November 11-én kezdődött és 22-éig tartott a bakui ENSZ klímacsúcs, a COP29 ráadásában, vasárnap a részt vevő országok elfogadtak egy évi 300 milliárd dolláros globális finanszírozási célt, hogy segítsenek a szegényebb országoknak megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival. A megállapodás címzettjei szerint ez az összeg sajnos nem elégséges, írja a Reuters.
Az idei évben megrendezett számos választás, nem utolsósorban az amerikai elnökválasztás, elterelte a figyelmet az ENSZ bakui klímaváltozási konferenciájáról (COP29). A politikai vezetőknek azonban szerte a világban továbbra is a klímaválság elleni küzdelemre és a zöld átmenet felgyorsítására kell összpontosítaniuk mind a fejlett, mind a fejlődő gazdaságokban.
A november 11-én kezdődött és 22-éig tartó azerbajdzsáni ENSZ-klímacsúcsot Donald Trump megválasztásának árnyékában rendezik meg, sok fontos politikai vezető el sem megy az eseményre. A csúccsal kapcsolatos elvárások már a klímakonferencia kezdete előtt is alacsonyak voltak, ennek ellenére grandiózus beszédek hangzanak el arról, hogy hatalmas pénzáramlásra van szükség a gazdag országokból a szegényebbek felé. Trump győzelme előtt is irreálisnak tűnő, ezer milliárd dolláros fellépésre vonatkozó felhívások elhibázottak, és biztos, hogy kudarcot vallanak.
Kihagyja az azerbajdzsáni Bakuban megrendezett COP29 nevű klímacsúcsot Franciaország. Az indoklás szerint a házigazda kemény kritikával illette az európai hatalmat, ezért inkább nem vesznek részt a tárgyalásokon – írja a Politico.
A globális szén-dioxid-kibocsátás, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátást is, idén rekordmagasságot fog elérni, ami még tovább nehezíti a pusztító éghajlati szélsőségek elhárítását az ENSZ azerbajdzsáni COP29 klímacsúcsán szerdán közzétett globális karbonháztartási (Global Carbon Budget) jelentés szerint.
Az ember okozta globális felmelegedés közelebb lehet a kritikus éghajlati küszöbértékhez, mint azt a jelenlegi becslések sugallják. Az antarktiszi jégmagokat vizsgáló tanulmány szerint 2023-ban az ember okozta felmelegedés elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1,49 °C-ot – olvasható a Nature folyóiratban.
Hétfőn elkezdődött az idei klímacsúcs, a COP29, amelynek helyszíne ezúttal Azerbajdzsán. Az eseményt nagy várakozások és aggodalmak övezik, különösen közelmúlt szélsőséges időjárási eseményei, például a Boris ciklon és a spanyol áradások fényében. Ürge-Vorsatz Diána szerint a tavalyi dubaji klímacsúcson a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásának kimondása történelmi jelentőségű volt, de azóta nem történt jelentős előrelépés. Az idei csúcs fő témái között megtalálható a fejlődő országok támogatása, a magánszektor erősebb bevonása a klímaváltozás elleni harcba, és a kibocsátás-csökkentési célok ambiciózusabbá tétele is. Emellett egyre több kormány fontolgat alternatív módszereket, például a geomérnökséget, hogy mérsékelje a klímaváltozás hatásait – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke a Portfolio Checklist hétfői adásában.
A mai nap elkezdődött az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozója, rövidebb nevén a COP29. Idén Bakuban ülnek össze az országok képviselői, hogy többek között a finanszírozási kérdésekről tárgyaljanak, ami a szakértők szerint az egyik legfontosabb téma lesz a találkozón. A résztvevők célja megállapodni arról, hogy évente mekkora összeget fordítsanak a fejlődő országok klímaváltozással összefüggő költségeinek fedezésére. A tárgyalások várhatóan nehéznek ígérkeznek, amit bonyolít az is, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és Brazília vezetője sem vesz részt a csúcstalálkozón.
