kína

Folyamatosan nő a feszültség, egyre keményebbek egymással a nagyhatalmak - De mit akarnak a világ valódi urai?

Folyamatosan nő a feszültség, egyre keményebbek egymással a nagyhatalmak - De mit akarnak a világ valódi urai?

2014 alighanem egyfajta törésvonalat jelent a nemzetközi diplomáciában. Miközben a Vasfüggöny leomlása után békülékeny, együttműködésre nyitott stílus jellemezte a világ nagyhatalmainak kommunikációját, a Krím annexiója után meredeken romlani kezdett a viszony Amerika és Oroszország közt. Aztán 2017-ben jött Donald Trump elnök és tett arról is, hogy a Kína és Amerika közti óvatos rivalizációt is kifejezetten konfrontatív, barátságtalan kommunikáció váltsa fel. A nagyhatalmak ma már szinte havonta dobálják egymásra a gazdasági szankciókat, kisebb kiberháborút folytatnak egymás ellen az interneten, illetve nyíltan beszélnek az egymással kapcsolatos bizalmatlanságról, egy-egy extrémebb esetben pedig a nyílt háború lehetősége is felmerül, mint elkerülendő kimenetel. Az igazság az, hogy a világ három katonai és politikai nagyhatalma - az Egyesült Államok, Kína és Oroszország -, mindig is egymással sok szempontból ütköző érdekek mentén működött, elsősorban az változott most meg, hogy ezt most már nyíltan felvállalják, ahelyett, hogy az együttműködés és együttélés lehetőségét keresnék egymással. De mit is akarnak ezek a nagyhatalmak egymástól? Nézzük.

Feszül a helyzet, újabb kínai tech-cégeket tiltottak ki az Egyesült Államokból

Feszül a helyzet, újabb kínai tech-cégeket tiltottak ki az Egyesült Államokból

A Biden-kormányzat szerdán több kínai vállalatot is felvett fel kereskedelmi feketelistájára. A tiltólistára kerültek közül nyolc technológiai vállalatot azért vettek fel, mert állítólag részt vállaltak a kínai hadsereg kvantumszámítási erőfeszítéseiben. Az amerikai tisztviselők régóta panaszkodnak már arra, hogy a kínai vállalatok a hadsereg nevében bizalmas információkat gyűjtenek.

Újra asztalra kerülhetnek az Irán elleni katonai csapás tervei, ha buknak a jövő heti tárgyalások

Újra asztalra kerülhetnek az Irán elleni katonai csapás tervei, ha buknak a jövő heti tárgyalások

A jövő héten folytatódhat a tárgyalás Amerika és Irán közt a perzsa ország nukleáris képességeinek korlátozásáról, az amerikai sajtó viszont arról ír, hogy az Egyesült Államok szenior tisztségviselői nem számítanak áttörésre és B-terveket fontolgatnak, hogy meggátolják azt, hogy atomfegyverhez jusson a síita nagyhatalom. Az esetleges intézkedések skálája széles, a Kínára való nyomásgyakorlás mellett szóba jöhet a katonai csapás is, különösen Izrael részéről. Ilyen már korábban is előfordult: Izrael a '80-as években Irak, a 2000-es évek elején pedig Szíria atomlétesítményeit is megsemmisítette - különösebb retorziók nélkül. Irán nagyobb falat lenne, de mivel Izrael vezetői létkérdésnek tartják azt, hogy Irán ne juthasson nukleáris fegyverekhez, simán lehet, hogy még Amerika segítsége nélkül is akcióba lendülnek az izraeli vadászgépek.

Amerika ismét durván feldühítette Kínát

Amerika ismét durván feldühítette Kínát

Peking szerdán kifogást emelt az ellen, hogy Joe Biden amerikai elnök több mint száz ország mellett meghívta a Kína által saját területének tekintett Tajvant is arra a virtuális csúcstalálkozóra, amelynek központi témája a demokrácia lesz.

Ártatlan poénnak indult, sokba kerülhetnek a nagybank vezérének szavai

Ártatlan poénnak indult, sokba kerülhetnek a nagybank vezérének szavai

Jamie Dimon, a JP Morgan bankvezére meglehetősen biztos lehet a dolgában Kínában, ha a Kínai Kommunista Párttal kapcsolatos vicceket is megenged magának. Csakhogy Kínáról lehet tudni, hogy nem veszi olyan könnyedén ezeket a vicceket, a Wall Street-i bankok közül pedig a JP Morgan rendelkezik az egyik legnagyobb kitettséggel az országban.

Évtizedekig tarthat a kínai tech-cégek vesszőfutása a vagyonkezelő szerint

Évtizedekig tarthat a kínai tech-cégek vesszőfutása a vagyonkezelő szerint

A GFM Asset Management szakértője, Tariq Dennison szerint a pekingi szabályozói szigor akár még további 30 évig is eltarthat. A vagyonkezelő szerint azonban a hosszú távon gondolkozó befektetők a kilátások miatt egyre inkább vásárolják az olyan kínai technológiai cégek részvényeit, mint például a Baidu, az Alibaba, a Tencent és a JD.com. Dennison szerint a mostanában hozott szabályozások hosszú távon inkább megerősíthetik ezeket a vállalatokat.

Mélypont közelében a forint - megint kamatot emel az MNB?

Mélypont közelében a forint - megint kamatot emel az MNB?

Pénteken 368-as szintig ütötték a forintot a rossz nemzetközi hangulat közepette, és ha ez kitart ezen a héten is, akkor a magyar deviza jegyzése elérheti a karnyújtásnyira levő történelmi mélypontot az euróval szemben (369,59). A Magyar Nemzeti Bank múlt héten sokkal rugalmasabbá tette az eszköztárát, az egyhetes betéti tender kamatának leválasztása az alapkamattól (és az ajánlatok korlátlan befogadása) ismét irányadóvá tette az eszközt, azaz a jegybank akár hetente változtathat az effektív kamatszinten. Az egyhetes betéti tenderre csütörtökön kerül sor, de más izgalmakat is tartogat a hét - az Egyesült Államokból és az EU-ból is fontos konjunktúra-adatok érkeznek.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új rekord: gyorsulva terjed Magyarországon a fertőzés, ami halálesetekkel is járt
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.