Az előzetes várakozásoknak megfelelően 24 százalékra csökkent a fogyasztói árak emelkedési üteme áprilisban. Az MNB inflációs alapmutatói is megerősítették a kedvező tendenciát, egyedül a keresletérzékeny infláció stagnált.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 24 százalékra csökkent áprilisban a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon – derül ki a KSH szerda reggeli adatából. Egy hónap alatt 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, míg a maginfláció 24,8 százalékra mérséklődött.
Az elmúlt hónapokban inkább csak jelképesen mérséklődött az infláció, hiszen a januári 25,7 százalékos csúcs után márciusban még mindig 25,2 százalékos volt az áremelkedési ütem. A kormány és a jegybank most abban bízik, hogy áprilisban már elindult a komolyabb csökkenés, az elemzők szerint is van esély arra, hogy felgyorsult a dezinflációs folyamat. Ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az év végére teljesüljön a kitűzött cél, az egyszámjegyű infláció, ami a szakemberek szerint is elérhető a lassan induló mérséklődés ellenére is.
Márciusban jelentősen csökkent a szálláshelyek vendégforgalma Magyarországon. Ez annak tudható be, hogy a sokkal kevesebb a belföldi vendég a visszaeső vásárlóerő miatt. Szakértők szerint a következő hónapok is kedvezőtlenül alakulnak majd a kereskedelmi szálláshelyeken. A tisztánlátást nehezíti, hogy az utolsó pillanatokban döntenek a belföldi nyaralásaikról az emberek. "Úgy tűnik, hogy idén a 4 nap helyett lehet, hogy csak 3, a korábbi 3 helyett pedig csak 2 napot nyaralnak majd" - mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
Márciusban jelentős mértékben csökkent a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, miután a lakosságot egyre súlyosabban érinti az infláció, így számos kiadásukat kell visszafogniuk.
Az előzetes adatok szerint 2023 márciusában 7004 gyermek született, és 11 606-an haltak meg. A születések száma a 2022. márciusival azonos volt, míg a halálozásoké 7,3 százalékkal, a házasságkötéseké 32 százalékkal csökkent - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-t.
A recesszió közepette is erős maradt a hazai munkaerőpiac, a foglalkoztatottak száma tartósan magas, miközben a munkanélküliségi ráta elmúlt hónapokban látott növekedése megállt. Mindeközben a külföldön dolgozó magyarok száma mostanra újra a Covid-válság előtti időkhöz közelít.
Februárban 16% körüli mértékben nőtt a bruttó átlagkereset a fegyverpénz hatásaitól megtisztított adatok alapján a Portfolio számításai szerint. A versenyszférában ennél gyorsabb a bérek növekedése, ám a keresetek vásárlóereje így is zuhant.
Mindössze 93 ezer lakáshitel-folyósítás történt Magyarországon tavaly, ezen belül a használt lakások 45 ezres darabszáma 2014 óta nem látott mélypontot jelent. Az új építésű lakásokat megcélzó jegybanki Zöld Otthon Program sok olyan jelenséget elfedett eddig, amire most a KSH friss statisztikáiból fény derült: a lakáshitelpiac alapfolyamatai már tavaly erőteljes lejtmenetbe fordultak. Kiemelt téma lesz ez a Portfolio jövő csütörtöki Hitelezés 2023 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a rendezvényről.
Magyar szempontból a keddi kamatdöntés lesz a hét legfontosabb eseménye, a nemzetközi makronaptár azonban a hét első felében szinte teljesen üres. Pénteken aztán fordul a kocka és csak kapkodjuk a fejünket a GDP- és inflációs adatok tengerében.
Felemás inflációs adatok jelentek meg szerda reggel, hiszen ugyan tovább csökkent márciusban az áremelkedési ütem, de a vártnál kisebb mértékben. Ráadásul az MNB alapmutatói is azt erősítik meg, hogy a dezinfláció szerkezetében vannak rossz hírek.