Az EU miniszterei először tettek hivatalos támogatói gesztust a nukleáris energia felé az ENSZ közelgő klímacsúcsához kapcsolódó tárgyalási mandátum részeként, ami a nukleáris energia növekvő európai jelentőségét jelzi. A döntést súlyos viták előzték meg Franciaország és Németország között, ám végül az EU országai egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az „alacsony kibocsátású technológiák” fejlesztését, amelyek közé a korábbi COP28 megállapodás értelmében a nukleáris energia is tartozik – írja a Financial Times.
Fél évvel ezelőtt az ENSZ dubaji klímaváltozási konferenciáján (COP28) a világ túllépett a geopolitikai megosztottságon – amit kevesen hittek lehetségesnek –, és összefogott az UAE konszenzus néven ismert reális terv (a COP28-klímacsúcson elfogadott megállapodás – a szerk.) érdekében, amelynek célja a fenntartható jólét előmozdítása és a klímaváltozás fenyegetésének kezelése. Közel 200 kormány és a világgazdaság valamennyi szektora állt össze egy olyan gyakorlatias, tudományosan megalapozott célkitűzés köré, amely az alacsony karbonfelhasználású gazdasági növekedés elérését szolgálja, miközben a 1,5 Celsius-fokos cél megvalósítását is elérhető közelségben tartja.
Az ENSZ nemrégiben megtartott dubaji klímavédelmi konferenciájának (COP28) hétköznapi megfigyelői megbocsátható módon nagy jelentőséget tulajdonítottak az eseménynek. „Klímakatasztrófa küszöbén állunk, ennek a konferenciának fordulópontot kell jelentenie” – figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár a tanácskozáson. A végső megállapodás megkötésekor aztán Steven Guilbeault kanadai környezetvédelmi miniszter üdvözölte a „megújuló energiával, az energiahatékonysággal és a fosszilis energiahordozókról való átállással kapcsolatos, áttörést jelentő kötelezettségvállalásokat”. Az igazság azonban az, hogy sem a dubaji megállapodás tartalma, sem pedig az, ami kimaradt belőle, nem lesz nagy hatással a klímaváltozásra.
Extrém meleg volt 2023, több rekord is megdőlt, de vajon mennyi köze van ehhez az El Nino jelenségnek? Tényleg gyakoribbak lesznek-e a környezeti anomáliák a jövőben és mi lesz a magyar mezőgazdasággal? Milyen üzenete van annak, hogy a 2023-as klímacsúcsot Dubajban szervezték meg? Mi a mérlege a zöld átállás szempontjából az akkumulátorgyártás felpörgetésének? A Portfolio Checklist január 5-i adásában Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép Európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke volt a vendégünk.
Történelmi mérföldkőnek nevezte az amerikai elnök szerdán az ENSZ klímacsúcsán a fosszilis üzemanyagok kivezetéséről hozott döntést.
Az elmúlt hetekben szinte divattá vált a klímacsúcsokról, és különösen a dubaji 28. klímakonferenciáról háborogni, és az azokról való panaszkodásban egymásra licitálni. Én is hónapokig haboztam, hogy részt vegyek-e az eseményen, mert annyi etikai aggályom van ezzel kapcsolatban. Végül meggyőztem magam, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnökének azért ott a helyem, és két nappal a klímakonferencia kezdete előtt végül rászántam magam az utazásra.
Az ENSZ legújabb klímatervezete különböző intézkedéseket tartalmaz a kibocsátás csökkentésére, de a várakozásokkal ellentétben nem említi közvetlenül a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését.
Tervezetten december 12-én befejeződik a COP28 klímacsúcs Dubajban, a zárás előtt az elmúlt napok eseményeit foglaljuk össze a Reuters beszámolói alapján. A legfontosabb, illetve leginkább vitás pont egyértelműen a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére vagy azok fokozatos kivezetésére vonatkozik - ez volt, és ez lesz a legmeghatározóbb kérdés a klímacsúcs mai és holnapi napján. Eldőlni látszik a jövő évi COP29 helyszíne is.
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Erre vár a fél ország.
Interjút adott a miniszterelnök.
Mégsem pályázik a szenátori székre Eric Trump felesége.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
