A NIS hétfőn tájékoztatta a törvényhozókat arról, hogy az Ukrajnában elfogott észak-koreai katonák nem kértek menedéket Dél-Koreában. A zárt ajtók mögött tartott ülésen a hírszerzés megerősítette, hogy részt vett a katonák ukrán hatóságok általi kihallgatásában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi médiaplatformon jelezte, hogy hajlandó átadni a katonákat Észak-Koreának, amennyiben Kim Dzsongun észak-koreai vezető intézkedik az ukrán hadifoglyok oroszországi szabadon bocsátásáról. Az ukrán elnök hozzátette: "lehetnek más lehetőségek is" azon észak-koreai katonák számára, akik nem kívánnak hazatérni.
A dél-koreai hírszerzés közölte, hogy kész megvitatni az ügyet az ukrán hatóságokkal, ha a katonák mégis úgy döntenének, hogy Dél-Koreába szeretnének menni.
A szöuli kémügynökség becslése szerint mintegy 300 észak-koreai katona halt meg és további 2700 megsebesült az ukrán erők elleni harcok során. Ez Észak-Korea első nagyszabású konfliktusba való bekapcsolódását jelenti az 1950-53-as koreai háború óta.
Az ügynökség értékelése szerint az észak-koreai katonák nehezen alkalmazkodnak a modern hadviselés elemeihez. Szöül szerint további hátrányt jelent számukra az orosz parancsnokok taktikája, akik megfelelő tüzérségi támogatás nélkül küldik rohamra őket.
Mun Szong Muk nyugalmazott dél-koreai dandártábornok szerint az észak-koreai katonák magas veszteségei előre láthatóak voltak.
A jelenlegi harctéri környezet a drónokkal és más technológiákkal kombinálva olyan helyzeteket teremtett, amelyekkel az észak-koreai katonák még soha nem találkoztak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
