Orbánék bekészítették a "húsos fazekat"
Egyre nagyobb figyelem övezi a kormány költségvetési politikáját és legújabb ígéreteit. Elemzők szerint a kormány a 2014-es választásokhoz közeledve bekészítette a húsos fazekat.
Egyre nagyobb figyelem övezi a kormány költségvetési politikáját és legújabb ígéreteit. Elemzők szerint a kormány a 2014-es választásokhoz közeledve bekészítette a húsos fazekat.
A havi előzetes államháztartási adatok újfajta közlésébe kezdett a Nemzetgazdasági Minisztérium. Érdeklődésünkre a tárca nem közölte, hogy a változtatásokra miért van szükség, annyit elárult azonban, hogy a jövőben a korábbiakhoz képest közérthetőbb, rövidített közlemények jelennek meg.
Az országgyűlés keddi ülését az idei költségvetés hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával indítják a képviselők. A kormány a legújabb módosításokkal bruttó módon 255 milliárd forinttal emeli meg a kiadásokat, ennek fedezetéül részben 84 milliárd forinttal csökkenti az Országvédelmi Alapot. A fennmaradó 171 milliárd forintos kiadás (E.On-vásárlás és takarékszövetkezetek) indoklása szerint nem érinti az államháztartás eredményszemléletű egyenlegét. Elemzők szerint azonban még így is kockázatos lépést hajt végre a kormány és egyre inkább bebizonyosodik: a választások felé közeledve lazít a gyeplőn. Varga Mihály az expozéjában hangsúlyozta: a mostani javaslat az eddigi eredményeket kívánja megőrizni.
A megszokottól lényegesen eltérő gyorsjelentést tett közzé az államháztartás augusztusi teljesítményéről a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő délután. Hangsúlyozza, hogy teljesül az idei 3 százalék alatti hiánycél, ám a költségvetési hiány kumulált (százalékos) teljesülését és az előzetes költségvetési adatokat összefoglaló táblázatot már nem tüntette fel jelentésében a korábbi gyakorlattal ellentétben. Augusztusban egyébként 110 milliárd forintos hiányt mutatott az államháztartás központi alrendszere, ami nem kiugró érték a korábbi évekkel összehasonlítva. Az első nyolc hónap összesített hiánya ezzel 961 milliárd forint fölé nőtt, ami 10%-kal meghaladja a az éves pénzforgalmi hiányelőirányzatot.
A költségvetés legújabb, immár hetedik módosításával a kormány papíron is kiköltekezik. A mostani kiadásnövelés azonban gyors számításaink szerint már nehezen fér össze a hivatalos kormányzati hiánycél teljesítésével.
Kockázatosnak tartja az idei költségvetés legújabb módosítását a Költségvetési Tanács, azonban támogatja a kormány kiadásnövelő csomagját. A kormány egyrészt 84 milliárd forinttal növeli a kiadásokat több cél finanszírozásához (például a pedagógus-béremeléshez és felsőoktatás nagyobb finanszírozásához) és ennek fedezetéül ekkora összeggel csökkenti a biztonsági tartalékként szolgáló 400 milliárdos Országvédelmi Alapot. Másrészt 100 milliárdot, valamint 71 milliárdot költ a takarékszövetkezeti rendszer átalakítására, illetve az E.ON megvásárlásához szükséges többletforrásra. Ez a két tétel nem érinti az uniós módszertan szerinti egyenleget.
Idén már a hetedik alkalommal tervezi módosítani a 2013-as költségvetést a kormány, erről nyújtott be módosító javaslatot a parlamentnek szombaton. A teljes kiadásnövekmény 255 milliárd forint, azonban ennek fedezetéül részben 84 milliárddal csökkenti a kormány az Országvédelmi Alapot. Az indoklás szerint az uniós módszertan szerinti államháztartási egyenleget és az államadósság csökkentésének követelményét nem érintik a lépések.
A magyar állam 100 milliárd forintos bevételhez jutott a frekvenciahasználati jogosultságok értékesítéséből. A Nemzetgazdasági Minisztérium kérdésünkre elárulta, hogy csak az idei költségvetés végrehajtásánál, a hiánycél tartásánál számolt ezzel a jelentős tétellel. A kormánynak ugyanis két konkrét megvalósításához is szüksége lehet erre a pénzre.
A Szíria elleni esetleges katonai támadásról szóló amerikai kongresszusi szavazás valószínűleg rendesen megbonyolítja a demokraták és a republikánusok közötti vitát, ugyanis elveszi az időt az életbevágóan fontos költségvetési kérdések megvitatásától, pedig ahhoz, hogy a washingtoni kormány ősszel elkerülje a fizetésképtelenséget, hamarosan az adósságplafon emelésében kellene megállapodnia a törvényhozásnak.
