A 30 éves lejáratú államkötvények hozama február óta először jár 2% alatt, miközben a 10 éves lejáratúaké 1,4% alá esett. A hozamcsökkenést a részvénypiacokon érzékelhető eladási hullám okozza, ahogy a befektetők a biztonságos kötvények felé fordulnak, de a Fed hitelessége is hozzájárult a folyamatokhoz - írja a Bloomberg.
A SunDell Estate bejelentette, hogy a cég igazgatósága a zöld kötvény kritériumoknak is megfelelő, fix kamatozású kötvények nyilvános kibocsátásáról határozott, elfogadva azzal egyidejűleg a kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó információs összeállítást.
Nagyon szeretem Paul Dukas: A bűvészinas című szerzeményét és magát az alaptörténetet, amely sokszor jutott eszembe több mint három évtizednyi tőkepiaci karrierem során. A történet lényege, hogy a varázsló magára hagyja bűvészinasát a varázspálcájával, és az inas megragadja az alkalmat, hogy bebizonyítsa, ő is legalább olyan komoly mágus, mint a „főnök”. Varázspálcát ragad, és vad varázslásba kezd, de mivel még csak kezdő a szakmában, pillanatokon belül óriási káosz keletkezik, amit nem tud rendbe hozni, és amit a közben hazatérő varázsló megdöbbenten konstatál, majd gyorsan rendet tesz, és megbünteti inasát. És hogy hogy jön mindez a gazdaság és a pénzügyi piacok világába? Nos, esetünkben a varázsló a piac, amely Churchill bonmot-jával élve - a demokráciához hasonlóan - lehet, hogy nem a legjobban működő gazdasági konstrukció, de sajnos a többi (például a szocialista tervgazdaság) még rosszabb. Már csak a kis bűvészinast, vagy bűvészinasokat kell megtalálni. Tulajdonképpen ezek azok a piaci szereplők, akik hozzáférnek a „varázspálcához”, megpróbálják átvenni, de legalábbis befolyásolni a piac ármeghatározó szerepét. Ezek a kormányok, jegybankok, szabályozó hatóságok.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a mai kormányinfón hozzászólt az EU jövőjével kapcsolatos vitákhoz. Június 19-én érkezhet a magyar kormány EU jövőjéről szóló munkaterve.
A Morgan Stanley már több elemzés írt a jelenlegi részvénypiaci ciklusról, és a bank elemzői szerint jelenleg egy piaci ciklus közepén vagyunk, amely időszakra jellemző az iránykeresés a tőzsdéken. Legfrissebb anyagában a Morgan Stanley elemzője azokat a kérdésköröket feszegette, amelyekben a befektetők nem értenek egyet a bank előrejelzésével, például azzal kapcsolatban, hogy jönnie kell-e egy nagyobb korrekciónak a tőzsdéken. Az elemzőház iránymutatással szolgált azzal kapcsolatban is, hogy mely szektorok teljesíthetnek jól a következő időszakban.
Hosszú idő után az első (de nem az utolsó) izgalmas kamatdöntő ülését tartja az Európai Központi Bank ma délután. A jegybankra mérsékelt inflációs nyomás nehezedik, és a kötvényhozamok még megkövetelik a laza monetáris politika fenntartását, így nagy bejelentésre ma nem számítunk. De nem is ezért izgalmas a mai ülés, hanem azért, mert az EKB felé két irányból is közelednek a fellegek, és előbb-utóbb biztosan mondania kell valamit a felgyülemlő aggodalmakra. Christine Lagarde sajtótájékoztatóján már kaphatunk némi ízelítőt abból, hogy milyen korszakra készül a jegybank, így elsősorban a jegybankelnök sugalmaira kell majd odafigyelnünk. Mert ha maradnak is a galambok Frankfurtban, egyre kevésbé lehet úgy tenni, mintha semmi sem történne.
Érdemes volt idén eddig nagyobb kockázatot vállalni, aki részvény, nyersanyag vagy abszolút hozamú alapba fektetett, akár 10% feletti hozamnak is örülhet. Különösen az járt jól eddig, aki bízott abban, hogy meglódulnak a nyersanyagalapok az inflációs félelmek hatására. A legnagyobb lakossági, forintos alapok hozama egyelőre nem ilyen meggyőző, és az OTP Supra is tovább gyengélkedik, bár már látni halvány javulást.
