A december végén bejelentett idei államadósság finanszírozási terv nem változik, így ezzel összhangban nem várható idén állami devizakötvény kibocsátás a nemzetközi piacokon sem - többek között ezt mondta el egy mai háttérbeszélgetés keretében a Reuters tudósítása szerint Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ új vezérigazgatója.
Egy hétig tartó zavaros üzengetés után hétfőn Londonban már jóval egyértelműbben és a befektetők számára megnyugtató módon kommunikált az új görög pénzügyminiszter, aki előbb brit kollégájával, majd este mintegy 100 kereskedelmi bank képviselőivel találkozott. Az erről kiszivárgó üzenetek már este jókora hangulatjavulást okoztak a piacokon, ami ma is kitart, de látni kell, hogy az üzenetek egy része nem új. Bár sok részlet nem tisztázott és az európai partnerek álláspontjára is várni kell, de az lényeges, hogy az eddig hangoztatott adósságmegtagadás (leírás) helyett most már sokkal inkább adósságcseréről, a meglévő adósságok más kötvényekkel való helyettesítéséről beszél a görög pénzügyminiszter.
A ma délelőtti kincstárjegy-aukción az adósságkezelőnknek a terveinek megfelelő forrásmennyiséget sikerült bevonnia, noha a piaci kereslet most sem volt igazán erős. A 3 hónapos papírok aukciós hozama 1,67 százalék lett, ami továbbra is nagyon alacsonynak tekinthető.
Furcsa kettősség látható a magyar piacon, hiszen úgy is történelmi mélypontra süllyedtek a magyar forint- és devizaalapú állampapír hozamok, hogy közben folyamatosan alulsúlyozták a befektetők a magyar papírokat. A rendkívül alacsony magyar hozamok persze megmagyarázhatók azzal, hogy a fejlett világban is ugyanez történt a nagy jegybankok lazító politikája hatására, de izgalmas feltenni azt a kérdést, hogy mi lesz, ha egyszer végre beleszeretnek a befektetők Magyarországba, azaz elkezdik felülsúlyozni. Akkor majd még tovább esnek, illetve tartósan alacsonyan maradnak a magyar kötvényhozamok a megjelenő plusz vételi érdeklődés hatására? Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen, főleg amiatt, hogy az alulsúlyozásra tekintettel még nem igazán készültek fel Magyarország idei esetleges felminősítésére. Ez azonban a devizahitelek forintosítása után a második félévben esélyes abból kiindulva, amit a hitelminősítők tavaly őszi közleményeikben megfogalmaztak.
Új külföldi piacokon is kibocsátana államkötvényt a magyar állam a befektetői bázis diverzifikálása céljából - jelezte az MTV hétfő reggeli műsorában Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ február 1-jei hatállyal kinevezett vezérigazgatója. Délelőtt az MTI-n is megjelent egy terjedelmesebb interjú vele, amelyben a javuló magyar gazdasági-pénzügyi helyzetre tekintettel felminősítést sürgetett a hitelminősítők felől.
Elképzelhető, hogy az euró paritásig gyengül a dollárhoz képest miután az európai kötvényvásárlási program teljesen kifejti a hatásait. Ebben a környezetben a magyar kötvénypiacnak is kijut némi többletkereslet, aminek köszönhetően az itthon látott hozamok is jóval lejjebb mehetnek még - mondta el Kevin Loo, a Fidelity feltörekvő piaci kötvényspecialistája a Portfolionak adott interjújában. Meglátása szerint a forint rövidtávon erősödhet az euróval szemben, noha ugyanez a dollárhoz képest már nem fog megtörténni.
Decemberben 33,3 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok állománya, így az egész tavalyi évi állománynövekedés 723,3 milliárd forintot tett ki. Ez minden eddiginél nagyobb állománybővülést jelent, hiszen a 2013-as adatot is mintegy 21 milliárd forinttal túlszárnyalta. Tavaly év végére a lakosság által birtokolt állampapírok állománya 2411,2 milliárd forintra emelkedett, ami az év végi államadósság 10%-át, a piaci alapon kibocsátott államkötvényeknek pedig a 17%-át tette ki. A tavalyi egész évet vizsgálva az látszik, hogy a Prémium és a Bónusz Magyar Államkötvények voltak a nagy kedvencek, hiszen ezek együttes állománynövekedése 584,9 milliárd forintot tett ki.
Bár a görög részvénypiac szépíteni tudott valamelyest a szerdai borzalmas teljesítménye után, de a görög államkötvények piacán igen nagy a részleges államcsőddel kapcsolatos aggodalom, így egekbe emelkedtek a kötvényhozamok. Közben ma délelőtt a fehérorosz elnök bejelentette, hogy az államadósság átütemezését kezdeményezhetik idén, ami ott is borzolja a befektetők idegeit. Ugyanez a helyzet az ukránoknál is, ahol múlt héten jelentették be az átütemezés szándékát és a névérték fele körül fognak az ukrán kötvények árfolyamai.
Igen visszafogottan alakult a mai egyéves kincstárjegyek értékesítése az Államadósság Kezelő Köpont délelőtti aukcióján. Bár a terveknek megfelelő mennyiséget tudott bevonni az adósságkezelő a papírokból, a piaci lefedettség alig másfélszeres volt. Az igazán érdekes továbbra is az, hogy a rövid hozamok torz összképet mutatnak.
Ma pont a terveinek megfelelő forrásmennyiséget vont be az Államadósság Kezelő Központ a három hónapos kincstárjegyekből. Az aukciós átlaghozam nem tért el lényegesen a tegnapi másodpiacihoz képest, de még mindig furcsán alacsonynak tekinthető.
