Elutasították Svájc állampolgárai a szigorú kibocsátási határértékeket célzó népszavazási kezdeményezést. A Zöld Párt ifjúsági szárnya által indítványozott javaslat, amely jelentősen csökkentette volna az üvegházhatású gázok kibocsátását, nem nyerte el a szavazók többségének támogatását. A döntés hátterében elsősorban gazdasági megfontolások állnak - tudósított a Bloomberg.
Változnak az utazási szokások az utóbbi években, a túlzott turizmustól szenvedő városok és mediterrán üdülőhelyek helyett egyre nagyobb a kereslet az eldugott, kevésbé felkapott régiók irányába, amelyek nem csak olcsóbbak, de jobban szolgálják a kikapcsolódást. Terjednek a különleges élményeket biztosító utazások és az egzotikus úti célok is, mint a szafari Afrikában, vagy egy antarktiszi expedíció. A BBC újságírói összegyűjtötték a számukra legizgalmasabb úti célokat 2025-re, figyelembe véve, hogy olyan régiókat ajánljanak, ahol a turizmus a helyi közösségeket támogatja, szem előtt tartja a fenntarthatóságot és a kulturális örökségek megőrzését. Bemutatjuk a top 10 célállomást.
Válasz véleménycikk Vargha Márk Portfolio-ban megjelent írására: Napjaink ökológiai válságának egyik legfőbb tanulsága, hogy a természetet nem kizárólag a gazdasági vagy jogi értelemben vett „tulajdonként” kellene kezelnünk. Ebben a válasz véleménycikkben azt vizsgálja meg a szerző, hogy miként bővíthető a jogalanyiság fogalma olyan új szempontokkal, amelyek a biotikus közösségeknek is önértéket tulajdonítanak. Arra igyekszik rámutatni, hogy a természeti elemek, az élőhelyek és az azokban részt vevő emberi és nem-emberi lények is részesülhetnének bizonyos jogokban, s ezzel új utat nyithatnánk az ökológiai válság kezelésében.
A bevásárlóközösségek egyre népszerűbb alternatívát kínálnak a hagyományos élelmiszer-kereskedelmi csatornákkal szemben. Egy friss kutatás azonban feltárta, hogy az elkötelezettség szintje alapján a vásárlók jelentősen különböznek egymástól, nemcsak motivációikban, de vásárlási szokásaikban és attitűdjeikben is. Az eredmények olyan tanulságokkal szolgálnak, amelyek hozzájárulhatnak a helyi élelmiszerrendszerek hatékonyabb működéséhez és fejlődéséhez.
A jövő héten visszavonja Donald Trump amerikai elnök elődjének, Joe Bidennek azon rendeletét, mellyel 2027-ig kitiltotta volna a műanyag szívószálakat a szövetségi kormányzati beszerzésekből. Az erre vonatkozó bejelentést Trump elnök saját közösségi oldalán, a Truth Socialon tette meg.
Egyre gyakrabban érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok, amelyek nemcsak a levegő minőségét rontják, de a napelemes energiatermelésre is hatással vannak - hívták fel a figyelmet vizsgálatukban a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Pannon Egyetem kutatói. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a szaharai homokkal "kevert" felhőzet több sugárzást ver vissza, ennek eredményeként kevesebb éri el a földfelszínt. Ez pedig azt jelenti, hogy "egy-egy porvihar hatására a kiesés többszáz megawattnyi, olykor 1 gigawattnyi is lehet" - állítja a szakértő.
Az Európai Bizottság pénteken nyilvános konzultációt indított az állami támogatásokra vonatkozó végrehajtási rendelet és annak legjobb gyakorlatainak gyűjteményének módosításáról. Az új szabályok célja, hogy a nyilvánosság számára lehetőséget biztosítsanak bizonyos állami támogatási döntések környezetvédelmi jogi felülvizsgálatának kezdeményezésére – közölte pénteken az uniós végrehajtó testület.
Szlovénia csaknem 27 millió euró értékű, hét éves időszakra szóló projektet indít az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére - közölte a szlovén környezetvédelmi minisztérium.
A Copernicus európai obszervatórium szerint 2025 januárja volt a világon valaha mért legmelegebb január, az eredmények szertefoszlatták azokat a reményeket, hogy a La Nina jelenség megszakítja a csaknem két éve tartó rekordhőmérséklet-sorozatot.
Az Európai Bizottság átfogó intézkedéscsomagot jelentett be az Európai Unióba irányuló kis értékű importtermékek okozta kockázatok kezelésére. A javaslat célja, hogy megvédje a fogyasztókat a nem biztonságos vagy hamisított termékektől, egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az európai vállalkozások számára, és csökkentse a csomagszállítások környezeti hatásait - közlte az Európai Bizottság.
