Önmagát fertőtlenítő arcmaszkot fejlesztettek izraeli kutatók
Izraeli kutatók innovatív koronavírus elleni arcmaszkot fejlesztettek, amely képes önmagát fertőtleníteni - közölte az Izraeli Műszaki Egyetem (Technion).
Izraeli kutatók innovatív koronavírus elleni arcmaszkot fejlesztettek, amely képes önmagát fertőtleníteni - közölte az Izraeli Műszaki Egyetem (Technion).
A Twitter lehetővé teszi, hogy kutatók és informatikusok élőben követhessenek naponta több tízmillió nyilvános bejegyzést az új koronavírus okozta Covid-19 betegséggel kapcsolatban - írta a vállalat szerdán a blogjában.
Úgy tűnik, vannak olyan nyilvános terek, amelyekben sokkal nehezebben marad meg a koronavírus, mint máshol – derül ki a Nature újságban publikált új kutatásból, amelyet vuhani kórházakban készített tesztekre alapoznak – írja a MarketWatch.
Az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcinát már csütörtökön elkezdik embereken tesztelni – írja a brit egészségügyi miniszterre hivatkozva a MarketWatch.
Sikeres teszt után heteken belül szélesebb körben is elkezdik vizsgálni a szennyvizeket koronavírus után kutatva az ausztrál kutatók, akik szerint így figyelmeztetni lehet majd a veszélyben lévő közösségeket – számol be a hírről a Reuters.
Palkovics László innovációs miniszter ígéretének megfelelően egyedi jövedelemkompenzációban részesülnek a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók a koronavírus-járvány miatt. Gyors számításunkban azt is bemutatjuk, hány embert érinthet ez az intézkedés és mekkora költségvetési kiadással járhat.
Szaglástesztet fejlesztettek ki izraeli kutatók, mely segíthet az új koronavírus korai felismerésében.
A héten megkezdi a már rendelkezésre álló, potenciálisan vírusellenes hatóanyagok tesztelését a koronavírus-kutató akciócsoport - közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hétfőn az MTI-vel.
A Google tulajdonában lévő Deep Mind algoritmusát tanította be kutatók egy csoportja, az algoritmus az eddigi kutatási eredmények alapján pontosabban állapította meg röntgenfelvételekről radiológiai specialistáknál, hogy a pácienseknek mellrákja van-e.
Az vagy, amit megeszel - tartja a híres mondás. De tudjuk-e valójában, hogy mit eszünk és hogy ezeknek az élelmiszereknek a kémiai összetevői milyen hatással vannak egészségünkre és betegségeinkre. Ennek megválaszolására vállalkozott kutatótársaival Barabási Albert-László hálózatkutató, és a témáról szóló első anyaguk a napokban jelent meg a Nature-ben. Rámutatnak: közel 27 ezer különböző molekula létezik az ételeinkben, ám ezek nagy része nincs szisztematikusan feltérképezve, emiatt ezeket nevezhetjük a táplálkozás sötét anyagának is.
Tegnap a kormány benyújtotta a Parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően változtatnák meg a hazai kutatás-fejlesztés és a Magyar Tudományos Akadémia működését. Az MTA most arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit.
Idén Barabási Albert-László fizikus-hálózatkutatónak ítélte oda a Bolyai-díj Alapítvány 15 tagú, Áder János köztársasági elnök által vezetett díjbizottsága a díjat és az ezzel járó 100 ezer eurós elismerést. A díj kapcsán - amit a díjazott az egész ország számára példaértékű összefogásnak tart - beszéltünk a neves magyar kutatóval a nők teljesítményének elismerésének fontosságáról, valamint a tavaly elnyert uniós nagyprojektről is.
Megtört a kutatás-fejlesztési ráfordítások emelkedő trendje a GDP-arányában, hiszen a KSH által minap közzétett statisztika alapján a 2015-ös 1,39%-ról 1,22%-ra esett vissza. Ez folyó áron 8,8%-os csökkenést jelent és ezzel párhuzamosan a kutatóhelyek száma is csökkent, de a ténylegesen kutatással foglalkozók létszáma növekedett.
Több mint 400 kutató és kutatási projekt nyert összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) felfedező kutatásokat ösztönző programjaiban - derül ki az NKFIH sajtóközleményéből. Idén a támogatás 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el.
Hárommilliárd forintos keretösszeggel indult el az "Élvonal - Kutatói kiválósági program", mely keretében azok a vezető kutatók pályázhatnak, akik a pályázat benyújtását megelőző 10 éves teljesítményük alapján a nemzetközi tudományos élet élmezőnyébe tartoznak és a tudományterületükön nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos hatást kiváltó eredményeket érnek el - olvasható a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közleményében.
Bár folyó áron bő 6%-kal 468 milliárd forintra nőtt 2015-ben a kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított kiadások volumene Magyarországon, ez a GDP arányában mégis visszaesést jelent 1,38%-ra - mutat rá mai körképében a Világgazdaság. A lap szerint tehát hiába a kormányzati erőfeszítés és célkitűzés az ilyen kiadások arányának 1,8%-ra emelésére 2020-ig, mivel a kutatóhelyek száma és a foglalkoztatás is megállíthatatlanul csökken. Az 1,38% azt jelenti, hogy sorozatban harmadik éve mérséklődött ez az arány, a kutatóhelyek száma pedig évtizedes mélypontra esett.
Egy hónapig csak éjjel lehet átkelni az Olt völgyén.
Sokkal nagyobb lehet a tét, mint azt eddig sejteni lehetett.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.