Christian Dürr, az FDP parlamenti frakcióvezetője a Neue Osnabrücker Zeitungnak adott nyilatkozatában kijelentette, elképzelhető, hogy újra a Bundestag elé viszik a Taurus rakéták ügyét – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
A német közszolgálati televízió információi szerint a német kormánypártok és a legnagyobb ellenzéki erők megegyeztek az előrehozott választások időpontjában.
Olaf Scholz német kancellár bejelentette, akár már karácsony előtt bizalmi szavazást tarthatnak róla, amelynek elbukása esetén hamarosan előrehozott választások jöhetnek Németországban – írja a ZDF.
Néhány órával azután, hogy egyértelművé vált Donald Trump elnökválasztási győzelme, az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban is földcsuszamlásszerű változások indultak el: a hármas kormánykoalíció legkisebb pártja kilépett az együttműködésből, Olaf Scholz kancellár pedig bejelentette, bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, ami szinte biztos út az előrehozott választásokig. Bár a kancellár ragaszkodik egy január közepi bizalmi szavazáshoz, ami márciusi választásokat vetít előre, a legnagyobb ellenzéki erő kancellárjelöltje, Friedrich Merz mihamarabbi választásokat követel. Eközben a kisebbségbe szorult Scholznak el kellene fogadtatnia a költségvetést a Bundestaggal, amihez Merz támogatását kéri, aki viszont ennek feltételéül a választás lehetséges legkorábbi megtartását szabta feltételül. Egyelőre patthelyzet alakult ki tehát Németországban, miközben Trump győzelmével Európának arra kell készülnie, hogy az Egyesült Államok érdeklődése jelentősen csökkenni fog az öreg kontinens és a keleti végein dúló háború iránt.
Az ARD-DeutschlandTrend felmérése szerint a német lakosság egyértelmű többsége előrehozott választásokat szeretne – írja a Tagesschau.de.
A német ipar vezetői gyors cselekvésre szólították fel a kormányt a pénzügyminiszter menesztését követően, különösen az autóipar szereplői, akik a magas költségektől és az ázsiai riválisok versenyétől szenvednek - írja a Reuters.
A német belpolitikában váratlanul fordulat következhet be a közeljövőben. Olaf Scholz kancellár bizalmi szavazást kezdeményez, amely akár előrehozott választásokhoz is vezethet. A hír komoly feszültségekre utal a kormánykoalíción belül.
A német kormánykoalíció válsága és az amerikai elnökválasztás lehetséges kimenetele szoros összefüggésben áll egymással - derül ki a német politikai vezetők nyilatkozataiból. A koalíciós pártok közötti feszültségek és a költségvetési problémák megoldására irányuló tárgyalások kritikus szakaszba léptek, miközben Donald Trump esetleges visszatérése az amerikai elnöki székbe új kihívások elé állíthatja Németországot és az Európai Uniót.
Szerda délután ül össze a három német koalíciós párt vezetése, a találkozón akár az Olaf Scholz vezette koalíció sorsa is eldőlhet – írja a Politico.
A német kormánykoalíció gazdaságélénkítési vitája kiéleződött, miután a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter egymásnak ellentmondó terveket terjesztett elő. Olaf Scholz kancellár most egyeztetéseket kezdeményez a felek között, miközben az ellenzék előrehozott választásokat követel. A koalíciós pártok támogatottsága azonban alacsony, így nem valószínű, hogy önként választásokat írnának ki.
Spanyolországban a kormányzó Szocialista Párt megegyezett koalíciós partnereivel, hogy három évvel meghosszabbítják a bankokra kivetett különadót, míg az energiaszektorra vonatkozó hasonló adóztatási tervet elhalasztják – írja a Bloomberg.
A Bild információi szerint gőzerővel folyik a legnagyobb ellenzéki párt, a CDU központjában a tervezés arra az esetre, ha a jövő év elején előrehozott választások jönnének Németországban.
A vasárnapi bulgáriai parlamenti választásokon a jobbközép GERB párt várhatóan az első helyen végez, míg a reformpárti Folytatjuk a változást (PP) a második helyet szerezheti meg - derül ki az Alpha Research exit poll felméréséből.
A japán kormánykoalíció elvesztette parlamenti többségét a vasárnapi országos választásokon, ami bizonytalanságot okozott a következő kormány összetételét és a világ negyedik legnagyobb gazdaságának kilátásait illetően. A választási eredmények alapján a koalíció 209 képviselői helyet szerzett a parlament alsóházában, ami jelentős csökkenést jelent a korábbi 279 mandátumhoz képest.
Litvániában vasárnap tartják a parlamenti választások második fordulóját, míg Bulgáriában előrehozott választások lesznek.
Walter Rosenkranzot, az oroszbarát Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt frakcióvezetőjét választotta házelnöknek az osztrák parlament csütörtöki alakuló ülésén.
A Gazprom pénzügyeit intéző Gazprombankot érintik az intézkedések.
Vita zajlik a kamatcsökkentés mértékéről.
Szűkíthetik a kínálatot Franciaországban.
Trumppal is együtt akarnak működni.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
