Napról napra arról hallani, hogy globálisan egyre több a negatív hozamú állampapír, ennek ellenére még mindig vannak olyan nagy szereplők, mint például a BlackRock, akik hajlandók beszállni - írja a CNBC. Erre pedig csak egyetlen magyarázat lehet: még további esést várnak a hozamokban.
Többek között az európai nacionalizmus növekedése miatt jelenleg nagyobb a stabilitás a fejletlenebb feltörekvő országokban, ezért gondolja úgy Michael Hasenstab, a Franklin Templeton kötvényguruja, hogy Európa helyett inkább Latin-Amerikában és Ázsiában érdemes befektetési lehetőségeket keresni. Persze könnyen beszél az a befektető, aki egy vagyont keresett többek között magyar kötvénybefektetésein, majd a jegybank hathatós közreműködésével kiszállt a piacról.
A Fed Janet Yellen vezetésével tökélyre fejlesztette a piaci manipulációt azzal, hogy hosszú ideje vonakodik kamatot emelni - írta szokásos havi hírlevelében Bill Gross. A kötvénykirályként is emlegetett befektető szerint a kapitalizmus nem működhet negatív hozamok mellett.
Az utóbbi években megszokottnál is jobban áll az adósság elleni harcban idén a magyar kormány. Korábban is használt modellünk szerint gyakorlatilag a kérdés csak az, mennyire akarja a kormány leszorítani az adósságot. Akár az is lehet, hogy a 2018-as választások miatt most a lehetségesnél kisebb csökkentést hajtanak végre, hogy aztán nagyobb mozgástér maradjon a következő két évre.
A lengyel kormány jüanban denominált államkötvényeket bocsátott ki csütörtökön a kínai bankközi piacon 3 milliárd jüan (CNY) értékben, 3,4 százalékos átlaghozam mellett - számolt be a Reuters. Ezzel a lengyelek lettek az első Panda-kötvény kibocsátók Európában.
Az utóbbi hetekben jelentősen gyengültek a portugál kötvények, a tízéves hozam ismét 3 százalék fölé emelkedett. Ráadásul az országot leminősítés fenyegetheti, ami újabb csapást jelenthet, hiszen ha megtörténik, akkor az EKB nem vásárolhatja tovább a portugál állampapírokat, és az ország bankjai sem férhetnek hozzá az olcsó pénzhez.
Hiába jók a lakossági állampapírhozamok, a kötvényekbe fektető befektetési alapok egy része ezeket is messze felülteljesítette az elmúlt években, persze nem teljesen kockázatmentesen. Megnéztük, melyik Magyarországon kezelt kötvényalapokkal lehetett a legtöbbet kaszálni az elmúlt években.
Az eredetileg meghirdetett 30 milliárd forint helyett 25 milliárd forintnyi 12 havi diszkontkincstárjegyet értékesített az Államadósság Kezelő Központ.
Elsősorban a forintpiacnak szól az MNB múlt heti bejelentése az irányadó eszköz korlátozásáról, újabb eszközt kapott a jegybank, hogy szükség esetén gyengíteni tudja a magyar devizát - vélekednek a Portfolio által megkérdezett alapkezelők. A kötvénypiaci hatásokkal kapcsolatban úgy gondolják, hogy elsősorban a rövid hozamokra tud most hatást gyakorolni az MNB, akár nulla környékére is leeshet a kincstárjegyek jegyzése az átalakítással.
Közel 660 milliárd eurónyi kibocsátott kötvénnyel rendelkeznek az olasz bankok, ebből mintegy 250 milliárd eurónyi lakossági befektetőknél lehet. Ezért is annyira érdekes, mi sül ki Európa újabb bankválságából, amely az új EU-s szabályok alapján elvileg jókora lakossági vagyonvesztéssel is járhat.
Az elmúlt öt és fél évben közel 200 milliárd forintjába kerülhetett az államkasszának az, hogy a piaci kincstárjegyek helyett lakossági állampapírban adósodott el - derül ki az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) kapott statisztikából. A csillapíthatatlan lakossági rohammal 2016-ban még egy mérföldkőhöz érkezhet el az adósságkezelő: először fizethet ki több mint százmilliárd forint kamatot egy év alatt a lakossági kötvények után. Azt eddig is tudtuk, hogy sokkal magasabb kamatot fizet az állam a lakossági kötvények után, most azonban már azt is tudjuk, mennyibe került ez évente. Így pedig könnyebb eldönteni, megéri-e a magasabb lakossági hozam.
Számottevően emelkedett ma a magyar hosszú kötvények másodpiaci referenciahozama, ami elsősorban a Brexit miatti heves nemzetközi piaci kilengéseknek volt betudható - derül ki az ÁKK délután közölt adataiból.
A korábbinál lényegesen kisebb mennyiségű kötvényt hirdetett meg eladásra csütörtökön az ÁKK, így nem is okozott gondot értékesíteni a tervezettnél nagyobb mennyiséget. A jelek szerint az év elején tapasztalt jelentős többletkibocsátás miatt már nem kell rohanni a pénzért.
Globálisan a jegybankok jelenleg nehezen veszik fel a harcot az alacsony infláció ellen, 2017-ben pedig az MNB is további kamatcsökkentésekre adhatja a fejét emiatt - mondta a Portfolio kérdésére Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője. A szakember szerint részben emiatt két éven belül 330-ig gyengülhet a forint az euróval szemben, ami nem is biztos, hogy probléma, mivel csak így lehet inflációt generálni.
A politikai populizmus terjedése Európában és a világ más részein a gazdaság lassulásával fenyeget - mondta Michael Hasenstab, a Franklin Templeton alelnöke egy hétfői rendezvényen. A szakember az utóbbi években jelentős magyar kötvényportfóliót is kezelt, melyet mostanra szinte teljesen leépített, ugyanakkor sokan a mai napig Magyarország megmentőjeként említik, mivel akkor vette meg a magyar állampapírokat, amikor senki más nem akart beszállni.
Éles fordulat látszik az utóbbi hetekben a közelgő brit EU-népszavazás kapcsán, hiszen lassan mindenki kezdi komolyan venni azt, hogy a szigetország kiléphet az Unióból. Ha viszont ez tényleg megtörténik, akkor komoly hullámvasút jöhet a piacokon. Ezzel kapcsolatban rengeteg elemzés megjelent a közelmúltban, de vannak olyan szakemberek, akik szerint csak találgatni lehet arról, pontosan mit hozhat a Brexit.
Egészen a mai napig viszonylag olcsón megúsztuk a Brexit miatti félelmeket, most azonban már az egész nemzetközi piacra kiterjedt a pesszimizmus, abból pedig már a magyar eszközök sem maradhattak ki.
Új eszközkezelő alapot hoz létre a kormány, amely a nem teljesítő jelzáloghitelek problémáját kezelheti, így elősegítheti a banki hitelezés élénkülését - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Reutersnek adott interjúban. A politikus arról is beszélt, hogy az Erste Bank 15 százalékos tulajdonrésze 30-40 milliárd forintba kerülhet, a Budapest Bankból pedig nem akar veszteséggel kiszállni a kormány.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
