Májusban eddig 15 milliárd dollárt vontak ki a befektetők a feltörekvő piaci részvény- és kötvényportfóliókból - részben Magyarországról is - az elmúlt hetek kötvénypiaci turbulenciái miatt - írja a Financial Times.
Az utóbbi hetekben jelentősen emelkedtek a fejlett piaci kötvényhozamok, ami alapesetben rossz hír lenne a feltörekvő országoknak is. Most azonban a szakemberek szerint úgy tűnik, hogy viszonylag olcsón megúszhatjuk a folyamatot - olvasható az Emergingmarkets.org összeállításában, melyben magyarázatot is adnak a szokatlan helyzetre.
Mit tehetnek a befektetők a fejlett kötvényhozamok intenzív emelkedése, a gyengébb dollár és a magasabb olajárak uralta környezetben? - tette fel a kérdést Dimitrios Efstathiou, a Standard Bank elemzője az elmúlt napok piaci folyamataira utalva. A kialakulóban lévő kép egyszerre pozitív és negatív a feltörekvő piacok - köztük Magyarország - számára.
Az MNB felügyeleti szóvivője határozottan cáfolja azokat a sajtótalálgatásokat, amelyek szerint a Quaestor brókercégénél nem kötvényekkel, hanem egyéb értékpapírokkal rendelkezők rosszabbul járnának a kártalanítás során. Az MNB és a felügyeleti biztos adatai szerint a befektetési vállalkozásnál lévő egyéb értékpapírok - például részvények, állampapírok - nem hiányoznak, rendelkezésre állnak, tehát ezeket felszámolás esetén a felszámolónak ki kell adnia jogos tulajdonosaiknak.
A Befektető-védelmi Alap igazgatósága 113 milliárd forintot, a Fidesz törvényjavaslata pedig további 79 milliárdot húzott ki a magyar pénzügyi szektor zsebéből pénteken, egyetlen nap leforgása alatt. A Portfolio becslései szerint ugyanis jelen állás szerint ennyi jár vissza a 6 millió forint alatti, illetve a 6 és 30 millió közötti kárt elszenvedő befektetőknek. Ha ezt a terveknek megfelelően 6-8 év alatt kell megfizetniük a bankoknak, brókercégeknek és alapkezelőknek, akkor kamattal együtt összesen évi 25-33 milliárdjuk mehet el csak a Quaestor kötvényügyletei miatt. A törvényjavaslat egyik megjegyezése ebből egy ismeretlen összeget pedig a magyar adófizetőkre terhel, és akkor a többi brókerügyről még nem beszélünk. A teherviselők csak a felszámolás sikerességében bízhatnak, amit persze aligha befolyásolhatnak.
Rengeteg felháborodott/érdeklődő kérdést kaptunk a Quaestor-botrány kapcsán. A kérdések egy részének felháborodottsága abból fakadt, hogy felvetettük a Quaestor és a szabályozói felelősség mellett a kötvényesek/fiktív kötvényesek felelősségét is. Természetesen nem kívánunk pálcát törni a károsultak felett, mindössze azt hangsúlyozzuk, hogy ilyen botrányok rendszeresen vannak, és nagyobb befektetői odafigyeléssel, nagyobb befektetői felelősséggel jóval kevesebb embernek kellene izgulnia. A Quaestor károsultak egy részét lehet, hogy megmentik, a Fortressnél ez fel sem merült. Ráadásul a kártalanításokat nem a húsvéti nyúl fizeti, hanem az adófizetők és/vagy a felelős banki ügyfelek. Nem biztos, hogy az a célszerű magatartás, ha egy Quaestor-ügyből az átlag banki ügyfél azt szűri le, mindegy mit csinálok pénzügyi kérdésekben, ha elég sokan vagyunk, megmentenek. Pedig a jegybank és a kormány eddigi kommunikációjából könnyen ezt szűrheti le. Célunk nem a bűnbakkeresés, hanem figyelemfelhívás arra, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése létkérdés.
