Az idei év második leggyengébb lefedettsége alakult ki a ma megtartott 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukción (D151223), hiszen a 60 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiségre mindössze 42,2 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett. Ezt és a megemelkedett hozamelvárásokat látva az Államadósság Kezelő Központ csak 27 milliárd forintnyi mennyiséget fogadott el.
A korábbi hetekre jellemzőnél sokkal magasabb, 60 milliárd forintnyi 3 hónapos diszkontkincstárjegy (D150408) könnyen elkelt a ma megtartott aukción, hiszen 96,2 milliárd forintnyi ajánlat közül válogathatott az Államadósság Kezelő Központ, de a befektetők most hirtelen érdemben magasabb hozamelvárásokat támasztottak, mint eddig.
Idén február eleje óta a legnagyobb, 1,966 milliárd dolláros tőkekivonás következett be a feltörekvő piaci kötvényalapokból a szerdán zárult egy hét során, ami jórészt az orosz rubel mélyrepülése által keltett tovagyűrűző piaci hatásokkal függ össze - derül ki az EPFR adataiból.
Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói azt mérlegelik, hogy milyen módon lehetne nagyobb kockázatot és terhet helyezni az euróövezet gyengébb tagállamaira, amelyek egyébként a legnagyobb mértékben profitálnának abból a piaci környezetből, ha a jegybank ténylegesen belekezdene az államkötvények vásárlásába - tudta meg névtelen források alapján ma a Reuters.
Úgy épít az állam biztonságos jövő évi finanszírozására az ÁKK, hogy közben január elsejétől legalább három hónapig nem tudja folytatni a lakossági állampapír népszerűsítési kampányát - ismerte el a jövő évi adósságfinanszírozási stratégia egyik lényeges kockázatát a Portfolio-nak adott rövid interjúban Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese, aki ma délután ismertette a sajtó előtt a stratégiát.
A magyar állam jövőre csak a letelepedési államkötvényből és a Prémium Euró Magyar Államkötvényből tervez devizaalapú forrást bevonni, más devizakötvényből nem, így továbbra is erőteljesen támaszkodik majd a forintalapú állampapírpiacra, illetve a lakosság vásárlási hajlandóságára - derült ki a 2015-ös adósságfinanszírozási terv ma bemutatott számaiból. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese ez alapján is alátámasztotta azt az évek óta megfigyelhető stratégiát, hogy csökkenteni akarja az államadósság devizaarányát, hogy így is mérséklődjön a magyar pénzügyi rendszer sérülékenysége. Borbély konkrét számadatokat nem kívánt említeni, de leszögezte, hogy idén év végére biztosan csökkeni fog az GDP-arányos államadósság ahhoz képest, mint ami a múlt év végére jellemző volt. A jövő évi adósságfinanszírozási terv legfontosabb részleteit az alábbi hírfolyamunkban mutatjuk be.
A mai nap összesen 32 milliárd forint értékben talált államkötvény gazdára: a 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukción 20 milliárd, az 5 éves államkötvény aukción pedig 12 milliárd forintot értékesített az Államadósság Kezelő Központ szerdán. A 12 havi dkj hozama 1,67-ről 1,55 százalékra csökkent.
Most csütörtökön, december 18-án délután 2 órától kerül sorra a Nemzetgazdasági Minisztériumban az a sajtótájékoztató, amelynek keretében Orbán Gábor, a tárca államtitkára és Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese bemutatják a magyar államadósság jövő évi finanszírozási tervét.
A hatalmas nemzetközi pénz- és tőkepiaci turbulencia és a forint gyengülése mellett is egészen nyugodt körülményeket tükröznek a mai 3 hónapos diszkontkincstárjegy (D150325) aukció eredményei, hiszen az Államadósság Kezelő Központ által meghirdetett 20 milliárd forintnyi mennyiséget gond nélkül el tudta adni a bőséges kereslet mellett, ráadásul csaknem történelmi mélypontot jelentő hozamszint mellett.
Ahhoz, hogy túléljünk és megelőzzük az államcsődöt, egy nemzetközi donor konferenciára és a gazdaság talpra állítási tervére van szükség - hangsúlyozta egy mai tájékoztatón Arszenyij Jacenyjuk, nyomást gyakorolva a nemzetközi fejlesztési intézményekre, hogy további támogatást adjanak. Az ukrán kormányfő utalt a tegnapi Financial Times-ban megjelent információra, miszerint az IMF mintegy 15 milliárd dollárnyi finanszírozási "rést" talált az ukrán középtávú makropályában.
Novemberben tovább nőtt a lakosság kezében lévő magyar állampapír-állomány. A 2378 milliárdos összeg a teljes magyar államadósságnak már nagyjából a 10 százalékát teszi ki. Ez alkalommal a 24,2 milliárdos bővülést szinte kizárólag az infláció-indexált Prémium Magyar Államkötvények értékesítésének köszönhettük.
Összesen 97,2 milliárd forintnyi vételi ajánlatot nyújtottak be az elsődleges kereskedők az Államadósság Kezelő Központ által mára meghirdetett 3 államkötvény aukción, így az intézmény végülis csak a meghirdetett 52 milliárd forintnyi mennyiséget adta el. Igaz közben az 5 éves papírból a meghirdetett felett 3 milliárddal értékesített, de a 15 éves papírból ugyanilyen összeggel visszafogta a meghirdetett mennyiséghez képest az értékesítést.
A múlt szerdai 6,8 milliárd forint után ma csak 7,1 milliárd forint összegben vásárolt vissza jövőre, illetve 2016-ben lejáró államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ, így úgy tűnik, hogy a visszavásárlási aukciók segítségével csak korlátozottan tudja apasztani a még mindig magas likvid pénzügyi tartalékait.
