Egyre nő az esélye annak, hogy a globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által közzétett friss mutatókból.
Fennáll a veszély, hogy a koronavírus-járvány által okozott egészségügyi veszélyhelyzet és gazdasági válság hatására gyengülhet a tiszta energia technológiák fejlesztését célzó innovációs tevékenység, miközben éppen az erőfeszítések fokozására lenne szükség a klímaváltozás megfékezése érdekében. Amennyiben pedig nem sikerül gyorsítani a kibocsátáscsökkentést lehetővé tevő új megoldások kutatását és fejlesztését, úgy a klímasemlegesség sem lesz elérhető 2050-re - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentésében (Clear Energy Innovation).
A világ többi részénél háromszor gyorsabban melegedett a Déli-sark a 2018-at megelőző 30 évben. 2018-ban jegyezték fel a legmelegebb évet a térségben - írták a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban az új-zélandi Victoria Egyetem kutatói.
Alig néhány órával azután, hogy a francia nagyvárosokban a Zöldek elsöprő győzelmet arattak az önkormányzati választásokon, Emmanuel Macron francia államfő hétfőn a környezetvédelmi politikájának felgyorsítását ígérte, és bejelentette, hogy a következő két évben további 15 milliárd euróval támogatja a kormányzat a francia gazdaság zöld beruházásait az ökológiai átállás érdekében, valamint az ország legalább két népszavazást is rendez környezetvédelmi kérdésekről.
A klímaváltozás miatt a következő évtizedekben drasztikusan csökkenni fog azoknak a helyszíneknek a száma, amelyek alkalmasak téli olimpia megrendezésére.
A JP Morgan friss elemzése szerint jelentős löketet kaphatnak a fenntartható (ESG) befektetések a koronavírustól, a járvány kitörése ugyanis minden eddiginél nagyobb hangsúlyt helyezhet a zöld és társadalmi célú befektetésekre. De nemcsak a befektetések világát, hanem a vállalatvezetési és működési kultúrát is teljesen átírhatják az ESG-szempontok. Ezek a változások már elindultak.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezdeményezett klímaügyi egyeztetés-sorozat újabb állomásán Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a magyarországi bankszektor vezetőivel egyeztetett a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia konszenzusos megalkotása érdekében ma - közölte az ITM.
Az előrejelzések szerint idén is megismétlődhetnek az európai folyókon 2018-ban és 2019-ben tapasztalt rendkívül alacsony vízállási viszonyok. A nyári-őszi alacsony vízállás kialakulása önmagában nem szokatlan jelenség, azonban a legalacsonyabb vízállások számos folyón szinte évről évre egyre kisebbekké válnak a párolgás felmelegedés miatti fokozódása, valamint a nyári csapadékmennyiség csökkenése miatt, jelentős problémákat okozva számos más ágazat mellett az energiaszektornak is.
Egyre nagyobb terhelést jelent a globális környezet számára az élelmiszerpazarlás. A fogalom persze összetett: értjük alatta a megvásárolt, de el nem fogyasztott ételeket, az áruházak megmaradó készleteit, és az éttermek eltúlzott beszerzéseit is. Pedig van megoldás, mindegyik szinten – hangzott el a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány legfrissebb Otthon is Műhely c. beszélgetésében.
A klímaváltozás és a környezet romlása miatt számos újfajta, halálos világjárvány söpör majd végig az emberiségen – figyelmeztettek a CNBC által megkérdezett tudósok.
