Népszavazás mielőbbi kiírására szólította fel saját regionális vezetőjét hétfőn mind a délkelet-ukrajnai szakadár Luhanszki Népköztársaság, mind a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Egy Krím-félsziget elleni támadást helyezett kilátásba Twitter-fiókján keresztül az ukrán védelmi minisztérium. Egyelőre nem világos, hogy konkrét katonai akció van-e tervben vagy Kijev csupán az oroszokat akarja riogatni.
Augusztus elején több robbanás is történt a Krím-félszigeten, egymás utáni napokban, különféle célpontok ellen, de a mai napig nem tudni, hogy pontosan mi történt az oroszok által üzemeltetett katonai objektumok térségében. Szabotázs, baleset, dzsihadisták, dróntámadás – sokféle elmélet kering, a legvalószínűbb a robbanások nyomai, illetve a félhivatalos sajtókommunikáció alapján mégis az, hogy Ukrajna hajtotta végre a támadást, valamilyen nagy hatótávolságú rakétarendszerrel. Bár többször is felmerült, hogy az Egyesült Államok titokban ATACMS-indítókat adott Ukrajnának, Washington ezt vehemensen tagadja, jóval valószínűbb, hogy az ukránok valamilyen saját fejlesztésű rendszert használtak a támadások kivitelezéséhez. A gyanú egy Grom, Hrim-2 és Szapszan néven is emlegetett, kísérleti rakétarendszerre terelődik, melynek fejlesztését legalább részben Szaúd-Arábia finanszírozta.
A Herszon térségében megindult ukrán ellentámadás kapcsán üzent Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz katonáknak. Arra szólította fel őket, hogy „meneküljenek, ha élni akarnak.”
Azt állítja az ukrán hírszerzés, hogy a megszállt Krím orosz vezetése próbálja eltitkolni a félszigeten történt robbanásokat, hogy a térség lakossága nyugodt maradjon és ne kezdjék el tömegesen elhagyni a területet.
Az orosz hatóságok szerint az ukrán Azov zászlóalj felelős Darja Alekszandrovna Dugina orosz újságíró meggyilkolásáért, de a történet több sebből is vérzik. Volodimir Zelenszkij elnök már nem állna meg Herszonnál, a Krímre is bevonulna, ugyanakkor az ukrán és az amerikai titkosszolgálat szerint Oroszország már az eszkalációra és a teljes mozgósításra készül. Ukrajna függetlenségének napja alkalmából több vezető politikus is felszólalt, közben Oroszország rakétatámadást intézett egy ukrán vasútállomás ellen. Cikkünk folyamatosan frissül.
Ukrajna elidegeníthetetlen részének nevezte Recep Tayyip Erdogan török elnök a Krímet és azt mondta: a terület orosz megszállása illegális és illegitim, vissza kell azt adni Ukrajnának – írja az Anadolu.
A Politico értesülései szerint Washingtonban olyan pletykák keringenek, melyek szerint az Egyesült Államok jóval több fegyvert adott Ukrajnának, mint amennyit a kormány nyilvánosan bejelentett.
Több jelentés is érkezett arról, hogy szombat reggel robbanás történt a Krímben, egy pilóta nélküli légi jármű (UAV) csapódott be a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli főhadiszállásán - számol be a hírről a The Guardian.
A háború eleje óta több-kevesebb komolysággal rendszeresen értekeznek Kijevhez köthető véleményvezérek és döntéshozók arról, hogy kulcsfontosságú sikert jelentene Ukrajnának a háborúban, ha sikerülne megtámadni, esetleg megsemmisíteni a Krími hidat, azt az építményt, amely összeköti a Krím-félszigetet Oroszországgal. A híd egyfajta presztízsprojekt és szimbólum egyszerre, hiszen azután épült, hogy Oroszország annektálta a területet Ukrajnától és Vlagyimir Putyin elnök avatta fel azzal, hogy egy teherautó-konvoj élén áthaladt rajta. Most, hogy vélhetően Ukrajna folyamatosan támadja a Krím-félszigetet, ismét fölerősödtek azok a hangok, melyek a híd megsemmisítését követelik, netán még reálisnak is tartják, ha sikerül egy ilyen támadás kivitelezése.
Tüzekről és robbanásokról számoltak be katonai célpontoknál Oroszországban és a Krímben, egy lőszerraktár lángolt az ukrán határ közelében és robbanások történtek a megszállt félszigeten a legutóbbi nyilvánvaló szabotázsakcióban - számol be róla a Guardian.
Őrizetbe vett az orosz FSzB egy hat főből álló radikális iszlamista csoportosulást a Krímben – írja a Reuters a térség orosz vezetőjének közlésére hivatkozva.
Friss műholdfelvételek alapján nem történt jelentős kár a krími Gvardeszkoje légibázis területén, annak ellenére, hogy Kijev korábban nem hivatalos csatornákon keresztül azt jelentette, hogy támadást hajtottak végre a létesítmény ellen – írja a Drive War Zone haditechnikai melléklete.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma ma friss hírszerzési adatokat közölt az ukrajnai háborúról, emellett közzétette térképét az orosz-ukrán háború augusztus 17-i állapotáról.
Az Oroszország szárazföldi részét a Krím félszigettel összekötő hidat meg kell semmisíteni mint legitim katonai célpontot - jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a The Guardian című brit lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szerdán szemlézett.
Kedden újabb robbanások rázták meg az orosz haderő által 2014 óta megszállva tartott Krímet, ezúttal egy MLRS-lőszerraktár robbant fel. Alig egy hete egy igencsak hasonló incidens történt, mely során egy katonai repülőtér vált szinte teljesen használhatatlanná. Mind Moszkva, mind pedig Kijev maszatol az ügy kapcsán: Ukrajna nem ismeri el, hogy ők lövik a Krímet, az oroszok pedig próbálják alájátszani a vélt támadások fontosságát. E tényezők miatt több támadás ellenére is mindössze spekulálni lehet arról, hogy mi okozza a robbanásokat a térségben – több lehetséges magyarázat is van.
A Novofedorivka mellett található Szaki légibázison történt robbanások után az orosz légierő jobban támaszkodik a Belbek repülőtér kapacitásaira – jelentette az Ukrinform a Krím vezetőinek beszámolóira hivatkozva.