Októberben 6,19 százalékra nőtt Románia GDP-arányos költségvetési hiánya – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
Magyarország fejlődése a régión belül relatíve lelassult, miközben maga az EU egésze is leszakadóban van – ebben teljes egyetértés volt az elemzők között a Budapest Ecomic Forum panelbeszélgetésén.
A kelet-közép-európai régióban az elmúlt 20 évében lezajlott felzárkózási folyamat az EU átlagához egyértelműen sikertörténetnek tekinthető - hangzott el a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencia panelbeszélgetésén, ahol a román, illetve a magyar jegybank egy-egy szakértője vitatta meg a térségbeli országok fejlődési lehetőségeit. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, illetve Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza is úgy vélte: az euró bevezetésének nem célnak, hanem eszköznek kell lennie a felzárkózási folyamat elősegítésében.
Magyarország strukturális problémákkal küzd, amely jól látszott a gazdasági teljesítmény heves kilengéseiben is. Továbbra is aggodalomra ad okot a korrupcióellenes keretrendszer és a jogalkotás minősége, ami negatív hatással van az üzleti környezetre. Mindezek, kiegészítve a szelektív ágazati különadókkal és állami támogatásokkal együttesen csökkentették a versenyt. Ezeken túl a helyreállítási források elvesztésének kockázata is fenyegeti a magyar gazdaságot – többek között ezek olvashatók ki az Európai Bizottság friss konvergenciajelentéséből.
Közzétette az Európai Központi Bank a legfrissebb konvergenciajelentését, amelyben a nem eurót használó EU-s országok konvergenciakritériumainak teljesülését vette górcső alá. A koronavírus és az energiaválság utóhatásai miatt a kritériumok többsége nem teljesül a régiós országokban, de régiós összehasonlításban Magyarország áll a legmesszebb a célok teljesülésétől.
Húsz év után még mindig sikertörténetnek látszik az Európai Unió nagy, 2004-es bővítése, azonban már felszínre jöttek problémák a tagállamok felzárkózásánál. Sok ország már a magas hozzáadott értékű ipari beruházások felé fordult, de ebben Magyarország egyelőre a kivételek között szerepel. Az EU-ban már reformot sürgetnek a kohéziós politika átalakítására.
Az Európai Bizottság a mai napon megállapította, hogy Horvátország készen áll arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót, így az euróövezeti tagállamok száma húszra emelkedik - írja a testület a ma közzétett konvergenciajelentésében.
Magyarország jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül egyet sem teljesít – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergencia jelentéséből. Utoljára tíz éve volt példa arra, hogy a kritériumok mindegyikét elvétsük, azóta volt olyan év, amikor három feltételt is teljesítettünk. Persze amíg nincs meg a politikai akarat, addig csaknem felesleges bármilyen euróbevezetési kilátásokról beszélni, márpedig a jelek szerint nincs ilyen szándék, a gazdaság állapotáról mégis sokat elárul, hogy egyre távolabb vagyunk a feltételek teljesítésétől. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozott úgy, hogy rövid- és középtávon sem aktuális kérdés a forint lecserélése. Addig pedig teljesen mindegy, hány feltételt teljesítünk.
A kohéziós politika önmagában nem képes összetartó gazdaságokat és társadalmakat biztosítani. Más európai és nemzeti szakpolitikáknak is mérlegelniük kell regionális hatásaikat. Más szóval minden releváns szakpolitikába be kell építeni a regionális szempontú vizsgálatot és a „ne árts a kohéziónak” elvet. A legfontosabb politikai döntések túl hosszú ideje figyelmen kívül hagyják a területi különbségeket, és ennek gazdaságaink, a társadalmaink szerkezete és demokratikus rendszereink látják kárát. Itt az ideje, hogy ezen változtassunk.
A magyar társadalmat és gazdaságot 2020 márciusában (számos európai országot néhány héttel korábban, másokat valamivel később) érte el a járvány. Rendkívüli hatásait a második negyedév statisztikái tükrözték: kétszámjegyű gazdasági visszaesés, növekvő munkanélküliség. Másfél évre rá az aggregált statisztikai adatok szerint a gazdasági teljesítményünk – hasonlóan a legtöbb európai országéhoz – visszajutott a válság előtti szintre. Mondhatni, mostanra jutottunk ki a mély gödörből, amelybe a gazdaságot belelökték a termelési folyamatok átmeneti megszakításai, az egymást követő járványhullámokra reagáló hatósági korlátozások, a keresleti hatások. Egészségügyi viszonyainkat tekintve és életekben mérve is súlyos volt az időszak. 2020-ban ezer lakosra 14,5 halál jutott, a természetes fogyás 5,0 volt, ami békeidőben példátlan; félő, hogy 2021 is szomorú adatokkal kerül be a demográfiai évkönyvekbe.
Az elmúlt több mint másfél évtizedben Magyarország mindösszesen 11,5 százalékpontot (63%-ról léptük 74%-ra) dolgozott le hátrányából az EU27 átlagához való közeledés során, így a 13 közép-kelet-európai tagállam (EU13) közül mindösszesen a 10. a konvergencia rangsorban. Hazánk az ötödik volt 2004-ben, jelenleg pedig a 8. legfejlett tagállam a régiós országok közül. A jövő konvergenciafolyamatát illetően hatalmas a kérdőjel.
Az Európai Unió 2004-ben induló keleti bővítése jelentős mértékben meghatározta a régió felzárkózási esélyeit az elmúlt másfél évtizedben. A Does EU membership facilitate convergence? The experience of the EU’s eastern enlargement” címmel megjelent kétkötetes tanulmánygyűjtemény egy elemzési keretet vázol fel annak vizsgálatára, hogy az EU tagság milyen módon és mértékben segítette a régió gazdasági, társadalmi és intézményi felzárkózását a fejlett országokhoz. Az egyes fejezetek a különböző területeken, illetve egy-egy országra vagy országcsoportra vizsgálják ezt a hatást.
A koronavírus-járvány okozta válságra válaszul a tagállamoknak olyan összehangolt és hiteles költségvetés-politikai intézkedéseket kell hozniuk, amelyek kezelik a járvány rövid távú következményeit és támogatják a helyreállítást, ugyanakkor nem veszélyeztetik középtávon a költségvetés fenntarthatóságát - jelentette ki Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos Brüsszelben szerdán.
Az Eurostat frissített kimutatása alapján Magyarország visszaelőzte Szlovákiát a legismertebb fejlettségi mutató, az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP alapján. A 2019-es magyar adat már jóval magasabb, mint a görög, és közelít a portugálhoz. Ugyanakkor a szűk tíz éve beelőző észt és a litván gazdaság előnye stabilizálódni látszik.
Horvátország és Bulgária még az idén beléphet az euró előszobájának nevezett ERM-2 árfolyamrendszerbe - nyilatkozta tegnap Fabio Panetta, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja. A jegybanki vezető üdvözölte az országoknak a közös valutára való áttérés érdekében tett erőfeszítéseit és azt is jelezte, hogy 2023-ban nyílik lehetőség az euróbevezetésre.
Ugyan egyre több feltételt teljesít Magyarország, de az euró esetleges bevezetése előtt további lényeges gazdasági reformokat kellene végrehajtania – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergenciajelentéséből. Más kérdés, hogy egyelőre politikai akarat sincs arra, hogy lecseréljük a forintot euróra.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?