Gyengült a kereslet a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek iránt az előző héthez képest, de az átlagos hozamszint még így is lejjebb tudott csurogni 2 bázisponttal ahhoz képest. A magyar adósságkezelő ma is 50 milliárdnyi forrást vont be a rövid papírokból.
Februárban már a drágább, 300 ezer eurós névértékű letelepedési államkötvényekből vásárolhattak a befektetők, de ez láthatóan nem vetette vissza a keresletet. A januári 75 igénylést követően, februárban 68-at jegyeztek belőle - értesült róla a Napi Gazdaság.
A február 25-éig terjedő egy hét alatt nettó 1,14 milliárd dollárnyi tőkebeáramlás következett be a feltörekvő kötvényalapoknál, így sorozatban már a negyedik egymást követő héten zajló folyamatról beszélhetünk - derül ki az EPFR friss adataiból. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a januári masszív nettó tőkekiáramlást lassan kezdi ledolgozni a piac, nagyrészt az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja január végi bejelentésének köszönhetően.
A korábbinál gyengébb, visszafogottnak nevezhető kereslet jellemezte a mai 12 hónapos papírjaink aukcióját, de az 5 éves változó kamatozású kötvények most is jól mentek. Ez utóbbiból az adósságkezelő ezért ismét a terveinek a másfélszeresét adta el.
Az elmúlt hónapok legnagyobb államkötvény csereaukcióját bonyolította ma le két kötvénysorozat kapcsán az Államadósság Kezelő Központ, amelyek keretében 87 milliárd forintnyi, 2017-bnen lejáró kötvényt cserélt összesen 79 milliárd forintnyi 2020-as, illetve 2023-as lejáratú papírokra.
Az alacsonyabb állampapír hozamok mérséklik a magyar költségvetés kamatkiadását, ami növeli a költségvetés mozgásterét, egyúttal pedig segítik az államadósság ráta csökkenését is - többek között ezt mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjúban Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója úgy látja, hogy ha a forintárfolyamban nincs jelentősebb romlás, 75 százalék közelében lehet idén év végén a GDP-arányos adósságráta, ami meglátása szerint azt jelenti, hogy ennek a politikai ciklusnak a végére elérhető a 70 százalék körüli adósságráta.
A mai három hónapos kincstárjegy-aukció során sem történt ráemelés a meghirdetett mennyiség tekintetében, azonban a kereslet némileg magasabb volt a papírokra, mint múlt héten. Az átlaghozam 1,64 százalék volt, egy hajszállal alacsonyabb, mint legutóbb.
Továbbra is nagyon szereti a magyar lakosság a neki kínált állampapírokat, és így már összesen 2418 milliárd forintot tart belőlük. Úgy tűnik, hogy a lejáró papírok megújításával sincs probléma, a közel százmilliárdos PMÁK (Prémium Magyar Államkötvény) lejárat ellenére is 7 milliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapírok állománya januárban.
A mai kötvényaukció lekövette az elmúlt napok hozamemelkedését, noha a tegnapi referenciáknál alacsonyabb számokat hozott. Összesen 64 milliárd forintnyi forrást vont ma be az Államadósság Kezelő Központ 3, 5 és a 10 éves kötvények értékesítéséből, a legnépszerűbb lejárat pedig az 5 éves kötvény volt.
Új történelmi zárócsúcsra, 2100 pontra került az S&P 500 részvényindex kedden annak köszönhetően, hogy az amerikai befektetők pozitívan fogadták a görög nemzetközi csomag meghosszabbításáról szóló híreket.
Átláthatóbbá tenné a letelepedési kötvények piacát a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály az InfoRádió Aréna című műsorának beszélt erről. A teljes beszélgetést ma este hat órától hallgathatják meg az InfoRádió Aréna című műsorában.
A mai kincstárjegy-aukció nem hozott meglepetést sem a kereslet, sem a hozamok tekintetében. Annyi viszont tisztán kirajzolódni látszik, hogy idén év elején nem kell annyira gyorsított ütemben forrást bevonnia az államnak, mint tavaly: az elmúlt hetek DKJ-aukcióin ugyanis nem történtek ráemelések.
