Az EU miniszterei először tettek hivatalos támogatói gesztust a nukleáris energia felé az ENSZ közelgő klímacsúcsához kapcsolódó tárgyalási mandátum részeként, ami a nukleáris energia növekvő európai jelentőségét jelzi. A döntést súlyos viták előzték meg Franciaország és Németország között, ám végül az EU országai egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az „alacsony kibocsátású technológiák” fejlesztését, amelyek közé a korábbi COP28 megállapodás értelmében a nukleáris energia is tartozik – írja a Financial Times.
Fél évvel ezelőtt az ENSZ dubaji klímaváltozási konferenciáján (COP28) a világ túllépett a geopolitikai megosztottságon – amit kevesen hittek lehetségesnek –, és összefogott az UAE konszenzus néven ismert reális terv (a COP28-klímacsúcson elfogadott megállapodás – a szerk.) érdekében, amelynek célja a fenntartható jólét előmozdítása és a klímaváltozás fenyegetésének kezelése. Közel 200 kormány és a világgazdaság valamennyi szektora állt össze egy olyan gyakorlatias, tudományosan megalapozott célkitűzés köré, amely az alacsony karbonfelhasználású gazdasági növekedés elérését szolgálja, miközben a 1,5 Celsius-fokos cél megvalósítását is elérhető közelségben tartja.
Az ENSZ nemrégiben megtartott dubaji klímavédelmi konferenciájának (COP28) hétköznapi megfigyelői megbocsátható módon nagy jelentőséget tulajdonítottak az eseménynek. „Klímakatasztrófa küszöbén állunk, ennek a konferenciának fordulópontot kell jelentenie” – figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár a tanácskozáson. A végső megállapodás megkötésekor aztán Steven Guilbeault kanadai környezetvédelmi miniszter üdvözölte a „megújuló energiával, az energiahatékonysággal és a fosszilis energiahordozókról való átállással kapcsolatos, áttörést jelentő kötelezettségvállalásokat”. Az igazság azonban az, hogy sem a dubaji megállapodás tartalma, sem pedig az, ami kimaradt belőle, nem lesz nagy hatással a klímaváltozásra.
Extrém meleg volt 2023, több rekord is megdőlt, de vajon mennyi köze van ehhez az El Nino jelenségnek? Tényleg gyakoribbak lesznek-e a környezeti anomáliák a jövőben és mi lesz a magyar mezőgazdasággal? Milyen üzenete van annak, hogy a 2023-as klímacsúcsot Dubajban szervezték meg? Mi a mérlege a zöld átállás szempontjából az akkumulátorgyártás felpörgetésének? A Portfolio Checklist január 5-i adásában Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép Európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke volt a vendégünk.
Történelmi mérföldkőnek nevezte az amerikai elnök szerdán az ENSZ klímacsúcsán a fosszilis üzemanyagok kivezetéséről hozott döntést.
Az elmúlt hetekben szinte divattá vált a klímacsúcsokról, és különösen a dubaji 28. klímakonferenciáról háborogni, és az azokról való panaszkodásban egymásra licitálni. Én is hónapokig haboztam, hogy részt vegyek-e az eseményen, mert annyi etikai aggályom van ezzel kapcsolatban. Végül meggyőztem magam, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnökének azért ott a helyem, és két nappal a klímakonferencia kezdete előtt végül rászántam magam az utazásra.
Az ENSZ legújabb klímatervezete különböző intézkedéseket tartalmaz a kibocsátás csökkentésére, de a várakozásokkal ellentétben nem említi közvetlenül a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését.
Tervezetten december 12-én befejeződik a COP28 klímacsúcs Dubajban, a zárás előtt az elmúlt napok eseményeit foglaljuk össze a Reuters beszámolói alapján. A legfontosabb, illetve leginkább vitás pont egyértelműen a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére vagy azok fokozatos kivezetésére vonatkozik - ez volt, és ez lesz a legmeghatározóbb kérdés a klímacsúcs mai és holnapi napján. Eldőlni látszik a jövő évi COP29 helyszíne is.
Az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozójának közel 200 országa hétfőn - azaz a mai napon - a legkényesebb kérdéssel fog foglalkozni: a világ olaj- és gázfelhasználásával, a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásának lehetőségével - írja a Reuters.
Konfliktus támadt a világ országai között a fosszilis tüzelőanyagok javasolt fokozatos kivonása miatt a dubaji COP28 csúcstalálkozón, ami veszélyeztetheti a globális felmelegedésről szóló tárgyalásokat. Az olajtermelő országok határozottan ellenzik a tervezetet, miközben még az olyan nagy felhasználók, mint Kína is készek engedni bizonyos területeken.
Ismét megkapta a környezetvédelmi fricska-díjat a klímacsúcson Japán a nagy mértékű szénenergia felhasználása miatt.
Románia elkötelezett a megújuló energiaforrások mellett - hangsúlyozta Klaus Iohannis román államfő vasárnap Dubajban az ENSZ éjhajlatváltozási csúcstalálkozóján, miután Románia csatlakozott a Nemzetközi Napenergia Szövetséghez.
Az éghajlatváltozás elleni közös küzdelemre szólított fel a katolikus egyházfő vasárnap az ENSZ klímaváltozási konferenciáján (COP28) kialakított vallási pavilonban elhangzott beszédében.
Hárommilliárd dolláros támogatást ajánlott fel a Zöld Klíma Alap számára az Egyesült Államok részéről Kamala Harris amerikai alelnök szombaton Dubajban az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28). A bejelentés szépen hangzik, de töredéke a valós igényeknek.
Magyarország is aláírta a globális nukleárisenergia teremelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt szombaton az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban.
Az eddigi klímacsúcsok hiábavalóságáról nyilvánvaló kudarcok tömkelege tanúskodik. Nem lesz ez másképp az idei, Egyesült Arab Emírségekben tartandó konferenciával sem. Az egyetlen helyes út a gazdaság féktelen növekedésének megállítása lenne, ilyet azonban még kimondani is eretnekség.
A termeléscsökkentés feloldása megnövekedett kínálathoz vezethet.
Az új védelmi miniszter személye is megvan.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Jack Teixerát 15 év börtönre ítélték.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!