Jövőre már nem lesz iparűzésiadó-kedvezmény a kiscégeknek
2023-ban az önkormányzatok már tudnak élni majd a korábbi lehetőségeikkel, amivel a pandémiás időszakot megelőzően – mondta Varga Mihály.
2023-ban az önkormányzatok már tudnak élni majd a korábbi lehetőségeikkel, amivel a pandémiás időszakot megelőzően – mondta Varga Mihály.
Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyben kiemelt szerepet szán az időskorúaknak.
Öt utastól összesen 1343 karton cigarettát foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
Az Európai Bizottság 185,6 milliárd eurós éves uniós költségvetést javasol 2023-ra, amelyet a NextGenerationEU nevű helyreállítási alap keretében a becslések szerint 113,9 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás egészít ki - közölte Johannes Hahn, az Európai Bizottság igazgatási ügyekért felelős biztosa kedden Strasbourgban.
A többletnyereség megadóztatása további ellátási problémákat okozna Németországban, és még magasabb árakat az üzemanyagkúton - mondta Christian Lindner német pénzügyminiszter kedden.
A jövő évi költségvetés "világos célja" a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése mondta Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatón Budapesten kedden. A pénzügyminiszter a parlamentben átadta a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
Jelentősen nőttek az amerikai kormányzati bevételek idén tavaly év elejéhez képest. Az adóbevételek emelkedése a megnövekedett infláció és a gyors gazdasági kilábalás miatt történhetett.
Meglepetést hozott a május végén bejelentett várva várt fiskális kiigazító csomag, leginkább a méretének köszönhetően. A kormányzat már korábban jelezte, hogy ragaszkodik az idei évi GDP arányosan 4,9%-os, jövőre pedig 3,5%-os államháztartási hiánycél eléréséhez. A frissen bejelentett csomag mérete pedig mind 2022-ben, mind 2023-ban bőven meghaladja majd a 2000 milliárd forintot, ami több, mint 3%-a az éves várható GDP-nek. Szerintünk az idénre a fele is elég lett volna – ha pedig figyelembe vesszük, hogy a családok részére kiutaltalt SZJA visszatérítés eredményszemléletben nagy valószínűséggel a tavalyi évet terheli – az eredményszemléletű deficitcél elérése akár kisebb kiigazítással is teljesíthető lett volna. Mindenesetre összességében a kiigazító csomag nagysága azt sugallja, hogy a tervezett hiánycél kényelmesen elérhető lesz mindkét évben. Mivégre mégis a kedvezőtlen piaci reakció?
Döntött a kabinet a soproni kihelyezett kormányülésen a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, aminek összege 2022-ben meghaladja a 800 milliárd forintot, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva.
Szombat este jelent meg a rendelet az új különadókról, illetve a különadó-emelésekről, miután a kormány a háromnapos ülése után ezekről is döntött. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy melyek a legnagyobb érdekességek az előzetesen bejelentett információk és a rendelet végleges szövege közötti különbségek alapján.
Egy különleges időpontban kihirdetett kormányhatározat legutolsó pontjában jelent meg egy első ránézésre komoly horderejű kormánydöntés. A visszaélések érdekében a rezsicsökkentési szabályok módosítására készül a kormány.
A kormány június 4-i soproni ülése valóságos jogszabály-dömpinget eredményezett a szombati Magyar Közlönyben. Ekkor jelent meg ugyanis az a határozat, mely részletezi, hogy a különadó-bevételeken túl a kormány mekkora megtakarítást vár a 2022-es és 2023-as költségvetésben a minisztériumi kiadáslefaragástól és a beruházások átütemezésétől.
Első ránézésre furcsa, de nem teljesen szokatlan időpontot választott a kormány az új különadók kihirdetésére. Június 4-én ugyanis a szombati közlönyben jelent meg a kormány rendelete az "extraprofitadóról". Cikkünkben bemutatjuk minden egyes különadó-módosítás főbb részleteit, az adóalapokat, az adó mértékét és több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét: így például a bankadó, a biztosítási adó és a tranzakciós illeték esetében.
Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol elfogadták az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.
A Magyar Bankszövetség szerint a jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt, az MNB jelentése alapján viszont ugyanezen időszakra a bankszektor konszolidált nyeresége 78 milliárd forint volt. Egyebek mellett a két összeg közötti látszólagos ellentmondás feloldásáról is beszélt Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist pénteki adásában.
A kormány átadta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, amely véleményezte azt. Arról már beszámoltunk, hogy még a KT véleménye szerint is több sebből vérzik a jövő évi büdzsétervezet kiadási oldala, most viszont azt mutatjuk be, milyen számokat vár a kormány a különadó-emelésekből. Ha összeadjuk a Tanács által részletesen felsorolt különadó-bevételi tételeket, akkor 1600 milliárd forint feletti összeget kapunk, vagyis a kormány jövőre is gigantikus összeget von el az érintett ágazatoktól. A 2023-as költségvetés érdekessége, hogy 300 milliárd forintos bevétellel számol az állami ingatlanok értékesítéséből, ugyanakkor nem részletezi, hogy ez hogy jön össze.
Ugyan a kormány által bejelentett költségvetési kiigazítás felgyorsítja a hiány csökkenését, az újabb különadók növelik a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát a befektetők szemében és tovább csökkentik a bankrendszer profitját, így negatívak lehetnek a magyar adósbesorolás szempontjából – állapította meg a Moody’s a múlt héten bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban. Ez pedig azt jelenti, hogy a következő hónapokban esedékes hitelminősítői felülvizsgálatokon könnyen elképzelhető a stabil kilátásunk rontása, vagy akár a magyar osztályzat csökkentése is. A Moody’s előtt jön még nyáron a Fitch és a Standard & Poor’s is vizsgálódni, piaci szempontból is érdemes lesz figyelni ezekre a döntésekre.
A Költségvetési Tanácsnak a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatra nézve "nincsenek olyan alapvető ellenvetései", amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését - így szól a KT értékelésének legfontosabb mondata, amelynek megfogalmazása azért sugall némi távolságtartást, óvatosságot. Nem véletlenül, ugyanis az intézmény észrevételeiből kiderül, hogy hiányérzete azért akad a dokumentummal kapcsolatban.
A Költségvetési Tanács kiadott véleményéből kiderült, hogy milyen makrogazdasági pályával számol a kormány 2023-ra. A GDP 4,1%-os növekedésével kalkulálnak, miközben a béremelkedés 10% felett maradhat. Az infláció 5% felett lesz. A KT szerint a tervek megvalósulásához kedvező csillagállás - a háború lezárása, a termelési láncok helyreállása, az energiaárak megfékezése, a negatív folyamatok mérséklődése - szükséges.
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