Érzékelhető fordulat figyelhető meg a kormány költségvetési politikájában június óta, vagyis amióta megszűnt a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben. Döntéseivel és kilátásba helyezett intézkedéseivel lazításba kezdett. A szűk mozgástér fényében érdekes lesz, hogy a elengedi-e a gyeplőt a kormány a jövő évi költségvetésben. Mindeközben nem feledkezhet meg a kormány az Európai Bizottságról sem, Brüsszel ugyanis novemberben friss véleményt mond hazánk kilátásairól.
Miután a héten egy jelentős költségvetési lazító csomagot fogadott el a lengyel kormány, a Fitch Ratings a hétvégéhez közeledve a felminősítést valószínűsítő pozitívról stabilra rontotta az ország hosszú lejáratú adósságára vonatkozó besorolás kilátását. Ilyen lépésre legalább nyolc éve nem volt példa Lengyelország esetén, igaz az aktuális és változatlanul hagyott besorolás ("A-") még mindig három fokozatra van a befektetésre ajánlott kategória alsó szélétől. A Fitch a kedvezőtlen irányú döntését egyrészt a megemelt hiánycéllal, másrészt a lengyel költségvetési politika csökkentő kiszámíthatóságával indokolta.
A júniusi alacsonyabb hiány után júliusban jelentős, 130 milliárd forintos hiány alakult ki az államháztartás központi alrendszerében - erősítette meg a két héttel ezelőtti gyorsjelentésben foglalt deficitszámot csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium a részletes tájékoztatójában. A szokatlanul nagy deficit mögött a kiadások elszaladása áll, a központi költségvetés kiadásai 30%-kal voltak magasabbak a tavalyinál. A részletes számokból kiderül: a gazdálkodó szervezetek befizetései júliusban lefeleződtek a tavalyihoz képest (hiszen az egyes ágazatokat terhelő különadók megszűntek), viszont a fogyasztáshoz kapcsolt adók növekedtek.
Legutóbbi két döntésével 1,2 milliárd forint elköltéséről döntött a kormány az általános tartalék terhére. Ezzel már 77 milliárd forintra apadt a 100 milliárd forintos rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló összeg.
Költekező kedvében volt a kormány az elmúlt napokban. Határozataival összesen 32 milliárd forint elköltéséről döntött az általános tartalék terhére, és ezzel valamint a korábbi lekötésekkel szinte teljes egészében kimerítette a 100 milliárd forintos keretet. A legfrissebb számítások szerint azonban máshol akad még egy kis mozgástér a szokásos év végi költekezésre.
A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent négy határozatával a kormány ismét költött az általános tartalékból. Döntésének megfelelően például 8,7 milliárd forint jut sportcélra, többek között a Nemzeti Sportközpontokra és sportszövetségek adósságrendezésére.
Az év hetedik hónapjában 129,5 milliárd forintos hiány alakult ki az államháztartás központi alrendszerében - közölte az előzetes adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez az elmúlt 11 év második legnagyobb deficitje a júliusi hónapokat vizsgálva, igaz érdemes gyorsan hozzátenni, hogy a júniusi deficit az elmúlt évek egyik legalacsonyabbja volt (így feltehetően hónapok között "átcsúszó" tételek is meghúzódnak a két hónap eredménye között). Az év első hét hónapjában 851,2 milliárd forintos összesített hiány alakult ki, ami a legfrissebb egész éves hiányprognózis 96,7%-át éri el.
Az elektronikus útdíjrendszer egyetlen hónap alatt 14 milliárd forintos bevételt hozott - írja az Világgazdaság pénteken. Ez azt jelenti, a tervezett évi 150 milliárd forintos bevétel valóban befolyhat az államkasszába.
Az Állami Számvevőszék elemzéséből kiderül, hogy a tranzakciós illetékből származó bevétel milyen konkrét tranzakciós fajtákból folyik a költségvetésbe. A legnagyobb bevételi tétel a pénzforgalmi szolgáltatások, vagyis az elektronikus átutalások után beszedett 24,2 milliárd forintos illeték volt. A postai és kincstári tranzakciók után 18,4 milliárd, a kártyás vásárlások és készpénzfelvételek után pedig 8,5 milliárd forint folyt a költségvetésbe.
Két célra, többek között magyarországi szlovák tanítási nyelvű oktatási intézmények felújítására csoportosított át forrást az általános tartalékból a kormány legutóbbi határozataival.
Annak ellenére, hogy a kormány szigorúan tartja magát az alacsony költségvetési hiánycél teljesítéséhez, komoly veszély fenyegeti az államadósság-szabály idei érvényesülését - ez a legfőbb üzenete az Állami Számvevőszék napokban megjelent, ám indokolatlanul kevés figyelmet kapott féléves költségvetési elemzésének. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a kormány a figyelmeztető hangok és a lehangoló adósságpálya ellenére miért nem aggódik.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
