Ugyan decemberben jelentős mennyiségű állampapírt adtak el a magyar bankok, de így is a pénzügyi szektor volt a 2015-ös átrendeződés egyik főszereplője, hiszen több mint 1700 milliárd forinttal nőtt az állományuk. A másik nagy vásárló a lakosság volt, mely szintén több mint ezermilliárddal növelte befektetését magyar állampapírban. Közben viszont a külföldiek - elsősorban a Franklin Templeton - folyamatosan adták el magyar kötvényeiket.
Az év elején tapasztalt nemzetközi piaci kilengéseket viszonylag olcsón megúszta a magyar kötvénypiac - emeli ki az Erste Bank hétfőn megjelent elemzése. A cég szakemberei szerint az év további részében emelkedésnek indulhatnak a forinthozamok is.
Egyetlen negyedév alatt eladta magyar állampapír-kitettségének negyven százalékát a Franklin Templeton amerikai befektetési alap, melynek már mindössze 4,5 milliárd dolláros állománya van Magyarországon - derül ki a cég friss portfóliójelentéseiből. Az adatok szerint a forint- és a devizakötvényeket is intenzíven szórta ki a cég, előbbire elsősorban a bankok, utóbbira pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lehetett vevő. Egy év alatt majdnem 6,5 milliárd dollárnyi magyar állampapír tűnt el a Templeton portfóliójából, vagyis a negyedik negyedévben végérvényesen bebizonyosodott, hogy Michael Hasenstab gyorsan itt akar hagyni minket, esze ágában sincs lejáratig tartani papírjait. Vélhetően ezzel van összefüggésben az is, hogy az MNB megpróbálja az állampapírpiac felé terelni a bankokat, valószínűleg ez a folyamat hasonlóan erős lesz 2016-ban is, hiszen a fennmaradó kötvény mennyiséget is valószínűleg megpróbálja majd piacra dobni az amerikai cég.
Pénteken meglepetésre leminősítette Lengyelországot a Standard & Poor's (S&P) azok után, hogy a tavaly ősszel hivatalba lépett lengyel kormány egy sor olyan intézkedést hozott, mely komoly kritikát váltott ki belföldön és külföldön is. Közben az elemzők is egyre erősebben hangsúlyozzák, hogy új fekete báránya van a régiónak, ami a lengyel eszközök árfolyamára is hatással lehet.
Kedden jelentette be az MNB, hogy április végéig teljesen megszűnik a kéthetes betét, ezzel újabb ezer milliárd forintot szorítanak ki ebből az eszközből. Emellett a kamatcsere-tendereket tenné még vonzóbbá a jegybank, várakozásaik szerint a lépés nyomán 400-800 milliárd forint plusz kereslet jelenhet meg az állampapírpiacon. Szerdára több elemző is értékelte a lépést, a többség egyetért az MNB-vel a pozitív hatásokat illetően, de nagyobb és merészebb lépésekre számított.
Az elmúlt években a magyar állam döntő részben forintadósság kibocsátásával fedezte finanszírozási igényét, míg a devizaforrások egyre kisebb szerephez jutottak. Bár 2016-ban az ideinél nagyobb összegű devizaadósság törlesztése válik esedékessé, de úgy látjuk, hogy továbbra is helyes és - a várható állampapír-piaci kereslet alapján - megvalósítható az államháztartás forint alapon történő finanszírozása. Mindez azt jelenti, hogy nincs szükség jövőre piaci devizakötvény kibocsátásra. Így a devizaadósság aránya az államadósságban 30 százalék alá csökkenhet, ami a válság kitörése óta a legalacsonyabb érték. Az alacsonyabb devizaarány mérsékli az államadósság árfolyamérzékenységét, a finanszírozás sérülékenységét és hozzájárulhat a hitelminősítői besorolás javulásához.
Az idén már többször beharangozták a Fed várható kamatemelését, először júniusban, majd szeptemberben számított szigorításra a piac, azonban mindkét esetben a konkrét időponthoz közeledve jelentősen visszaesett a lépés esélye. Most viszont a piac nagyjából nyolcvan százalékig biztosra veszi, hogy szerdán már tényleg megtörténik az a lépés, ami 2016-ban is meghatározhatja a piaci tendenciákat. Ha elindul a kamatemelési ciklus, az szinte minden eszközosztályra hatással lehet, ezért most igyekszünk számba venni, milyen eszközök felé érdemes elmozdulni, és mitől kell esetleg óvakodni a következő hónapokban.
Ugyan Magyarország adósságállománya továbbra is magas, de ez már nem okoz gondot, mert az elmúlt években fontos pozitív változások történtek a magyar piacon - emelik ki 2016-os kötvénypiaci elemzésükben a Morgan Stanley szakértői. Amellett, hogy Magyarországot továbbra is imádják, a forint gyengülésére számítanak a jövő év első felében az elemzők, mivel szerintük az MNB nem fog megállni az 1,35 százalékos alapkamatnál, és tovább vágja majd a rátát.
A UBS mai bejelentése szerint 16 milliárd svájci frank értékű saját kibocsátású kötvényt vesz vissza decemberben, hogy megfeleljen az új, 2019-ben életbe lépő tőkekövetelményekre vonatkozó szabályoknak.
