Németország hamarosan a második egymást követő évben is gazdasági visszaesést jelenthet,
ami komoly kihívásokra figyelmezteti a politikusokat a februári előrehozott választások előtt.
Elemzők becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) mindössze 0,1%-kal növekedett a negyedik negyedévben, ami nem elegendő ahhoz, hogy pozitív eredményt hozzon 2024 egészére. Az éves szintű gazdasági teljesítmény várhatóan 0,2%-kal csökken, szemben az euróövezet 20 tagállamában becsült 0,8%-os növekedéssel.
Az ezen a héten szerdán érkező adatok lesznek az első teljes évi GDP-jelentések a világ hét legfejlettebb gazdaságát tömörítő G7-csoportban. Még ha pozitív meglepetés is érkezne, a közelmúltbeli adatok alapján egyértelmű, hogy a gazdasági fellendülés – különösen a nehéz helyzetben lévő feldolgozóiparban – még várat magára.
A következő kormány számára kulcsfontosságú lesz, hogyan kezeli Németország szigorú költségvetési szabályait, mivel ez határozhatja meg, képes lesz-e újra növekedési pályára állítani az országot. A gazdasági helyzet javulásához az Európai Központi Bank is hozzájárulhat, amely tavaly négyszer csökkentette a kamatokat, és 2025-ben további lazítást tervez. Ez serkentheti a régiós beruházásokat és támogathatja a német ipart. A növekvő lakossági jövedelmek szintén élénkíthetik a fogyasztást.
Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy Németország gazdasági nehézségei hosszú évek alatt alakultak ki.
A problémák közé tartozik a kedvezőtlen demográfiai helyzet, az elavult infrastruktúra és a csökkenő versenyképesség. A helyzet központi témává vált a február 23-i választások előtt.
A jelenlegi kancellár, Olaf Scholz hárompárti koalíciója – amelynek irányítása alatt Németország a Covid-19 világjárvány és az orosz-ukrán háború következményeivel is küzdött – gyengülni látszik, miközben a konzervatív CDU/CSU szövetség, Friedrich Merz vezetésével, esélyes a győzelemre.
A pártok eltérő javaslatokat tettek a gazdaság helyreállítására. Kiemelt vitapont a német alkotmányba foglalt államadósság-fékszabály, amely korlátozza az állam hitelfelvételét. Scholz szociáldemokratái és a Zöldek is a szabályok lazítását szorgalmazzák a nagyobb állami beruházások érdekében.
Javaslataik között szerepel a beruházások 10%-os támogatása, vásárlási kedvezmények az elektromos járművek számára, valamint egy legalább 100 milliárd eurós közberuházási alap létrehozása. Emellett alacsonyabb energiaárakat és hálózati díjakat is szorgalmaznak.
A legfontosabb kérdés, hogy a közvélemény-kutatások szerint vezető konzervatívok hajlandóak lesznek-e módosítani az adósságféket. Jelenlegi programjuk szerint ragaszkodnak az államadósság korlátjához, és inkább széleskörű adócsökkentésekkel kívánják élénkíteni a gazdaságot. Ugyanakkor Friedrich Merz jelezte, hogy bizonyos módosításokat elképzelhetőnek tart a nagyobb beruházások érdekében.
Az évek óta tartó költségvetési fegyelem azonban lehetőséget ad a következő kormánynak, hogy növelje a beruházásokat. A kötvénypiacok arra számítanak, hogy Németország finanszírozási költségei nem emelkednének jelentősen, ha az ország mintegy 220 milliárd euróval (a GDP 5%-ának megfelelő összeggel) többet költene. Ez arra utal, hogy a piac is széles politikai egyetértést lát a közberuházások növelésére.
Bár a következő kormány várhatóan ebbe az irányba mozdul el, egyértelmű, hogy a vállalatoknak is lépéseket kell tenniük. A digitális technológiákba történő beruházások elengedhetetlenek a 21. században, különösen, mivel Németország még mindig nagyrészt ugyanazokat a termékeket gyártja, mint az 1990-es és 2000-es években. A gazdasági fordulatig a jelenlegi helyzet folytatódni fog.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