Összesen 81,3 milliárd forintnyi forrást vont ma be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 12 hónapos kincstárjegyek és 3 éves változó kamatozású kötvények értékesítésével. Ez utóbbira továbbra is óriási a kereslet, amit az adósságkezelő láthatóan rugalmasan kezel.
A svéd jegybank ma vártalanul bejelentette, hogy mínusz 0,1 százalékra vágja az irányadó rátáját, sőt 10 milliárd svéd korona értékben (~1,17 milliárd dollár) államkötvényeket fog vásárolni. A döntésüket a tartósan gyenge inflációs folyamatokkal indokolták, és figyelmeztettek, hogy akár további intézkedések is jöhetnek. A Riksbank lépése lényegében az Európai Központi Bank monetáris politikájának a visszafogott lekövetéseként értelmezhető, de érdekes módon a piacon nem számítottak rá az elemzők.
A 2010-ben elkezdett ukrán bevásárlásának csúnya eredménye lehet, hiszen a mostanra több mint 7 milliárd dollárnyi állampapír kitettségen mintegy 3 milliárd dolláros veszteséget szenvedhet el a Michael Hasenstab nevével fémjelzett 69 milliárd dolláros Templeton Global Bond Fund - írja a tegnap este kezdődött kulcsfontosságú minszki csúcstalálkozóra időzített cikkében a Financial Times. A ma reggel véget ért találkozó eredménye egyelőre nem világos, a folyamatosan frissülő hírfolyamunk a témában itt érhető el:
Új, az öt éves futamidőre évi 4 százalékos kamatprémiumot fizető Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) értékesítését kezdi meg 2015. február 11-től az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ezzel párhuzamosan a jövő héttől 3 százalékra emelkedik az egy éves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) és Kincstári Takarékjegy Plusz (KTJ Plusz) kamata. A jövő héttől a többi lakossági állampapírt is az új kamatszintnek megfelelő kamattal lehet majd megvásárolni - írja az ÁKK legfrissebb sajtóközleményében.
Nem mozdultak a tegnapi másodpiaci referenciához képest a 3 hónapos hozamok a mai aukción sem. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közepesnek nevezhető kereslettel szembesült, de a terveinek megfelelő 50 milliárdnyi forrást így is gond nélkül be tudta vonni.
Rengeteget adtunk el januárban is a magyar letelepedési államkötvényekből: összesen 375 darabot. Első blikkre örülnünk kéne, hogy több devizaforrást tudunk bevonni, de sajnos van velük egy-két igen kényes probléma. Például az, hogy a törvényileg garantált két százalékos hozam már felülmúlja a piaci árazást, vagyis a konstrukción az állam folyamatosan veszít.
A meghirdetett 55 milliárd helyett összesen 62 milliárd forintnyi forrást vont ma be az Államadósság Kezelő Központ 3, 5 és 10 éves kötvények értékesítéséből. A 3 és 5 éves papírok esetében a meghirdetettnél magasabb lett az értékesítés, míg a 10 évesnél az alatti. Az aukciós hozamok néhány bázisponttal felülmúlták a tegnapi másodpiaci referenciát, de a két héttel ezelőtti hozamszintekhez képest újabb jelentős, 15-33 bázispontos esés következett be.
Vészesen emelkednek a görög kötvényhozamok, miután az Európai Központi Bank bejelentette, hogy február 11-től nem fogad már el görög állampapírokat fedezetként. A 3 éves kötvényhozam majdnem 20 százalékig repült, sőt az olasz és spanyol állampapírok is megérezték a sokkot.
Szinte megszámlálhatatlan fordulat egy gyakori kriptovalutás átverésben. The post Kifinomult kriptovalutás kifosztás...
Napjaink globális átalakulásait két megatrend uralja. Az egyik a technológiai forradalom, amely a mesterséges intelligencia... 
Jelentős szigorítást hozott a jogalkotó arról, hogy mely társaság lehet egy külföldi vállalkozás pénzügyi képviselője.... 
Már csak pár nap és Donald Trump visszatér az ovális irodába. Vajon feje tetejére állíthatja a dolgokat? Erre...
Ahogy az várható volt, a decemberi infláció csúnyán meglódult, egy év alatt 4,6% volt a pénzromlás mértéke, többek...
A vártnál lassabban ugyan, de világszerte növekszik az elektromos autók száma, és ezzel a kiszolgáló infrastruktúrának...
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