A klímaváltozás korunk egyik legsúlyosabb, már rövid távon is aktuális kihívása, amelynek gazdasági hatásai a pénzügyi intézményeket sem kerülik el. Ma már számos bank, biztosító, jegybank és felügyelet ismeri fel a kérdés jelentőségét, sőt a kockázatok számszerűsítésének igénye is felmerül. A 2008-as válság óta a kockázatok felmérése és kezelése még nagyobb hangsúlyt kapott a szabályozásban, és ennek egyik kiemelt eszközévé váltak a stressztesztek. E szisztematikus, kvantitatív elemzések a pénzügyi intézmények sokkellenálló-képességéről adnak képet bizonyos forgatókönyvek megvalósulása esetére. Vajon hogyan értékelhetők a klímakockázatok a stressztesztek keretei között? Fókuszban a hazai finanszírozási modell meghatározó szereplői, a bankok.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások mellékhatásaként számos szennyező tevékenység, így a klímaváltozás fő felelősének tartott szén-dioxid globális kibocsátása is drámai mértékben esett vissza. Ezt, az éghajlat szempontjából kedvező jelenséget az eddig megjelent prognózisok átmenetinek tartották, úgy vélve, hogy a gazdaság újraindításával hamarosan a karbonemisszió is ismét emelkedésnek indulhat. A Goldman Sachs elemzői szerint viszont elképzelhető, hogy a mostani visszaesés már a nagyon várt, mindeddig azonban csak jóval későbbre valószínűsített végleges fordulatot jelezheti, és már túl is lehetünk a globális CO2-kibocsátás tetőzésén.
A tavalyi volt a legmelegebb év Európában a rendszeres mérések kezdete óta - közölte szerdán, a Föld napján az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata (C3S).
Hatalmas divattá vált az olajtársaságok zöldülése Európában, főleg annak fényében, hogy az Európai Unió papírforma szerint törvénybe fogja iktatni a 2050-es nettó karbonsemlegességi célt. Az amerikai olajóriásoknak és az Egyesült Államok kormányának azonban szögesen ellentétes a hozzáállása a klímaváltozás kérdéséhez, szerintük csupán nem több, mint kozmetika amit a zöldülési erőfeszítéseikkel az európai olajtársaságok művelnek.
Míg a világ mind nagyobb része a koronavírus terjedése miatt retteg, a járvány csendben ha nem is választ ad, de legalább is átmenetileg közelebb viszi az emberiséget a valaha volt egyik legnagyobb kihívása megoldásához, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A klímaváltozás első számú felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás ugyanis - egyelőre még csak Kínában - akkorát zuhant, nagyrészt a koronavírus ipari termelést és közlekedést visszafogó hatására, ami már globális léptékben is érzékelhető. Ezzel együtt jelenleg erősen kérdéses, hogy hosszabb távon is megspórolhatjuk-e a koronavírus-járvány miatt nem kibocsátott üvegházhatású gázt, sőt.
A következő hetekben megkezdik az egyeztetéseket a 44 Balaton-parti településsel külön-külön az új vízparti tervekről - mondta Füleki Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára pénteken Siófokon, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ülésén.
Veszélybe sodorja a klímaváltozás az emberi létet a „ma ismert formájában” – figyelmeztetnak a JP Morgan közgazdászai. Az ügyfeleknek kiküldött jelentésükben a bank közgazdászai azt állítják, hogy beavatkozás nélkül katasztrofális következményekkel kell számolni.
Elképesztő ötlettel állt elő egy holland tudós annak érdekében, hogy megvédje az országukat a tengerszint további emelkedésétől. A Northern European Enclosure Dam terve két gigantikus gátrendszer segítségével lezárná az Északi-tengert az Atlanti-óceántól, megakadályozva ezzel a további tengerszintemelkedést. A projektről részletesen beszámolt a Dezeen, mi viszont arra is kíváncsiak voltunk, hogy globálisan hány ember otthonát fenyegeti a tengerszint emelkedése és mi jelentheti a valódi megoldást.
Tízmilliárd dollárt ajánl fel klímavédelmi célokra Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere, aki egyebek mellett az Amazon internetes áruház alapítója és a The Washington Post című amerikai napilap tulajdonosa.
Az Ausztráliában tavaly szeptember óta pusztító bozóttüzek a lakosság háromnegyedét érintették közvetve vagy közvetlenül egy kedden nyilvánosságra hozott felmérés szerint.