Sorra törnek ki a konfliktusok: ez az, amit a háta közepére sem kíván most Putyin
Miközben a Szovjetunió hivatalosan a tagköztársaságok szövetségeként működött, az államalakulaton belüli határoknak valójában csak szimbolikus jelentőségük volt. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után azonban több ponton is határkonfliktusok törtek ki, így Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah kérdésében, de végső soron ilyen konfliktuszónának tekinthető az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím félsziget is, amelyet még Hruscsov adott át az orosz tagköztársaságtól az ukránnak, nem sejtve, hogy ez évtizedekkel később milyen konfliktust generál majd. Kisebb jelentőségű az újra és újra fellángoló határkonfliktus két belső-ázsiai ország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között, amely néhány napja újabb, két halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzést eredményezett. A konfliktus geopolitikai érdekességét az adja, hogy mindkét ország az Oroszország vezette katonai szövetség, a KBSZSZ része, és a szövetség keretében kirgiz és tádzsik katonák nemrég közösen mentek Kazahsztánba a tüntetések leverését segítendő. Eközben Kazahsztánban megszilárdította a hatalmát az elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev, és végleg véget ért a Nazarbajev-korszak.