Bár az utóbbi időben kiugróan magas részvénykitettség jellemezte a Portfolio által megkérdezett magyar portfóliómenedzserek mintaportfólióit, májusban inkább visszavettek a kockázatos eszközökből a profik és előtérbe kerültek a pénzpiaci eszközök a befektetések körében.
A 2000-es évek kezdete óta a hitelderivatíva piac meghatározó részévé váltak a CDS-ügyletek. A népszerűségük annak köszönhető, hogy segítségükkel a hitelkockázat részben vagy egészben transzferálhatóvá, átruházhatóvá válik így lehetőséget nyújt a felek számára a kockázataikat diverzifikálni, szétválasztani. Ugyanakkor a CDS-piac egy másik fontos funkciót is betölt. A piaci szereplők számára visszacsatolást nyújt a vonatkozó alaptermékhez kötődő kockázati felárról, ami szerepet játszik az árazási és fedezeti stratégiák kialakításánál. A szuverén kötvénypiaci vonatkozásban emiatt tekintenek a CDS árára úgy, mint az országkockázat egyik legfontosabb mérőszámára. A helyzet azonban az elmúlt években sokat változott.
Ma már gyorsabb ütemben vásárolja az állampapírokat az MNB, mint a Fed, pedig az amerikai jegybanknak sokkal hosszabb gyakorlata van ebben. Ha az év végéig ilyen ütemben fenntartja a vásárlásokat a magyar jegybank, akkor a teljes államadósság 10 százalékánál is több lehet a kezében. Persze még ezzel is messze el lenne maradva a több mint a több mint tíz év alatt a másodlagos piacon aktív versenytársaktól.
A pandémia alatt átértékelte az életét a 44 éves Nick Maroutsos, aki Bill Gross utódjaként a világ egyik legismertebb kötvénybefektetési pozícióját töltötte be. Mostantól több időt szeretne tölteni a családjával, ezért úgy döntött, otthagyja az álommunkahelyét és nekivág az országútnak – számol be a hírről a Bloomberg.
Nyolc éve nem látott szintre emelkedhet 2022-ben Magyarország kamatkiadása, ebből elsősorban a lakossági állampapírok tulajdonosai és a forintkötvények vásárlói profitálhatnak – derül ki a jövő évi költségvetés kedden benyújtott tervezetéből. Az adósságkezelés alapelvei nem változnak, viszont a tavalyi megugrás után csak nagyon lassan kezd majd csökkenni újra a GDP-arányos ráta.
Érdemes volt idén eddig nagyobb kockázatot vállalni, aki részvény, nyersanyag vagy abszolút hozamú alapba fektetett, akár 10% feletti hozamnak is örülhet. A legnagyobb lakossági, forintos alapok hozama egyelőre nem ilyen meggyőző, és az OTP Supra is tovább gyengélkedik.
Magyarország nem kívánja igénybe venni az Európai Unió helyreállítási alapjának (RRF) hitel lábát, csak a vissza nem térítendő támogatást vesszük fel. Az igen olcsó forrásokról való lemondás lehetséges okairól már írtunk, most a döntés árát próbáljuk számszerűsíteni. Bár nagyon sok peremfeltételtől függ, de hosszú távon az uniós hitelről való lemondás több százmilliárd forintnyi kamatkiadási többletet jelenthet. Cserébe persze nem köti majd meg a kormány kezét az Európai Bizottság.
2021 év eleje óta a fejlett gazdaságokban megemelkedett az infláció alakulásával kapcsolatos bizonytalanság, felerősödtek az inflációs várakozások, reflációs kockázatok a gazdaságok újranyitása és a jelentős amerikai fiskális élénkítés kapcsán. Mindez a globális kötvénypiacokon tőkekivonáshoz és a hozamok növekedéséhez vezetett. A magyar állampapírhozamok a nemzetközi folyamatokkal összhangban emelkedtek, országspecifikus elmozdulás csak a hozamgörbe leghosszabb szegmensében volt tapasztalható. Az országspecifikus tényezőkre reagálva, a piac stabilitásának fenntartása érdekében az MNB több lépésben, célzott finomhangolást hajtott végre állampapírvásárlási programján. Az intézkedések ellensúlyozni tudták az átmeneti országspecifikus tényezők hatását, így márciusban a hosszabb szegmensben a hozamok nagyobb mértékben csökkentek. Összességében az év első három hónapjában az MNB tartós piaci jelenlétének és az állampapírvásárlási program rugalmas alakításának is köszönhetően a hazai hozamok emelkedése beleillett a globális trendbe és jóval visszafogottabb volt a korábbi turbulens időszakokban tapasztaltnál.