Pusztán 20 milliárd forintnyi forrást vont ma be rövid kincstárjegyekből az Államadósság Kezelő Központ, ugyanis éppenséggel az év végi adósságrátát próbálják "optimalizálni". A kereslet a múlt hetinek megfelelő volt, a hozamok viszont érdemben estek.
Manapság azon rugóznak a politikusaink, hogy szerintük csökkeni fog az éppen 25 ezer milliárd forintra rúgó államadósságunk, amire nekünk az első válaszunk az, hogy oké, de mégis mennyivel. A helyzet ugyanis az, hogy a szóban forgó fél százalékos csökkenés nem volna több, mint egy pofon Góliátnak. Mi ezért most kiszámoltuk, hogy mégis milyen pályákon képzelhető el az adóssághegyünk leépítése. Nem is szaporítanánk a szót: még tündérmeseszerű növekedés és a forintgyengülés hazánkból való kitiltása sem lenne elég ahhoz, hogy egy évtizeden belül (ami nagyon gyors!) rendesen átlépjük a 60 százalékos GDP-arányos küszöböt. Sőt, az igazán reális kép valójában az, hogy az elkövetkező 25 évben pusztán 70 százalékig ereszkedhet ez a makacs mutató. Varázslás és unortodoxia ebben a kérdésben biztosan nincsen, tehát ha a kormány kitűzné, hogy az alábbiakban vázoltnál érdemben gyorsabb csökkenést szeretne látni, akkor csak egyetlen fegyvere lenne hozzá: a fájdalmas költségvetési megszorítás.
Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója eljuttatta lemondását a Nemzetgazdasági Minisztériumba - jelentette be videóinterjújában Orbán Gábor. A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára azt is elárulta, hogy a következő napokban döntenek a kérdésben. Töröcskei azok után nyújtotta be lemondását, hogy érdekeltségébe tartozó harmadik hitelintézeténél is gondok merültek fel, annál a most becsődölt Széchenyi Banknál, melyben 49%-ban tulajdonos a magyar állam. Mindezek után nem váratlan az ÁKK vezérének lépése, aki egyébként épp három éve vezeti az adósságkezelőt.
Az eleve csökkentett keretéből is csak 20 milliárdnyi ajánlatot fogadott el az Államadósság Kezelő Központ a mai 12 hónapos kincstárjegy-aukcióján. Bár ezt a gyengébb kereslet is indokolhatta, azért az sem zárható ki, hogy így az év végéhez közeledve nem bánják az adósságkezelőnél, ha kevesebbet adnak el, hiszen ezzel segítik az év végi adósságráta mérséklését.
Ma kiderül, hogy az európai jegybankárok hajlandóak-e átlépni azt a bizonyos határt az öreg kontinens érdekében: a (hó)nap kérdése tehát az, hogy lesznek-e államkötvény-vásárlások. A németek ellenzik, mások pedig még kivárást javasolnak, de Mario Draghi jegybankelnök már leszögezte: nem zárható ki ez a lehetőség. A mai ülést követő sajtótájékoztató kiváló alkalom lehetne ennek a bejelentésére, hiszen az Európai Központi Bank most teszi közzé a legújabb előrejelzéseit is, amik komoly indokul szolgálhatnak. A piaci szereplőknek csak a fele számít arra, hogy ez még a mai ülésen megtörténik, a "kompromisszumos megoldás" pedig a vállalati kötvények vásárlása lehet.
Szeptemberben a 101 milliárdos teljes állománynövekményből 68 milliárdot, októberben a 30 milliárdból 11 milliárd forintot tett ki a közhasznú szervezetek, így például az alapítványok lakossági állampapír vásárlása, ami a Matolcsy György MNB-elnök szorgalmazására létrejött öt jegybanki alapítványhoz köthető - hívja fel a figyelmet friss cikkében a 444.hu. Az alapítványok abból a jegybanki nyereségből kapják tőkéjüket, amely a devizatartalék átértékelődési hatásából ered és igen jelentős lehet, többek között a devizahitelek forintosításához adott jegybanki tartalékok elszámolásával. A bonyolult tranzakciók hátterét, a jegybanki nyereség képződését és annak potenciális mértékét korábban több elemzésünkben is körbejártuk. A jelentős alapítványi állampapír elvileg arra is jó, hogy év végén trükközni lehessen a kimutatott államadóssággal. Lehet, hogy ezt most nem a MOL, hanem az MNB alapítványai teszik majd meg.
A hétfői 50 milliárd forintos 6 hetes kincstárjegy értékesítés után ma szintén a meghirdetett mennyiségben tudott eladni rövid futamidejű (3 hónapos) diszkontkincstárjegyet az Államadósság Kezelő Központ. Ahogy a tegnapi, úgy a mai aukcióra is elmondható azonban, hogy nincs igazán tolongás a magyar rövid papírokért, ami a továbbra is rendkívül mélyen lévő kamatszintek mellett nem is meglepő.
Szinte megszámlálhatatlan fordulat egy gyakori kriptovalutás átverésben. The post Kifinomult kriptovalutás kifosztás...
Napjaink globális átalakulásait két megatrend uralja. Az egyik a technológiai forradalom, amely a mesterséges intelligencia... 
Összefoglaltuk a legfontosabb, 2025-ben életbe lépő számviteli változásokat, melyeket minden társaságnak érdemes... 
Már csak pár nap és Donald Trump visszatér az ovális irodába. Vajon feje tetejére állíthatja a dolgokat? Erre...
Ahogy az várható volt, a decemberi infláció csúnyán meglódult, egy év alatt 4,6% volt a pénzromlás mértéke, többek...
A vártnál lassabban ugyan, de világszerte növekszik az elektromos autók száma, és ezzel a kiszolgáló infrastruktúrának...
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
