Átfogó felmérést készített az újHÁZ Centrum arról, hogy a környezettudatosság milyen mértékben játszik szerepet a magyarok építkezési vagy felújítási döntéseiben. A kutatásból kiderül, hogy a lakosság 82 százaléka költségesnek tartja ugyan a zöld megoldásokat, mégis több mint felük számára hangsúlyos szempont a környezettudatosság építkezéskor, felújításkor.
Tudtad, hogy Magyarországon az energiafelhasználás 30%-a a háztartásokhoz kötődik? És azt, hogy a magasabb jövedelműek jobbak szennyezik a környezetet, mint a szegényebbek? Egyre felkapottabb téma a világon és Magyarországon is a környezetvédelem, az egyes országok és multinacionális cégek vállalásai mellett az egyének szintjén is megfigyelhető az erősödő környezettudatosság. Jó hír, hogy nem kell óriási pénzeket beleölni abba, hogy valaki csökkentse az ökológiai lábnyomát, kis odafigyeléssel ráadásul még jelentős költségektől is mentesülhet egy háztartás. Minderről Vadovics Edinával, a Greendependent Intézet szakmai vezetőjével beszélgetett elemzőnk, Árgyelán Ágnes. Podcastunkban arra is rávilágítunk, miért éri meg 30 fokon mosni a ruhákat 40 helyett.
A korábbi elemzéssel ellentétben nem a Szuezi-csatornán kialakult hatnapos dugó, hanem az Etna vulkán kitörése okozott kiugró kén-dioxid-szennyezést a Földközi-tenger térségében.
Szinte nincs olyan magyar ember, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője, egy lakos pedig átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni – derült ki az Alteo megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek ezek jelentőségéről, egy dologban azonban 80 százalékuk egyetért: a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége.
Már több mint egy éve tart a Koronavírus-járvány. A pandémia rávilágított arra, hogy a társadalmi és gazdasági rendszerek nem ellenállóak a válsághelyzetekkel szemben, így a rezilienciaépítés, valamint a fenntarthatóság témaköre mind az európai, mind pedig a hazai közpolitika-alkotás fókuszába került. A rezilienciaépítésnek négy olyan kiemelt aspektusa van - klíma- és környezetvédelem, gazdasági és társadalmi erőforráshatékonyság, a demográfia és a területi egyenlőtlenségek csökkentése -, amely nem csak nagy szerepet játszhat abban, hogy hazánk ellenállóbb legyen a jövőben a hasonló sokkhatásokkal szemben; de jól illeszthető a 2021-től induló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a kohéziós források felhasználásához is.
A friss számok szerint az elmúlt öt évben valamivel jobban teljesítettek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási célokat (ESG) kitűző alapok a társaiknál, különösen a tavalyi, koronavírussal terhelt időszak emelkedett ki. Nem járt tehát hosszú távon rosszabbul az, aki ESG-alapokra váltott, sőt, a költségeken még spórolni is tudott.
Tavaly összesen több mint 500 milliárd forint értékben bocsátott ki zöld kötvényt Magyarország euróban és japán jenben. Most ennek az összegnek a felhasználásáról számolt be éves jelentésében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A befolyt pénzt a 2018-as és 2019-es költségvetés egyes energiahatékonysági kiadásaira számolták el, a legtöbbet a közösségi közlekedés beruházásainak finanszírozására.
Pár napja hatályba lépett a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló új EU-rendelet, amely uniós szinten a zöld pénzügyekkel kapcsolatban az egyik legfontosabb új tőkepiaci fejlemény. Az MNB vezetői körlevelet adott ki, amelynek célja, hogy útmutatást adjon a pénzügyi szervezeteknek az itthon és Európa-szerte kötelezően alkalmazandó jogszabály rendelkezéseinek egységes alkalmazására.
