Tavaly a GE közel 25 millió dollárt költött Magyarországon kutatási és fejlesztési (K+F) célokra, ami nagyjából négyszerese az öt évvel ezelőtti összegnek, a tervek szerint a következő években a cég tovább növeli a K+F kiadásokat, miközben 150-500 új kutató felvételével is számol.
Nem lehet megkurtítani az alapkutatások finanszírozását az Európai Unióban, ha Európa szeretne versenyben maradni az Egyesült Államokkal és a Távol-Kelettel - vázolta az Európai Bizottság elnökéről Juncker-tervnek nevezett beruházási terv finanszírozási hátterével kapcsolatos döntés negatív hátterét az M1 aktuális csatornán Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a felvetést arra értette, hogy a beruházási csomag finanszírozása mögötti konstrukciót úgy alakították ki, hogy a következő évekbeli, kutatás-fejlesztésre szánt forrásokból többek között 220 millió eurót az alapkutatásra szánt forrásokból is elvonnának.
A kormány azt tervezi, hogy a 2020-ig terjedő uniós költségvetési időszakban 750 milliárd forintot, a korábbi háromszorosát fordítja a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység támogatására - mondta Csepreghy Nándor, a magyar kormány fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy mai kecskeméti eseményen.
Veszélybe került Svédország hosszú évek óta megfigyelhető biztos első helye a leginnovatívabb európai nemzetek rangsorában, miközben Dánia lendületesen halad az első hely felé, a németek pedig öt éve egy helyben járnak - többek között ez derült ki az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott Innovatív Unió kutatási és innovációs eredménytáblájából. Magyarország 12 másik tagállammal együtt a "mérsékelt innovátorok" versenycsoportba került, igaz kedvező, hogy az elmúlt évek alapján fokozatosan javult a 8 csoportban 25 féle mutató alapján mért innovációs teljesítményünk. Ezt egyébként nagyon lehúzza a nem uniós doktori hallgatók aránya, és a közösségi design terén is jóval alulmúljuk az európai átlagot. A lengyelek évek óta folyamatosan lemaradnak tőlünk az innovációs teljesítményben, a románoknál pedig folyamatosan romló tendencia azonosítható. Ha az Európai Uniót egyben nézzük a globális versenyben, akkor elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államok és Japán folyamatosan veszít innovációs teljesítménybeli előnyéből, Kína alacsony szinten stagnál az EU-átlaghoz képest, Dél-Korea előnye viszont megállíthatatlanul növekszik.
Idénre mindössze 11,3 milliárd forintos pályázati keretre vállalhat kötelezettséget a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, de ebből is csak 7 milliárd forintot fordíthat a hazai innováció támogatására - derül ki egy friss kormányhatározatból. A kutatás-fejlesztés és innováció területén mozgó reálgazdasági szereplők tehát csalódottak lehetnek az NKFTA idei csekély pályázati forrásai láttán, igaz fontos tudniuk, hogy ezen felül jóval nagyobb pályázati keretek nyílnak meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) egyéb szervek kiírása nyomán.
Indokolatlan meghívásos közbeszerzések és a kifizetések elégtelen előzetes és utólagos ellenőrzése miatt az Európai Parlament őszig elhalasztotta a Budapesten található Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2013-as zárszámadását - derül ki a Parlament mai hírleveléből. A budapesti ügynökség mellett a Tanács és az Európai Tanács, illetve két uniós közös vállalkozás zárszámadását halasztotta el a ház, amely összesen 52 jelentésről szavazott az ún. "mentesítési eljárásˮ keretében.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) tagvállalatai 68 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre 2013-ban, ami 6,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest - derül ki egy friss felmérésből.
Kihirdette a Lendület pályázat idei győzteseit Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerdán. A kiválósági program keretében 2015-ben 12 új kutatócsoport alakulhat egy-egy kimagasló teljesítményű fiatal kutató vezetésével. Az MTA a 12 új kutatócsoportot 2015-ben összesen 400 millió forinttal támogatja.
A kutatás-fejlesztési és innovációs célokra a most induló új uniós fejlesztési ciklusban összesen 750 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére és ebből az egyik nagyprojekt, a 64 milliárd forintos szegedi szuperlézer központ második, 36 milliárd forintos fázisát finanszírozó EU-s pályázat a napokban jelent meg - többek között erről beszélt egy mai budapesti sajtótájékoztatón Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője arra mutatott rá, hogy a különleges gép segítségével olyan vizsgálatok elvégzésére is mód nyílik, amelyek eddig nem voltak lehetségesek. Az eseményen részt vevő Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációsért felelős helyettes államtitkára többek között azt jelezte, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban összesen 237 milliárd forintnyi támogatást használtak fel a pályázók a hazánk versenyképességének erősítését célzó kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok révén.
A budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2013-as kiadásai is fennakadtak az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának szűrőjén. Az EITI-nek szeptemberig kell meggyőznie a képviselőket ahhoz, hogy megadják a mentesítést - tudósít a Bruxinfo.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kerete 2014-2020 között több mint 2700 milliárd forint lesz és ebből idén közel 70 pályázati konstrukcióban mintegy 830 milliárd forint összegben nyílnak meg támogatási lehetőségek - többek között ezt jelentette be egy mai eseményen Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárának jelzése szerint ebből a keretből az első klaszterpályázat idén az év közepén jelenik meg mintegy 2 milliárd forintos keretösszeggel. A bejelentés nem véletlen, hiszen az esemény keretében hangzott el az is, hogy 14 klaszter nyert az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) akkreditált innovációs klaszter pályázatán, közülük 6 klaszter újonnan kapta meg ezt a minősítést. Arról, hogy rövidesen jöhetnek az első, az NGM égisze alá tartozó uniós pályázatok, egy pénteki cikkünkben már beszámoltunk.
