Ahogy azt már a tegnapi likviditási aukció után sejthető volt, a mai három hónapos aukción is jelentős hozamemelkedéssel tudott csak eladni kincstárjegyeket az ÁKK. Azonban a jelek szerint ez sem okoz gondot, a tervezettnél több állampapír talált gazdára.
Sikerült az év végére 1000 milliárd forint alá csökkenteni a jegybanki kéthetes betét állományát, vagyis teljesült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) terve, azonban a felszabaduló likviditás nagyobb része nem az állampapírpiacra, hanem az új három hónapos jegybanki eszközbe folyt be. A program így is sikeres volt, hiszen több százmilliárdnyi keresletet sikerült az állampapírok felé terelni, a következő nagy feladat pedig az lehet, hogy a három hónapos eszközből is az állampapírok felé tereljék a bankokat.
A várakozásoknak megfelelően felpörgeti az állampapír-kibocsátást az év elején az ÁKK, erre utal, hogy egy hathetes aukción adott el 49 milliárdot az adósságkezelő, ráadásul a hozam is meglepően magas volt. Ezt követően holnap lesz egy új három hónapos sorozat aukciója, majd csütörtökön hosszú kötvényeket ad el Magyarország.
Már december közepén megjelent az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) első negyedéves forint alapú finanszírozási terve, mely szerint 1226,2 milliárd forintnyi lejárat mellett 1833,5 milliárd forintos kibocsátást terveznek be. Elsősorban az aukciós értékesítés pöröghet fel, diszkontkincstárjegyből és államkötvényből is jelentős nettó kibocsátásra készül az adósságkezelő.
Összesen 40 milliárd forintnyi három hónapos diszkontkincstárjegyet adott el kedden az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), az utóbbi hetekhez képest megemelt mennyiség annak volt köszönhető, hogy az értéknap már átcsúszott 2016-ra, vagyis a jelenleg eladott állampapírok már nem fognak beleszámítani az év végi adósságba.
A tervezett 20 helyett 25 milliárd forintnyi három hónapos diszkontkincstárjegyet adott el kedden az ÁKK, miközben a hozam alig változott. A héten nem tart több aukciót az adósságkezelő.
Bizonyára rengetegen elgondolkodtak már azon, hogy melyik lakossági állampapírt válasszák a megtakarításukhoz, hiszen nagyon vonzóvá tette az állam a termékpalettát. Sokan azon is törhetik a fejüket, hogy vajon az inflációt vagy az egyéves állampapírhozamot követő, változó kamatozású konstrukciót válasszák-e inkább. Ehhez azt a makrogazdasági kérdést kell megválaszolnunk, hogy mekkora reálkamat várható Magyarországon a következő 5-6 évben. Akár egyszerű ökölszabállyal, akár egy összetett modellel jelzünk előre, a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) által garantált reálkamat minden más terméket megver az előttünk álló ötéves időtávon. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, a jegybanknak a várakozásoknál hamarabb és az előrejelzéseknél jelentősen meredekebb kamatemelési ciklust kéne kezdenie. Ha nem üt be egy újabb válság, akkor ez nem valószínű, így a PMÁK tűnik a jobb választásnak jelenleg. Saját modell alapú előrejelzésünk szerint évente 1 százalékpontnál is nagyobb lehet az átlagos előnye, ami nem elhanyagolható különbségekhez vezet a futamidő végén.
A Magyar Nemzeti Bank továbbra is mérlegeli az önfinanszírozási program módosítását, ezzel kapcsolatban 2016 elején jöhetnek konkrét bejelentések - mondta Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy pénteki háttérbeszélgetésen.
A kielégítő kereslet hiányában 20 milliárd helyett csupán 12,5 milliárd forint értékben bocsátott ki ma 10 hónapos diszkontkincstárjegyeket az Államadósság-kezelő Központ. Az átlaghozam 1,06 százalék százalék volt.
Egymilliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátással számol 2016-ban a magyar állam - derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán bemutatott finanszírozási tervéből. Korábban az volt a cél, hogy a lejáró devizaadósságot jövőre is forintból finanszírozza Magyarország, azonban az utóbbi hetekben már szóba került egy renminbi-kötvény kibocsátásának lehetősége. Összesen a bruttó kibocsátás 6389 milliárd forint lehet, míg a nettó kibocsátás 1008 milliárd forintra rúghat a tervek szerint.
Bár mérsékli egy ország fizetőeszközének sérülékenységét, ha csökken a saját állampapír piacán a külföldi befektetők részaránya, az idén harmadik negyedévi feltörekvő piaci sokk ennek éppen az ellenkezőjét támasztotta alá - mutat rá a feltörekvő piaci tőkeáramlásokat elemző anyagában a Societe Generale csapata. Igaz persze, hogy ha az egész évet nézzük, akkor mégiscsak működött az összefüggés és ez Magyarország szempontjából is fontos üzenet. A mi piacunkon volt ugyanis 2011-2014 között egyértelműen a legmagasabb a külföldiek részaránya a vizsgált 13 feltörekvő piaci ország közül. Érdekes, hogy ezzel párhuzamosan még mindig a dobogó legtetején állunk, ha a külföldiek részarányát a részvénypiacunkon vizsgáljuk, igaz ezt mérsékelhetik majd a Budapesti Értéktőzsde fellendítésével kapcsolatos friss tervek.
