Miközben Magyarország az Európai Unió jelenlegi klímacéljaitól elmaradó célszámokat határozott meg a Nemzeti energia- és klímaterv május 7-én közzétett tervezetében, nyolc uniós tagország azért lobbizik, hogy az EU fokozza a klímaváltozás elleni erőfeszítéseit.
Környezeti és klímaváltozási szükséghelyzet kinyilvánításáról fogadott el jelképes jelentőségű határozatot szerda este a londoni alsóház. A javaslatot Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője terjesztette be, és a ház szavazás nélkül, többségi akaratnyilvánítással fogadta el.
Kizárólag egy egységes Európa Unió lehet képes megállítani Donald Trump amerikai elnököt és "idiotizmusát" a klímaváltozás és a környezet ügyében - jelentette ki Frans Timmermans, az európai szociáldemokraták listavezetője a csúcsjelöltek hétfő esti maastrichti vitáján.
A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást, ha folytatódik a kihasználása, megállíthatatlanná válik a folyamat a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) jelentése szerint.
Több mint felével visszaesett a világ legnagyobb viszontbiztosítóinak a nyereségessége az elmúlt 5 évben, elsősorban az alternatív befektetők miatt élesedő piaci verseny nyomán - írja a Financial Times.
Skandináv és nyugat-európai országok állnak legjobban energiarendszereik fenntarthatóvá alakításában, vagyis abban a folyamatban, amelynek fő célja a klímakatasztrófa megelőzése, elsősorban a globális felmelegedés felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával. A World Economic Forum több szempont alapján összeállított listáján Magyarország a 41. helyet foglalja el a vizsgált 115 ország között, közvetlenül Románia mögött, ugyanakkor a több szempontból mintának tekintett Ausztria a 6. a rangsorban.
Száznál több környezetvédelmi tiltakozót vett őrizetbe a londoni rendőrség a brit fővárosban második napja tartó demonstrációk helyszínein. A Scotland Yard keddi összesítése szerint eddig 113 tüntetőt állítottak elő, elsősorban rendbontás és szándékos károkozás gyanújával.
Korábban a szektorban szinte elképzelhetetlen beruházási tervet jelentett be a Royal Dutch Shell: az olajóriás három év alatt 300 millió dollárt fektet erdősítési projektekbe, ezzel kívánja mérsékelni a tevékenysége és a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás során kibocsátott szén-dioxid klímaváltozást erősítő hatását.
Bár hűvösen kezdődött, mégis a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebbnek bizonyult a 2018-as nyár az átlagnál 1,3 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteivel - derült ki a kedden az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) közgyűlésén Bécsben bemutatott európai klímajelentésből.
A klímaváltozás miatt 2100-ra az Alpok legnagyobb része jégmentes lehet; a gleccserek eltűnése pedig óriási hatással lesz a térség vízkészleteire, a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, a környezetre és az idegenforgalomra - ismertették kedden svájci kutatók legfrissebb tanulmányukat a hegylánc gleccsereinek állapotáról az Európai Földtudományi Egyesület Bécsben zajló tanácskozásán. Ugyanitt egy olasz vezetésű kutatócsoport arról számolt be, hogy több millió műanyagrészecskét hagynak hátra a gleccsereken a hegymászó turisták: ugyanannyi mikroműanyag található már ott, mint a tengerpartokon és az óceánok fenekén.
A dekarbonizációs törekvések, a klímaváltozás elleni küzdelem és a tiszta energiaforrások használata az olajipari nagyágyúknak kedvez - állítja Michele Della Vigna, a Goldman Sachs EMEA régiós természeti erőforrásokkal foglalkozó részlegének vezetője.
Kanada melegedése átlagosan kétszer olyan gyors, mint a világ többi részéé - állapította meg egy friss kutatás.
Tavaly 113 millió embert fenyegetett éhínség vagy veszélyes élelmiszerhiány a világ 53 országában fegyveres konfliktusok vagy természeti katasztrófák következtében - derült ki az ENSZ élelmezési válságokról szóló, kedden közzétett éves jelentéséből.
Túlságosan szélsőségesnek minősítette több meghatározó nap- és szélenergia területén aktív tengerentúli vállalat a demokrata elnökaspiránsok által támogatott Green New Deal nevű tervet, amely egy évtizeden belül véget vetne a fosszilis energia fogyasztásának, ezzel pedig gyakorlatilag teljesen megszüntetné a szén-dioxid-emissziót az Egyesült Államokban. A tengerentúli tiszta energia iparág képviselői szerint nem reális és politikailag túlságosan megosztó a klímaterv, ezért nem támogatják azt annak ellenére, hogy elfogadása nyilvánvalóan elsősorban éppen nekik kedvezne.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 62 millió embert sújtott tavaly világszerte a szélsőséges időjárás, az ember okozta klímaváltozás miatt kétmillió embernek kellett elhagynia otthonát.
Úgy tűnik, hogy amennyiben pénzbeli tétje van a dolognak, akkor hirtelen mindenki hinni kezd a klímaváltozásban. Egy friss kutatás ugyanis bebizonyította, hogy a piaci szereplők szinte mind hallgatnak a NASA-ra, és a neves amerikai ügynökség előrejelzései alapján alakítják ki az időjárásra vonatkozó határidős jegyzéseiket a tőzsdén. A piac tehát már hisz a klímaváltozásban és hallgat a tudósokra. Jó kérdés, hogy a szélesebb publikum vajon mikor eszmél majd erre rá.
Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász szerint Európának és Kínának egyesítenie kellene erőit az Egyesült Államok ellen, amely a klímaváltozás ügyében a Trump-adminisztráció alatt "szabadúszóvá" válva a globális szabadkereskedelmi szabályokat is megsérti.
A klímaváltozás, illetve a követendő klímapolitika ügyében is megosztottság látszik az Európai Unióban; a múlt heti kétnapos EU-csúcsról kiszivárgó bizalmas dokumentumok szerint Németország, Lengyelország és Csehország mellett Magyarország is elutasítja a 2050-es klímasemlegességre vonatkozó többségi álláspontot.
Miközben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó bizottsága szerint 2050-ig gyakorlatilag nullára kellene csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását, különben a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat, Magyarország csak minimális mértékben tud hozzájárulni az ügy sikeréhez, hiszen a globális kibocsátásnak mindössze alig több mint egy ezrelékéért felelős. Voltak azonban idők, amikor az ország ennél jóval nagyobb szerepet játszott az üvegházgáz-kibocsátásban: a 19. század végén még az egy főre eső és az összesített kibocsátás tekintetében is a világ 15 legnagyobb kibocsátója közé tartoztunk. A hazai szén-dioxid-kibocsátás csúcsát az 1950-es évek erőltetett iparosítása hozta el, ehhez képest napjainkra kevesebb mint negyedére csökkent Magyarország részesedése a globális szén-dioxid-kibocsátásból.
Ez a szövetség célja a döntéssel.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A végső jegyzési árhoz képest már több mint 4 százalékkal van magasabban az árfolyam.
Rengeteg magyart is érinthet a lépés.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
