Valamelyest csökkent a magyar befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése, de a számok mögé nézve láthatjuk, hogy sok alapkezelő nem volt annyira rákényszerítve tavaly a díjai csökkentésére. A friss adatok szerint azok fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vagy alapok alapja konstrukciót vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok, de ebbe a csoportba tartoznak a kötvényalapok is.
Frissültek az MNB oldalán az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan a Teljes Költségmutatók (TKM). A számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-2,55%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,08-5,39%-os terhelése. Az idei eddigi hozamokból az is látszik, hogy a kockázatkereső portfóliókkal lehetett a legtöbb pénzt zsebre tenni.
Egyre élesebb az árverseny az európai alapkezelői piacon, a szolgáltatók egymásra licitálva csökkentenek díjaikon, a versenyben még az aktívan kezelt alapokat szolgáltatók is részt vesznek – számol be a hírről a Financial Times.
Bár tavaly megemelkedett kissé a magyar befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése, jobban a számok mögé nézve láthatjuk, hogy a nagyobb díjjal működő kategóriák húzták fel az átlagot. Azt, hogy sok alapkezelőnél nőtt a költségterhelés, magyarázhatja, hogy a kockázatosabb eszközökben kezelt vagyon megugrott, ennek okát azonban inkább a vagyonátértékelődésben, semmint a kiugró keresletben érdemes keresni. A friss adatok szerint azok fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vagy alapok alapja konstrukciót vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok.
Összességében egyre olcsóbbak a magyar befektetési alapok: 1,46%-ra csökkent az alapok átlagos költségterhelése, de találunk már olyan alapot is a piacon, amely szinte ingyen vihető. Az MNB friss statisztikái szerint azonban az a furcsa helyzet állt elő, hogy a magyarok inkább a drágább alapokat választják. Az ok pedig egyszerű: ezek ígérik a magasabb hozamokat. A befektetők között azok fizetnek a legtöbbet a friss, 2018-as adatok szerint, akik ingatlan vagy például abszolút hozamú alapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok.
Jelentősen átrendeződött tavaly a befektetési alapok piaca, a friss adatok szerint bár összességében nőtt a befektetési alapok költségterhelése, ez nem a költségek növelésének, sokkal inkább a megváltozott befektetési trendnek köszönhető: egyre többen veszik ugyanis a magasabb hozamokat ígérő, de cserébe magasabb díjakkal is dolgozó alapokat. A pénzpiaci és tőkevédett alapokat nem keresik, az abszolút hozamú és ingatlanalapokat viszont annál inkább. És miközben az alacsony hozamoktól, a költségcsökkentésektől és a MIFID 2-től hangos a piac, kiderült: még a válság előtt sem volt olyan nyereséges a szektor, mint tavaly.
A friss adatok szerint tovább csökkent tavaly a befektetési alapok átlagos költségterhelése, a 2015-ben mért 1,59% azt jelenti, hogy immár negyedik éve szűkül az alapkezelők által elvont költség. Az általános költségcsökkentés képét ugyanakkor árnyalja, hogy a lakossági kockázatvállalás növekedése megnövelte a költségesebb alapok súlyát. Tavaly a vegyes, az árupiaci és az ingatlanalapokért fizettek a legtöbbet a befektetők, a legolcsóbb alapok pedig az alacsonyabb kockázattal dolgozó tőkevédett, pénzpiaci és likviditási alapok voltak, miközben egyes alapokhoz szinte már ingyen is hozzá lehetett jutni.
1,5% alá került a hazai befektetési alapok átlagos költségterhelése az MNB legfrissebb adatai szerint. A hozamok esése miatt már nemcsak az ügyfelek, hanem a levont díjakon keresztül a szolgáltatók is kevesebbet keresnek. Persze voltak olyan alapok, amelyek sokat elkértek a pénzünkért, ezek között is az ingatlan- és árupiaci alapokért fizettünk a legtöbbet. A legolcsóbbnak még mindig a pénzpiaci és tőkevédett alapok számítanak. Megnéztük azt is, hogy az egyes alapkezelők milyen költségekkel dolgoznak.
Soha nem volt még ennyire lényeges a befektetések kiválasztásánál a költség. Ha alacsonyabb kockázatú alapot választunk, akkor számolni kell azzal, hogy a 2,1%-os jegybanki alapkamat mellett ezek az alapok csak 2-3% közötti hozamot hozhatnak. Igaz, a magasabb hozampotenciállal rendelkező alapokért többet is kellett fizetnünk. A 2013-as adatok alapján a befektetési alapok átlagos TER-mutatója 1,66%-ról 1,69%-ra nőtt 2012-höz képest, ráadásul a magasabb kockázatú abszolút hozamú és ingatlanalapok szerelmesei akár 10%-ot is kifizethettek múlt évben.
A befektetési alapok Amerikában tavaly duplán örülhettek, hiszen a hozamok is kiemelkedők voltak, de az alapok költségterhelése is csökkent. A Morningstar adata alapján egy átlagos befektetőnek egy alapért vagyonarányosan 0,71%-ot kellett kifizetnie, miközben egy átlagos alapért 1,25%-ot. Üdvözítő, hogy a befektetők számára is egyre fontosabbak a költségek, a tőke azokba az alapokba áramlik, amelyek olcsóbbak a piacon - írja a Business Insider.
A PSZÁF minden évben közzéteszi a hazai befektetési alapok költségterhelését, a 2012-es adatok szerint éves szinten az alapok átlagos TER-mutatója 1,81%-ról 1,66%-ra csökkent. Mindez azt jelenti, hogy átlagosan ekkora hozamról kellett a befektetőknek lemondaniuk a vagyonuk professzionális kezelése cserébe. Szinte minden alapkategóriánál csökkent a költségterhelés, viszont az adatokat jobban megvizsgálva óriási különbségekre derült fény. A legkisebb költségterhelés alig szakadt el a 0%-tól, míg a legdrágább alapért 16%-ot kellett fizetni, vagyis ennyivel kisebb hozam volt elérhető. A PSZÁF gyűjtése is azt bizonyítja, hogy az alapok kiválasztásakor nagy figyelmet kell szentelni a költségeknek, különösen most, amikor a jegybanki alapkamat 3,6%.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
