Többmillió időskorú számára volt meghatározó az elmúlt egy hét. Eldőlt ugyanis az idén novemberi nyugdíjkorrekció mértéke, ezt a kormány ki is hirdette a Magyar Közlönyben. Most azt mutatjuk be, hogy az idei nyugdíjkifizetések hogyan valósulnak meg.
A költségvetési hiánycél idei elvétése miatt a Fitch szerint bizonytalanná vált a jövő évi büdzsé deficitcélja. A hitelminősítő friss elemzése alapján Magyarország idén recesszióba csúszik, míg korábban stagnálásra számítottak.
Érthető, hogy így összeomlottak a költségvetés áfabevételei Magyarországon, hiszen a lakosság pénze elinflálódott, mindenki rosszabbul él, tehát alig tudnak az emberek vásárolni - hangzik el sokszor a gazdasági értékelés. A válasz azonban túl kényelmes: valójában az áfabevétel látványosan elmarad attól, ami a gazdasági folyamatokból következne. Sőt, ma valójában ahány adatra ránézünk, annyifélét mondhatunk a háztartások vásárlásairól. A magyar gazdasági folyamatok egyik legnagyobb rejtélye, hogy sehogyan nem áll össze, mi történik a lakosság fogyasztásával.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közgazdászai megvizsgálták az elmúlt évtizedek inflációs sokkjait világszerte: arra voltak kíváncsiak, hogy mi a közös jellemző ezekben a ciklusokban, és milyen lépésekkel lehet sikeresen mérsékelni az áremelkedést. Ha az IMF megállapításait elfogadjuk, akkor egyszerre van okunk örülni és aggódni is: a jegybankok világszerte alkalmazott eszközei hatásosak lehetnek, a kormányoknak viszont még van mit tenniük azért, hogy ne hátráltassák az infláció elleni küzdelmet. Magyarországon különösen kedvezőtlennek tűnnek az inflációs kilátások, ha pontosak az IMF-tanulmány eredményei.
Azzal, hogy a kormány 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelte az idei GDP-arányos hiánycélt, egyáltalán nem oldódtak meg a költségvetési gondjai. Már félévkor is inkább 6 százalék körüli deficit látszott reálisnak 2023-ra, most egy friss elemzés szerint pedig akár a 7 százalékot is meghaladná, ha nem hozna további intézkedéseket a kormányzat. Vagyis még mindig a nemzeti össztermék mintegy 2 százalékának megfelelő összeget kellene valahonnan előteremteni az év végéig. Ráadásul a 2024-es cél is veszélyben van, további lépések nélkül nehezen teljesíthető a 2,9 százalékos hivatalos cél.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a parlamentnek a jegybanktörvény módosításának javaslatát. Ennek célja, hogy kezelje az MNB negatív tőkehelyzetét, ami a 2024-rs költségvetés egyik időzített bombája.
Tegnap bejelentette a kormánypárti frakciószövetség két tagja, hogy az energiaitalok vásárlásának és fogyasztásának 18 éves kor alatti betiltását javasolja az egészségügyi kockázatok miatt. Most meg is érkezett erre a Magyar Energiaital Szövetség (MESZ) álláspontja.
Joe Biden Ukrajna folytatódó amerikai támogatásáról biztosította az Egyesült Államok szövetségeseit egy telefonértekezleten kedden - közölte a washingtoni Fehér Ház.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása, a műsor első részében arról volt szó, hogy a kormány megemelte az idei hiánycélt. Ezt azelőtt jelentették be, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kiadta volna a kormányzati szektor második negyedéves egyenlegének alakulásáról szóló adatsort és a Brüsszelnek kiküldött EDP-jelentést. A számokból az is kiderül, hogy a folyóáron, forintban számolt GDP is kisebb lesz, mint azt korábban várták. Vendégünk volt Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makroelemzője. A második blokk témája az volt, hogy Brüsszel hamarosan feloldhat több milliárd eurónyi kohéziós támogatást. Hogy ez mennyire meglepő fejlemény és mégis mennyi pénzre várunk még, arról Szabó Dánielt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
A GDP-növekedés nem fogja elérni a költségvetési törvény módosításának elfogadásakor prognosztizált mértéket, vagyis az 1,5%-ot - írja friss véleményében a Költségvetési Tanács. A költségvetési hiánycél mai emelése kapcsán hangsúlyozza: a megemelt hiánycél a Tanács véleménye alapján tükrözi a gazdasági és költségvetési folyamatokat, de a KT az új hiánycél mellett is szükségesnek látja a kiadások szoros kontrollját. A költségvetés egyensúlyának tartós javítása a KT véleménye szerint a jövőben további intézkedéseket tesz szükségessé.