A Nemzetgazdasági Minisztérium átvilágította az államadósságunk ellen felállított alapot, majd arra jutott, hogy annak semmi értelme és inkább meg kéne szüntetni. Ez a véleményük egyáltalán nem meglepő, hiszen a kezdeményezés nemcsak elgondolásában naiv, de az eredményei is a nevetség tárgyát képezik. Az alapot irányító testület elnöke viszont védené az alapot, sőt a korábbi kiábrándulása ellenére vállalná jövőbeni vezetését.
Bár a csütörtöki EKB-bejelentés előtt felfokozott várakozásokra következtethettünk a különböző eszközosztályok teljesítménye alapján, a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy éppen ellenkezőleg, inkább óvatos üzemmódban maradtak a befektetők, különösen a feltörekvő kötvény -és részvénypiacok, hiszen előbbiben 1,2 milliárd, utóbbiban 3,2 milliárd dollárnyi nettó tőkekivonás alakult a szerdáig tartó egy héten. A Mario Draghi EKB-elnök által csütörtökön bejelentett nyíltvégűnek mondható eszközvásárlási program azonban bizonyára változtatott ezen, főként,ha a mi térségünkben látott kötvény- és részvénypiaci mozgásokra gondolunk vissza.
Az Európai Központi Bank tegnap elindította az államkötvény-vásárlási programját. Ez ugyanakkor nem pusztán az EU-19 kötvénypiacát érinti, hanem ránk nézve is tovagyűrűző hatásai vannak. A legfrissebb adatok szerint erős vételi erő látszik a magyar kötvénypiacon, a hosszú hozamok jelentősen tovább süllyedtek.
Illegális monetáris finanszírozásnak és egyszerű pénznyomtatásnak nevezte Hans-Werner Sinn, az Ifo gazdaságkutató elnöke az Európai Központi Bank csütörtöki intézkedéscsomagját. Az egyik legismertebb német közgazdász arra figyelmeztet, hogy ehhez még lehet egy-két szava a német alkotmánybíróságnak.
Az Ukrajnában tárgyaló IMF-küldöttség az államadósság átstrukturálásáról is egyeztet - közölte a Valutaalap szóvivője. Nagyon úgy tűnik, hogy keleti szomszédunk kvázi államcsődje közel van.
Kedvező lehet Magyarország számára az Európai Központi Bank csütörtökön bejelentett eszközvásárlási programja, több csatornán keresztül is - vélekedtek piaci elemzők az MTI-nek. Közben már a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzetközi Valutaalap is megszólalt az ügyben.
Igen nagy késéssel, de végtére is elindult az európai QE. Ez jó hír, de miként viszonyuljunk a részletes programhoz? Első blikkre egészen soknak tűnik a 60 milliárdos havi keret, de ha mélyebbre ásunk már nem leszünk annyira lenyűgözve.
A 24 milliárd forintnyi meghirdetett keretösszegből mindössze 6,3 milliárd forintnyi magyar államkötvényre nyújtottak be ajánlatot az elsődleges forgalmazók a délutáni ún. nem-kompetitív tendereken, így szokatlanul gyenge eredményről beszélhetünk.
Az összesen meghirdetett 58 milliárd forintnyi mennyiségnél kissé több, 60 milliárd forintnyi papírt adott el az Államadósság Kezelő Központ a ma megtartott 3 államkötvény aukcióján. A benyújtott ajánlatok mennyisége (84,4 milliárd forint) nem mutatnak tolongást, ami érthető az EKB ma délutáni bejelentése előtti óvatosság miatt, illetve amiatt is, mert már extrém alacsony hozamszintekről beszélhetünk.
Olyannyira felhevült várakozások épültek ki az Európai Központi Bank mai lépésével kapcsolatban, hogy tulajdonképpen már nincs is visszaút a számukra. Ha az olasz Mario Draghi vezette jegybank csalódást kelt, akkor az euró felértékelődése és a kötvényhozamok megugrása de facto monetáris szigorítást eredményez majd, ami pedig nem volna más, mint egy óriási rúgás a földön fetrengő Európába. Ez szerintünk képtelenség lenne, így pedig szinte biztosra vehető, hogy ma délután megszületik az igazi európai QE. Nagyon sokáig halogatta ezt az öreg kontinens, amire észérveket nem is nagyon tudunk felhozni. Talán az egyetlen szerencse, hogy így az amerikaiak, a britek és a japánok példáiból merítve profibban tudjuk majd csinálni. Persze várjuk azért ki a végét, a show délután fél háromkor kezdődik.
Szinte megszámlálhatatlan fordulat egy gyakori kriptovalutás átverésben. The post Kifinomult kriptovalutás kifosztás...
Napjaink globális átalakulásait két megatrend uralja. Az egyik a technológiai forradalom, amely a mesterséges intelligencia... 
Jelentős szigorítást hozott a jogalkotó arról, hogy mely társaság lehet egy külföldi vállalkozás pénzügyi képviselője.... 
Már csak pár nap és Donald Trump visszatér az ovális irodába. Vajon feje tetejére állíthatja a dolgokat? Erre...
Ahogy az várható volt, a decemberi infláció csúnyán meglódult, egy év alatt 4,6% volt a pénzromlás mértéke, többek...
A vártnál lassabban ugyan, de világszerte növekszik az elektromos autók száma, és ezzel a kiszolgáló infrastruktúrának...
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