Az elmúlt években a magyar állam döntő részben forintadósság kibocsátásával fedezte finanszírozási igényét, míg a devizaforrások egyre kisebb szerephez jutottak. Bár 2016-ban az ideinél nagyobb összegű devizaadósság törlesztése válik esedékessé, de úgy látjuk, hogy továbbra is helyes és - a várható állampapír-piaci kereslet alapján - megvalósítható az államháztartás forint alapon történő finanszírozása. Mindez azt jelenti, hogy nincs szükség jövőre piaci devizakötvény kibocsátásra. Így a devizaadósság aránya az államadósságban 30 százalék alá csökkenhet, ami a válság kitörése óta a legalacsonyabb érték. Az alacsonyabb devizaarány mérsékli az államadósság árfolyamérzékenységét, a finanszírozás sérülékenységét és hozzájárulhat a hitelminősítői besorolás javulásához.
A tervezett 15 helyett 20 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkontkincstárjegyeket kedden az ÁKK. A megnövelt eladás mellett a hozam gyakorlatilag változatlan volt.
Nyakunkon az év vége. Ilyenkor jellemzően fontos befektetési döntések születnek meg, nemcsak az intézményei befektetők, hanem a magánbefektetők részéről is. Felteszik ugyanis magukban a kérdést, hol lesz, lehet jövőre a legjobb helyen a pénzem? Ennek megválaszolásában nyújt segítséget a Portfolio befektetői klubja, mely ezúttal az Államadósság Kezelő Központ támogatásával valósul meg. Az eseményen résztvevő befektetők választ kapnak arra, hogy meddig lehet ennyire alacsony a kamat Magyarországon, milyen főbb piaci trendek várhatók jövőre, miért érdemes állampapírokat is választani?
Az októberi 215,9 milliárd forintról 309,4 milliárdra nőtt novemberben az MNB mérlegében lévő magyar devizakötvények állománya, vagyis a múlt hónapban is tovább vette a papírokat a jegybank - derül ki a hétfő reggel közzétett statisztikai mérlegből. Érdekesség, hogy a kormány tartalékaiként nyilvántartott kesz-számla egyenlege tovább emelkedett, pedig eddig az volt a megszokott, hogy az év végéhez közeledve apasztják le a számlát.
Jövőre nagyjából 5 milliárd euróra rúgó államadósság jár le, ha fennmaradnak a jelenlegi piaci körülmények, ez az állomány forintkötvényekkel is megújítható lesz - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, vezető közgazdásza pénteken Budapesten, a jegybanki almanachot bemutató sajtótájékoztató után.
A tervezett mennyiséget sikerült értékesíteni az államkötvényekből az ÁKK csütörtöki aukcióján, azonban az öt- és tízéves papírok esetében a viszonylag gyenge kereslet miatt feszített volt az értékesítés, ami meg is látszott a hozamokon.
Ugyan Magyarország adósságállománya továbbra is magas, de ez már nem okoz gondot, mert az elmúlt években fontos pozitív változások történtek a magyar piacon - emelik ki 2016-os kötvénypiaci elemzésükben a Morgan Stanley szakértői. Amellett, hogy Magyarországot továbbra is imádják, a forint gyengülésére számítanak a jövő év első felében az elemzők, mivel szerintük az MNB nem fog megállni az 1,35 százalékos alapkamatnál, és tovább vágja majd a rátát.
A tervezettnek megfelelő összegben értékesített 3 hónapos diszkontkincstárjegyeket kedden az ÁKK, a hozam pedig stagnált. A kereslet viszonylag gyenge volt, de a visszafogott kibocsátás mellett ez is elegendő volt.
Három hetes likviditási diszkontkincstárjegyeket bocsátott ki hétfőn az Államadósság-kezelő Központ 1,15 százalékos átlaghozam mellett. A meghirdetett 40 milliárd forint helyett ugyanakkor csupán 25 milliárd forint értékben fogadtak el ajánlatokat.
2024 még csak nem is helyben járást, hanem enyhe visszalépést hozott a német gazdaságban. Általánosságban elmondható...
Működött a fenyegetés. 2021-ben a harminckét NATO-tag közül csak öt állam volt hajlandó teljesíteni a GDP-arányosan... 
December 4.-én indított $HAWK token az egyik legjobb példája annak, hogy mennyire befolyásolhatják a véleményvezérek...
Az RSM szakértői összefoglalták, hogy a vállalatoknak, a munkáltatóknak milyen, 2025 januárjától érvényben levő... 
Fejhallgatóval, feministákkal és ciklustetővel kezdjük az évet, amelyben már Viktortól is elhatárolódunk, viszont...
Bár a tíz nap múlva hivatalba lépő Trump a klímaszkeptikusok táborába tartozik, bizonyos klímapolitikai folyamatokat...
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