Csak hogy mindenki számára világos legyen, a károsultak azért reménykedhetnek, mert a Quaestor idióta módon nem kötvényesített le egy csomó ügyfélpénzt. Ha formailag mindent szabályszerűen csinálnak, akkor a károsultaknak esélyük sem lenne. Ez egészen rémisztő, hiszen isteni csoda, hogy Tarsoly Csaba egy feltehetően a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedett bevállalt egy sima vállalati csőd helyett.
A Quaestor-botrányban érintetteknek igen könnyű a felügyeletre, vagy az éveken át felépített piramisjátékban közreműködőkre mutogatni és kártérítést követelni. Egy valamit azonban nem szabad elfelejteni: aki ezekbe a kötvényekbe fektetett, az vagy tudatosan becsukta a szemét, vagy a legalapvetőbb figyelmeztető jeleket nem vette észre. Egy ekkora piramis felépítése nem megy a legfontosabb alkotórész, a befizetők tömege nélkül.
Az alábbiakban a Quaestor kötvénykibocsátásért felelős cégének legutóbbi kibocsátási tájékoztatóját néztük meg, azonosítva azokat a pontokat, amik sikító vészjelzést kellett volna, hogy jelentsenek. Felejtsük el egyszer s mindenkorra az illúziókat: magasabb hozam csak magasabb kockázat mellett lehetséges. Aki mást állít, az hazudik. A Quaestor kártalanításba nehéz jó érzéssel behúzni a pénzügyi szektort, de a szabályozási deficit ellenére az adófizetői forintokkal is óvatosan bánnánk, mindenképpen beszélni kell a befektetői felelősségről. Fontos megjegyezni, hogy ez a cikk nem a Quaestor károsultak ellen irányul, hanem azoknak szól, akik inkább a más kárából tanulnak, mint a sajátjukból.
Ember legyen a talpán, aki a Quaestor esetében képes eligazodni a bonyolult cégstruktúra miatt a jogi útvesztőkben, a történet pedig a kötvényesek szempontjából még inkább érdekes lett, azt követően, hogy a csődvédelemnek egyelőre hivatalosan semmi nyoma annál a vállalkozásnál, mely a kötvények kibocsátását végezte. Az is kérdés, hogy mi lett az elmúlt napokban lejáró kötvényekkel. Az alábbiakban az alapvető jogi fogalmak bemutatása mellett kérdések és válaszok formájában igyekeztük tisztázni a Quaestor kötvényesek számára leginkább releváns kérdéseket. Sajnos ezek alapján azt mondhatjuk, nem lesz egyszerű a folytatás.
A Btel bejelentette, hogy az idén február 9-én megtartott rendkívüli közgyűlés alkalmával ismertetett reorganizációs terv kivitelezése megkezdődött. Ennek során a hitelezők számottevő részével aláírt megállapodás született.
Az elmúlt hónapok legnagyobb államkötvény csereaukcióját bonyolította ma le két kötvénysorozat kapcsán az Államadósság Kezelő Központ, amelyek keretében 87 milliárd forintnyi, 2017-bnen lejáró kötvényt cserélt összesen 79 milliárd forintnyi 2020-as, illetve 2023-as lejáratú papírokra.
A december végén bejelentett idei államadósság finanszírozási terv nem változik, így ezzel összhangban nem várható idén állami devizakötvény kibocsátás a nemzetközi piacokon sem - többek között ezt mondta el egy mai háttérbeszélgetés keretében a Reuters tudósítása szerint Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ új vezérigazgatója.
A Portfolio Befektetés 2015 (Private Wealth Management Forum) konferencia célja, hogy egy délutáni - állófogadással záruló - rendezvényen neves vagyonkezelők segítségével adjon támpontot a tanácsadók és minden érdeklődő számára arról, milyen befektetési lehetőségekben érdemes gondolkodni most, hogy az alacsony kamatkörnyezetben nagyon kevés az igazán vonzó befektetési alternatíva.