A kis és középvállalkozások fejlesztési céljainak támogatására a 2007-2013-as ciklushoz képest közel négyszer több uniós forrás áll majd rendelkezésre a 2014-2020-as időszakban, de nagy kérdés, hogy ezt hogyan és mire tudja majd felhasználni a vállalkozói réteg - többek között erre a fontos témára világította rá a Portfolio Uniós források 2015 című konferencia csütörtöki előadói és panelbeszélgetésének résztvevői. Az alábbiakban a közel 300 főt megmozgató esemény néhány további fontos kérdése mellett a képgalériánkat is bemutatjuk.
Kisebb módosítások történtek a február 13-án megjelent 1 milliárd forintos keretösszegű "Versenyképességi IKT szektor fejlesztése" című (GOP-2015-3.3.4 kódszámú) pályázati felhívásban, mivel a kormány hivatalos pályázati oldala szerint pontosították a kiírók az ICT export adatbázisra vonatkozó üzemeltető kereteit, illetve kiegészítették a TEÁOR besorolás listáját is.
A 33,3%-os sikerarányával Magyarország az egyik legeredményesebb szereplője lett a Horizont 2020 keretprogram új, Kiválóság terjesztése és a részvétel szélesítése alprogramjának Teaming nevű akciójában, amelynek múlt héten volt az eredményhirdetése. A hazai siker annak is köszönhető, hogy a nyár folyamán a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) jogelődje, mint koordinátor hazai pályázatot hirdetett, és az ezen eredményes pályázatok indultak az európai megmérettetésen - tájékoztatta az MTI-t a magyar eredmény hátteréről Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke. A három kiválasztott magyar intézmény összesen több mint 1,3 millió eurós támogatást nyert el és miután a következő egy évben elkészítik stratégiai terveiket, további akár 15-20 millió eurót is nyerhetnek.
Ma 31 olyan, nemzetközi összefogást demonstráló projektet választottak ki az EU kutatás-fejlesztési keretprogramjában (Horizont 2020), amelyek közül három projektben magyar intézmények is megtalálhatók - derül ki a ma közzétett nyertes listából.
Azok a magyar startup cégek, amelyek az állami Gazella Program keretében vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, egy új pénzügyi garancia termék segítségével könnyebben tudják teljesíteni az ezen támogatáshoz szükséges biztosítéknyújtási kötelezettségüket. Ezt segíti ugyanis a Start Garancia Zrt. új, napokban bejelentett innovációs garancia terméke, amely minimum 10, maximum 80 millió forint értékű garanciát vállal, évi 2,5%-os garanciadíj mellett, az elnyert támogatás értékének 100%-ára.
A január 22-én este közzétett Magyar Közlönyben jelent meg a miniszterelnök 6/2015. (I. 22.) ME határozata a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyetteseinek kinevezéséről.
A budapesti székhelyű Európai Technológiai és Innovációs Intézet (EIT) költségvetéséből vonják el a legnagyobb, 350 millió eurós összeget annak az európai gazdaságélénkítő tervnek a finanszírozása érdekében, amelyet az Európai Bizottság új elnöke alapján Juncker-tervnek is neveznek és a minap jelentették be a részletszabályait. A költségvetési átcsoportosítás jelentős részét, 2,7 milliárd eurót, az Európai Unió minden eddiginél nagyobb kutatás-fejlesztési keretprogramjából hajtják végre és ez érinti a budapesti székhelyű intézmény költségvetését is 13% körüli elvonás formájában. A Bizottság a részletes magyarázó anyagban azt hangsúlyozza, hogy amit most lecsippentenek az egyes költségvetési keretekből, az sokszorosan megtérül majd bizonyos pénzügyi innovációk segítségével, amelyek jelentős, összességében legalább 315 milliárd eurót elérő beruházásokat generálnak majd az előttünk álló években.
Két magyar kkv-t - az ipari képfeldolgozó rendszereket fejlesztő Falcon-Vision Zrt.-t és az egészségesebb növényeket célzó projekttel pályázó QuantisLabs Kft.-t - is kiválasztottak az Európai Unió nagy kutatás-fejlesztési keretprogram KKV Eszköz második fázisának nyertesei között - közölte pénteken a magyar szempontból is fontos hírt Európai Bizottság. Közben az is örömteli, hogy másik két magyar kkv egyenként 50 ezer eurót nyert a KKV Eszköz első fázisában, hogy megvalósítási tanulmányukat professzionális módon elkészítsék.
2014 leginnovatívabb üzletfejlesztése a hazai startup által létrehozott BCONHUNT platform, illetve annak első okostelefonos alkalmazása, a BCONSHOP lett, így a BCONHUNT Kft. nyerte el a 2014-es Üzletfejlesztési Díjat. Az Üzletfejlesztési Portál által alapított díjra második alkalommal pályázhattak a vállalkozások és a díj célja, hogy bemutassa az adott év leginnovatívabb kis- és közepes vállalkozásait, valamint felhívja a figyelmet az innováció fontosságára és a gazdaságra gyakorolt pozitív hatásaira.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