A februári 191 forintról márciusban 173 forintra esett a háztartási vezetékes gáz egy köbméterének átlagára - derült ki a KSH ma reggel közzétett részletes inflációs adatbázisából, ami kalkulációink szerint a havi inflációs mutatót 0,2%-ponttal lejjebb húzta. Éves szinten azonban még mindig 63%-kal drágább a vezetékes gáz, így ez a teljes magyar inflációs mutatót 1,4%-ponttal felfelé húzta. Ezek mellett az is különösen érdekes, hogy a piaci gázárak esése mellett is rendületlenül emelkedik a PB gázpalack cseréjének díja: a 8030 forintos átlagár 47%-kal magasabb, mint egy éve.
Gyakorlatilag csak a headline magyar inflációs mutató mérséklődött márciusban, a maginfláció és az MNB által kiemelten figyelt alapmutatók további emelkedést mutattak – derül ki a jegybank friss elemzéséből. Ez pedig egyre inkább a negatív oldalát domborítja ki a friss adatnak, a magyar áremelkedés szerkezete alapján legfeljebb statisztikailag beszélhetünk trendfordulóról.
Jó úton haladunk, hiszen ahogy azt a kormányzat várta és előzetesen jelezte, az év elején, azaz januárban már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés – reagált a Világgazdaságnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH legújabb márciusi adataira. A statisztikai hivatal által közölt 25,2 százalékos adat ugyan alacsonyabb a februárinál, de a csökkenés mértéke elmaradt az elemzők által várttól.
Tovább csökkent márciusban az infláció Magyarországon, hiszen az előző havi 25,4 százalék után 25,2 százalékos áremelkedést mért a KSH. Ugyanakkor a csökkenés mértéke kisebb volt a vártnál, így nem esett 25 százalék alá az áremelkedési ütem, ami lassabb dezinflációt vetít előre.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint márciusban tovább mérséklődhetett az infláció Magyarországon, vagyis egyre biztosabb, hogy januárban tetőzhetett az áremelkedési ütem. Ez egyben azt is jelenthetné, hogy nincs már szükség az élelmiszerekre kivetett árstopra, azonban a szakértők szerint egyelőre kivárhat a kormány annak kivezetésével, vagyis várhatóan meghosszabbítják az április végén lejáró intézkedést.
Tavaly 26 500 magyar állampolgár vándorolt külföldre, ennél magasabb számot utoljára 2017-ben láttunk – derül ki a KSH előzetes adataiból. Ezzel megfordult a 2021-es pozitív trend, amikor többen tértek haza, mint amennyien elmentek Magyarországról. A jó hír, hogy a vándorlási különbözet így sem romlott jelentősen, mivel a korábbi éveknél lényegesen több külföldön született magyar állampolgár költözött az országba.
A KSH egy ideje a havi munkanélküliségi adatot emeli ki a gyorstájékoztatók címében és első mondatában, ezt követi a 3 havi átlagadat. Ugyanakkor a hivatal rendre hangsúlyozza, hogy a 3 havi mutató a fő adat, és nem a havi. Megkérdeztük a KSH szakértőit, hogy a nemzetközi összevetésben sem szokványos adatközlés (a headline, vagyis fő adat nincs a tájékoztatók kiemelt részeiben) minek köszönhető.
Az elmúlt hónapokban némi eltérés mutatkozott a KSH becsléssel készített havi szintű, illetve a háromhavi adataiból számítható munkanélküliségi ráták között. A hivatal rendre hangsúlyozza, hogy a két adatnak nem kell összeérnie, most megkérdeztük a KSH szakértőit, hogy minek tudható be ez a folyamat.
Idén januártól új modellbecslést vezetett be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fő munkaerőpiaci adatok számítására, lecserélve a korábbit, hogy pontosabb képet adjanak a folyamatokról. A Covid idején térek át arra, hogy a háromhavi adatok közlése mellett a havi számokat is kiadják, hiszen akkor nagyon gyorsan változtak a folyamatok. Akkor még csak egy nyers adatot közöltek, ezt követően, 2021 közepén vezettek be egy modellbecslést, majd 2023 elejétől egy újabb következett. A részletekről a Portfolio-nak a KSH szakértői, Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője nyilatkoztak.