Ha államkötvényekkel szemezgetünk, jó lehetőségnek találhatjuk a Bónusz Magyar Államkötvényt (BMÁK), amely hosszabb távon, négytől kilenc évig nyújt befektetési lehetőségeket, változó kamatozással. Ha felminősítésre és emiatt hozamcsökkenésre számítunk, akkor viszont nem feltétlen ez a legjobb befektetés.
Ha kölcsönadunk valakinek, nem minden esetben van arra garancia, hogy az illető vissza is adja a pénzünket, ez a kockázat merülhet fel a kötvénypiacon is: hiába veszek kötvényeket egy cégtől, ha becsődöl, nem tud fizetni. Sokan éppen ezért a legnagyobb biztonságot az államkötvényekben találják meg, megmutatjuk miért.
Gyenge számok várhatók a most kezdődő banki gyorsjelentési szezonban a pénzintézetek kötvénykereskedési területeiről - derül ki a Wall Street Journal összeállításából. A kötvénykereskedés volumene nagyjából stagnált ugyanis a harmadik negyedévben. A profitok eközben mérsékelt emelkedést mutathatnak, jóval kisebbet, mint akár egy hónappal ezelőtt ezt várni lehetett.
Másfél hete indult el az MNB önfinanszírozási programjának következő lépcsője, mellyel kapcsolatban az első tapasztalatokat már le lehet vonni. Ha összesítjük a számokat, akkor elsőre 330 milliárd forint "lóg a levegőben", azonban jobban megnézve a rendszert annak sorsára is lehet következtetni. Az első mérleg alapján nem rohanták meg a bankok az állampapírpiacot, de van még szufla bennük, hiszen egyre intenzívebben vásárolják a kötvényeket.
Időarányosan túlteljesítette idei kötvényértékesítési tervét az ÁKK az első három negyedévben, ráadásul mindezt úgy tette, hogy közben a hozamok folyamatosan csökkentek, a külföldiek pedig jelentősen visszafogták kitettségüket, amivel mérséklődött Magyarország sérülékenysége. Emiatt az elemzők és a hitelminősítők is egyre pozitívabban nyilatkoznak rólunk. Emögött jórészt az MNB önfinanszírozási programjának köszönhetően megnőtt banki kereslet áll.
A múlt héten újabb mérföldkőhöz érkezett az MNB önfinanszírozási programja, hiszen a jegybank elkezdte átterelni a bankok likviditását a kéthetes betétekből más eszközök felé. Ugyan a folyamat még csak az elején tart, érdemes megnézni, hogyan értékelik az elemzők a változást. A többség szerint sikeres lehet a törekvés, az összeg nagy része kötvényekbe áramolhat, emellett a külföldiek állományának csökkenése átmeneti forintgyengülést okozhat.
Fontos változásokat indított el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önfinanszírozási programja tavaly nyáron, melynek nem titkolt célja, hogy a hazai bankokat az állampapírok felé terelje. Az első lépcsőfok több mint egy éve lépett életbe, a másodikat pedig idén júniusban jelentették be, és októbertől hozhat további mozgást a kötvénypiacon. Utóbbi lépés hatásairól egyelőre kevés elérhető információ van, a befektetők pedig csak találgatnak, hogy pontosan mit okoz majd a lépés a piacon.
Miközben a világban 755 milliárd dollárral nőtt a bankok határon átnyúló finanszírozási tevékenysége az első negyedévben, Görögország irányába ez 22 milliárd dollárral csökkent - írja a Reuters a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) friss statisztikáira hivatkozva. A minap elfogadott bankszanálási törvény alapján tovább nőhet a befektetői óvatosság: jelentős veszteséget szenvedhetnek el a banki kötvénnyel rendelkezők.
Jelentős mennyiségű magyar állampapírt adott el a második negyedévben az amerikai Franklin Templeton alapkezelő, melynek így 10 milliárd dollár alá csökkent a felénk való kitettsége. A sokszor csak Magyarország megmentőjeként aposztrofált befektető elsősorban a forintkötvényekből vonul ki, azokon belül is a berövidült lejáratokból. A folyamat nem járt együtt a rövid hozamok emelkedésével itthon, vagyis piaci zavart eddig nem okozott. Feltehetően azért, mert bőven vannak olyan belföldi szereplők, akik megveszik a Templeton által piacra dobott mennyiséget, amiben a jegybankunk önfinanszírozási programja sokat segít. Szeptembertől emiatt talán még könnyebb lehet a kiszállás a legnagyobb hitelezőnk számára, ha ez a szándékuk. Jelenleg ugyanakkor még az is lehet, hogy csak a rendkívüli mélységbe süllyedt rövid hozamaink késztették őket a rövid papírjaik eladására.
Ahogy az várható volt, a görög hírek hatására a befektetők a biztos menedékeket keresik a piacon. Ennek a helyzetnek a nyertesei egyelőre a német és az amerikai állampapírok, az eurózóna perifériáján viszont a fertőzésveszély miatt jelentősen emelkedtek a hozamok hétfő reggel. Ez pedig a magyar piac számára is rossz hír lehet, hiszen egy korábbi elemzés szerint éppen a spanyol és olasz papírokkal mutatunk erős kapcsolatot.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
Úgy látszik, nyaralnak a lakossági befektetők.
A jegybank cikkében nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
Joe Biden visszalépését követően.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