A Morgan Stanley jelentős változással "semlegesről" "nem tetszőre" rontotta Egyiptom államadós-besorolását, a pénzszűkében lévő országot fenyegető növekvő kockázatokra hivatkozva. A döntés egy olyan jelentés részeként született, amelyben a bank a magasabb hozamú feltörekvő piaci adósságok helyett a befektetési kategóriás értékpapírokat részesítette előnyben, mivel a kockázatosabb eszközök relatív vonzereje az amerikai inflációval korrigált hozamok növekedése miatt csökkent.
Kaisz Szaíd tunéziai elnök elutasította hétfőn az Európai Unió szeptemberben felajánlott pénzügyi támogatását, mert szerinte az sérti a három hónappal ezelőtt a két fél között aláírt megállapodást. Tunézia 127 millió eurót kapott volna.
Az idei második negyedévben a kormányzati szektor hiánya 308 milliárd forint volt a KSH közlése szerint. Ezzel a deficit négy negyedéves gördülő átlaga 8,2%-ra emelkedett a GDP arányában. Már egy éve tart a deficit emelkedése, a parlamenti választások előtt megindult kiköltekezés, valamint az energiakrízis következményeit még mindig viseli a büdzsé.
Liz Truss egykori brit miniszterelnök, aki adóreformjába mindössze 44 nap után belebukott, újra az üzleti adók csökkentésére szólított fel - írja a CNBC.
Eljárást kezdeményezett Matt Gaetz republikánus képviselő saját párttársa, Kevin McCarthy házelnök ellen – írja a CNBC. Gaetz célja McCarthy eltávolítása a Képviselőház házelnöki posztjáról, van rá reális esély, hogy a politikus megbukik.
Míg a magyar kormány kommunikációjában rendre arról van szó, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak járó uniós forrásokat, most a Financial Times és a Portfolio is arról értesült, hogy Brüsszel hamarosan feloldhat 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. A döntés novemberre maradhat, ami várhatóan jövő év eleji kifizetéseket jelent majd. Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, hogy mintegy 500 milliárd forintot várnak a költségvetésbe.
A Magyar Közgazdasági Társaság egri vándorgyűlésének másfél napja sikeres szakmai rendezvénysorozatot hozott. Ebből azonban nem lett volna országos hír, sőt nemzetközi hírügynökségi tudósítás, tőzsdei árfolyamesés. Az ott kipattant szakpolitikai viták viszont valóban megmozgatták a politikát. Alapos politológiai elemzések tárgya, hogy miért most és miért ilyen hőfokon kerültek felszínre a gazdaságpolitikusok közötti ellentétek. Üzenetek és viszont-üzenetek azóta is érkeznek, sőt a vita magas politikai szintre jutott.
Az amerikai tízéves kötvény hozama az előző hetek emelkedése után ma átvitte a 4,7%-os szintet. Az amerikai hozamemelkedés nyomást helyez a feltörekvő devizákra, így a magas bétájú forintra is.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtott magas szintű támogatás fenntartásának fontosságát, miután az amerikai kongresszus nemrégiben kötött költségvetési megállapodásából kizárták a további katonai finanszírozást. Odile Renaud-Basso, az EBRD elnöke egy londoni sajtótájékoztatón aggodalmát fejezte ki a döntés miatt, annak ellenére, hogy Joe Biden amerikai elnök biztosította, hogy Ukrajna támogatása folytatódik.