Az elemzés a hazai hulladékhelyzetet mutatja be nemzetközi összevetésben. A hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra az európai uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődött, mégis a hulladékkérdés környezetbarát, mai divatos szóval élve fenntartható kezelésétől még távol állunk. Milyen okok állnak ennek hátterében? Ezt szedtük össze egy csokorba.
Az Erste Csoport 2030-tól nem finanszíroz széntüzeléses üzleteket – közölte az osztrák bankcsoport. A közvetlenül széneszközök finanszírozására vonatkozó hitelezési kapcsolatok fennmaradnak a vonatkozó szerződések lejártáig, az ebben a körben meglévő megújuló szerződések 2023. év végén túl már nem hosszabbíthatóak meg – közölte a bankcsoport.
A koronavírus-világjárvány megfékezésére hozott korlátozások világszerte a károsanyag-kibocsátás csökkenését hozták, hosszú távon azonban a pandémiának "elég kicsi" vagy "kimutathatatlan" a hatása a klímaváltozásra egy új kutatás szerint.
A bankok klímabarát üzleti aktivitását mérő zöld eszköz arány (GAR) mutató bevezetését javasolja az Európai Bankhatóság.
A fenntarthatóság és környezetvédelem tízből nyolc személy számára fontos Magyarországon, de többségében csak olyan lépéseket hajlandóak a mindennapokban megtenni, amelyek nem igényelnek komolyabb lemondást vagy erőbefektetést. A fenntartható befektetési lehetőségek ismertsége még alacsony, de tízből hatan igénybe vennék az ilyen befektetési módokat, azonban, ha cserébe némileg kisebb hozam érhető el, már csak minden harmadik személy nyitott a használatra.
1600 milliárd dollár fölé ugrott a fenntarthatósági célokat figyelembe vevő ESG-alapok kezelt vagyona a világon tavaly, ami azt jelenti, hogy 2017 óta tízszeres emelkedést láthattunk. A Société Generale elemzése szerint még csak most jön a java, a befektetők egyre tudatosabban választanak, de fontos szempont a fenntarthatóság mellett az is, hogy ezek a befektetések felülteljesítik a piacot.
Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós szabályokat azzal, hogy nem tett eleget a szálló por részecskékre vonatkozó napi határérték tiszteletben tartására, illetve e határértékek túllépésének időtartamára vonatkozó kötelezettségeinek - közölte döntését az Európai Unió Bírósága szerdán.
Az online vásárlás a hagyományos kereskedelemhez képest átlag 36 százalékkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással jár - hívta fel a figyelmet egy friss kutatás alapján a Prologis ipari és logisztikai ingatlanvállalat.
Mégsem folytatódhat az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése Németország felségvizein, mert környezetvédő civil szervezetek hétfőn fellebbezést nyújtottak be a munkálatok folytatását engedélyező hatósági döntés ellen, amely uniós madárvédelmi területen is engedélyezte volna a csőfektetést május végétől.
Bár a környezetvédelmi problémák elleni küzdelemben a közvélemény nem a közgazdászokat tartja a főszereplőnek, valójában mégis nagyon fontos szerepet játszanak ezen a területen. Ahhoz ugyanis, hogy kevésbé szennyezzünk, az emberek gazdasági döntéseit kellene megváltoztatnunk - mondja Kőműves Zsófia. A Cambridge Econometrics közgazdasági modellezője az Elemző közgazdász videósorozatunk újabb részében arról beszél, hogy egy olyan gazdasági környezet kialakítása a feladat, amely az új szabályok, adók révén környezetkímélőbb termelésre, fogyasztásra ösztönöz.
A térségre vonatkozó környezetvédelmi intézkedéseket vésték fel arra a több mint 300 éves kőtáblára, amelyet kínai régészek tártak fel az észak-kínai Hopej tartományban.
A jegybank zöld ajánlást készít a bankoknak, erről néhány héten belül társadalmi egyeztetés kezdődik - mondta Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) felelős vállalatirányítás szakosztályának online konferenciáján szerdán.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