A HungaroControl 2024-ben rekordforgalmat regisztrált Magyarország légterében, összesen 1 143 937 repülőgéppel, amelynek legnagyobb részét – közel 84 százalékát – az átrepülő járművek tették ki – közölte a társaság.
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) élére Donald Trump Neil Jacobsot jelölte. A kinevezés várhatóan jelentős változásokat hoz az ügynökség működésében, különös tekintettel az éghajlatkutatásra és a környezetvédelemre. A döntés szakmai körökben aggodalmat keltett, Jacobs korábbi szerepe miatt egy vitatott időjárás-előrejelzési incidensben - írta meg a NRP.
Az Európai Unió fenntartható finanszírozási szakértői csoportja javaslatot tett a klímabarát tevékenységek osztályozási szabályainak módosítására. A javaslat célja a vállalatok jelentési terheinek csökkentése és a zöld befektetések ösztönzése. A változtatások várhatóan harmadával mérsékelnék a cégek adminisztratív kötelezettségeit, miközben egyszerűsítenék az EU fenntarthatósági szabályrendszerét.
Az ENSZ 2035-ös éghajlat-változási célkitűzéseinek jövő hétfői határidejét számos nagy szennyező, így például az EU, Ausztrália, Dél-Afrika és India várhatóan nem tudja teljesíteni a Financial Times globális körképe alapján, részben a Trump-elnökség által okozott turbulenciák miatt. Ez a késedelem aggodalomra ad okot a globális klímavédelmi erőfeszítések hatékonyságát illetően.
Múlt hét végén elindult egy átfogó elektromos autó támogatási program Lengyelországban, a NaszEauto-nak nevezett program keretében összesen 1,6 milliárd zloty (~155 milliárd forint) támogatást nyújtanak az autóvásárlóknak, írja a Reuters.
Az elmúlt tizenöt évben a klímaváltozás elleni küzdelem új frontvonalai a bíróságokon nyíltak meg: mára világszerte közel 3 000 klímapert indítottak, melyekben államokat és vállalatokat vonnak felelősségre a káros emissziók és az éghajlatváltozást súlyosbító politikák miatt. A változatos jogi eljárások – a „greenwashing” elleni támadásoktól kezdve a kormányok klímatervének mulasztásait firtató perekig – nem ritkán az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, és eddig soha nem látott módon teszik mérlegre a gazdasági, politikai és társadalmi érdekeket. A fiatal generációk és különböző civil szervezetek egyre bátrabban élnek a jog adta lehetőségekkel, hogy rákényszerítsék a döntéshozókat: konkrét, hatékony lépéseket tegyenek bolygónk és az eljövendő generációk védelméért. Eközben a bíróságok előtt zajló ügyek számos fontos alkotmányos és nemzetközi jogi kérdést is felszínre hoznak, például az egészséges környezethez való jog, a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi szerződések kapcsolatát illetően. A klímaperek – legyenek akár a kormányok vagy a vállalatok ellen irányulók – mindinkább az éghajlat-politika alakítóivá válnak, és már most jelentősen formálják azt a jogi, politikai és társadalmi keretet, amelyben a következő évtizedek környezetvédelmi döntései megszületnek.
A magyarországi ingatlantulajdonosok jelentős része továbbra is konyhasó (nátrium-klorid) kiszórásával igyekszik megfelelni a járdák síkosságmentesítését előíró kötelezettségnek, elkerülendő az ennek elmulasztásáért kapható több tízezer forintos bírságot. Sokan nem tudják, hogy ezt, a más okok miatt is szenvedő fák mellett például az infrastruktúrát is károsító gyakorlatot kormányrendelet tiltja, melynek ugyanakkor hiányzik a tiltás betartatásához szükséges részletszabályozása.
A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.
Miközben Európában az elektromos autók értékesítési számai messze elmaradnak a várttól, addig Kínában ennek épp az ellenkezője a helyzet: tavaly a világon itt nőtt a leggyorsabban az elektromos járművek iránti kereslet, sőt, 2024-ben Kína már a globális elektromosautó-eladások több mint 60%-át adta. A kínai elektromosautó-ipar a 2012-es 13 000 darabos termelésről 2024-re 1,2 millióra nőtt, s a mintegy 100 kínai elektromosjármű-márka immár a világpiac 76%-át foglalja el. Tíz évvel ezelőtt, kis túlzással, Kínán kívül még senki ismert olyan autómárkákat, mint a BYD, Geely, Chery vagy Nio, de napjainkra ez is megváltozott. Mint oly sok esetben, ha Kínáról van szó, e folyamatok mögött is a kínai államot kell keresnünk.