Az utóbbi hetekben lezajlott emelkedést követően a nyári árfolyamcsúcsokat az OTP két euróban kibocsátott kötvénye is elérte. Az Opus és a Perpetual is azért kapott szárnyra, mert egyrészt a névértéken való visszahívás dátuma közeledik, másrészt viszont a bank megítélésében is pozitív változás állt be. Az alacsony kamatkörnyezetben a kötvényekre nagy a kereslet, viszont még a 90%-os árfolyam mellett is a 2016-os visszahívással számolva kétszámjegyű hozamot lehet elérni - véli Fellegi Tamás, az SPB Befektetési Zrt. befektetési tanácsadója.
A BTel egyik kötvénybefektetőjét később fizeti ki, erről azonban nem tett közzé rendkívüli közleményt a cég, ezért szabott ki 2 millió forintos büntetést a társaságra a Budapesti Értéktőzsde. Most végre megérkezett a BTel közleménye is.
Az egyes régiók növekedési kilátásai nagyon eltérőek, Amerika jobb formában van, míg Európa kevésbé, ennek ellenére globálisan lehet jó befektetési lehetőségeket találni a kötvénypiacon. Aki magasabb hozamot szeretne, kockázatot kell vállalnia, ráadásul a makrogazdasági adatokra és vállalati eredményekre érzékenyebb piac miatt a volatilitás is időlegesen megemelkedhet. Európában a legnagyobb kérdés, hogy a deflációt sikerül-e elkerülni, ha ez nem sikerül, akkor az nagymértékű átrendeződést hozhat magával - véli Tógyer Dezső az SPB Befektetési Zrt.-től.
Igen népszerűnek bizonyultak ma a 3 éves kötvényeink, míg az 5 és 10 évesből a korábbinál kevesebbet akartak venni a befektetők. Ezek eredőjeként mindenesetre az összesen tervezett 55 milliárd forint helyett 65-öt vont be forrásként az adósságkezelő, de a hozamok változása vegyes képet mutat.
A skót népszavazás kapcsán érdekes kérdés, hogy mi történik a Royal Bank of Scotland háza táján, ugyanis a bank szempontjából is nagy tétje van a mai napnak. Az RBS kötvénypiacán igaz hozamemelkedés következett be az utóbbi napokban, azonban az árfolyamok nem tükrözik azt, hogy a világ tartana az elszakadás kapcsán nagyobb pénzügyi problémáktól az országban, rövid távon azonban nagyobb mozgások is lehetnek a papírokban. A bankóriás részvényei régóta oldalazást mutatnak 300-400 pont között, a várakozások szerint kitörés következik, és amerre sikerül a papírnak elindulnia, az fogja meghatározni a részvényárfolyam további alakulását - vélik a SPB Befektetési Zrt. elemzői.
Minden eddiginél tovább esett a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozama ma délelőtt. Ez igen jól tükrözi, hogy mennyire verseng a nagy forintlikviditás a fellelhető eszközökért (sokan kiszorultak a jegybank kéthetes instrumentumából). Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a körülményeket látva úgy döntött, hogy 10 milliárddal több forintforrást von be a 12 hónapos és a 3 éves változó kamatozású kötvényekből is, amiket úgy tűnik, szintén nagyon szeretnek a befektetők.
A vártnál gyengébb nyugat-európai GDP-adatok növelik az esélyét a tartósan rendkívül laza, illetve esetleg tovább lazuló európai központi banki monetáris politikának (valamint a kiterjedt eszközvásárlásoknak), így ennek hatására ma történelmi mélypontra esett a francia 10 éves államkötvény hozam és vele párhuzamosan nagyon közel járunk ahhoz, hogy ezt a német hozam esetében is elmondhassuk. Ebben a környezetben, illetve a remek magyar GDP-adat fényében a magyar kötvényhozamok is intenzíven süllyedtek ma.
3 év 4 hónap futamidejű kamatozó kötvényeket értékesített 500 millió forint értékben, zártkörű jegyzés keretében az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. A papírokat 6,5 százalékos fix kamat mellett jegyezték le a befektetők. A zártkörű forgalomba hozatal során forgalmazóként az OTP Bank Nyrt. járt el - olvasható a társaság közleményében.
Németországban igyekszik optimalizálni a cég.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
A jelenlegi kormányfővel együtt jutott be a második fordulóba.
A vezető kormánypárt után az ellenzék fő ereje is megnevezte jelöltjét.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
