Alacsony infláció és visszafogott bérkiáramlás mellett csaknem három százalékkal többet értek a keretesek szeptemberben, mint egy évvel korában. A foglalkoztatottság viszont nem gyarapodott tovább, így a közmunkásokkal szűrt mutatónk szerint a válság során elszenvedett visszaesés felét dolgoztuk le.
Júliusban 2,9 százalékkal volt magasabb a keresetek reálértéke, mint egy évvel korábban. Egyre több a közmunkás, de ezt leszámítva is folyamatosan hízik az állami szektor.
Júniusban folytatódott a keresetek moderált bővülése Magyarországon, ami az alacsony infláció mellett azt eredményezte, hogy a fizetésünk átlagosan 4%-kal ér többet, mint egy évvel korábban.
Áprilisban 4,2%-kal haladta meg a keresetek reálértéke az egy évvel korábbit. A növekedésben a nettó bérek emelkedése mellett az alacsony (áprilisban éppen negatív) infláció is szerepet játszik.
Az év első három hónapjában átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban az első negyedévben 230 ezer forint volt, a versenyszférában 246 ezer forint. A nettó reálkeresetek emelkedése még a lényegében zéró inflációval is nagyon alacsony, nem éri el a két százalékot. Mindebben jelentős szerepe van azonban annak, hogy megnövekedett a közfoglalkoztatottak aránya, az első negyedévben átlagosan 203 ezren voltak, 150 ezer fővel többen, mint tavaly ilyenkor.
Februárban 1,7 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül pedig 6,9 százalékkal - derül ki a KSH friss jelentéséből. Azaz a közfoglalkoztatás megemelkedett súlya továbbra is erősen lehúzza az átlagkereseteket, februárban egyébként 200 ezer felett volt a közmunkások száma. A nemzetgazdasági adatokon belül a versenyszférában a bruttó átlagkereset februárban 240 ezer forint volt, 5,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ami a versenyszféra foglalkoztatottságát illeti, tartja magát a tavalyi év második fele óta megemelkedett létszám, így közfoglalkoztatottak nélkül számítva a versenyszférában 2 százalékkal volt magasabb az alkalmazott létszám, mint egy évvel korábban.
2014 januárjában mindössze 0,9 százalékkal nőttek a nemzetgazdasági átlag bruttó bérek az előző évhez viszonyítva - derül ki a KSH friss jelentéséből. A bérdinamikára igen nagy csökkentő hatást gyakorolt azonban a közfoglalkoztatás nagy súlya, közfoglalkoztatottak nélkül ugyanis a bérnövekedés 6 százalék lett volna. Januárban is közel 200 ezren voltak közfoglalkoztatottak.
2013-ban az év átlagában 230 664 forint volt a bruttó átlagbér a nemzetgazdaságban, 3,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 151 085 forint volt, 4,9 százalékos éves emelkedéssel. A nettó reálkeresetek 3 százalékkal nőttek a rekord alacsonyra csökkenő infláció mellett. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók száma lényegében stagnált 2013-ban az előző évihez képest, mivel a növekedés mindössze 0,1 százalékos volt. A közfoglalkoztatás azonban a várakozások szerint decemberben tovább bővült, az év utolsó hónapjában már 203 ezren voltak ilyen módon foglalkoztatottak, 116 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban. Bár 107 ezer fővel emelkedett összességében a foglalkoztatás a tavalyi utolsó negyedévben, ennek hetven százalékát magyarázhatja az egyre növekedő közfoglalkoztatás.
A magyarországi vállalatok átlagosan 2,6%-os béremelést terveznek 2014-re, ami az MNB által előrejelzett évi átlagos 1,3%-os inflációval számolva bruttó reálbér-növekedést jelent - derül ki a Hay Group felméréséből. A béremelés mértéke inkább mérsékeltnek mondható, reálbér-emelkedés akkor lehet, ha az infláció alacsony marad, akárcsak 2013-ban. Növekszik viszont a bérbefagyasztó vállalkozások aránya. A gyenge növekedés és alacsony infláció mellett nemsokára a hazai fizetések befagyásának lehetünk szemtanúi a Hay Group szerint.
2013 novemberében 4,1%-kal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban, a versenyszférában ennél magasabb, 5,3%-os volt a bruttó átlagkeresetek emelkedése. A bérdinamikát a közfoglalkoztatás növekvő súlya húzhatja vissza. A nemzetgazdasági nettó reálbérek a rekord alacsony infláció mellett 3,3% körül emelkedhettek a január-novemberi időszakban átlagosan. Ami a versenyszféra foglalkoztatását illeti, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám kicsit megmozdult, eközben a téli közfoglalkoztatás valóban elindult, novemberben már közel 180 ezren voltak közfoglalkoztatottak.
Októberben 3,8%-kal növekedtek a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek az egy évvel ezelőtti szinthez képest - közölte friss Létszám-kereset statisztikájában a KSH. Hasonló növekedés volt tapasztalható az idén január-októberi időszakban. Ebben az időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 800 forint volt.
Bérpótlékot kapnak a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ágazatban dolgozók. A kormány elkezdi a szociális életpályamodell kidolgozását is, amelynek része a béremelés - jelentette be az emberi erőforrások minisztere szombaton Sopronban.
Napokon belül dönthet a kormány a közfoglalkoztatási bérekről - az NGM több javaslatot is a kormány elé helyezett, írja a Magyar Nemzet. Az elmúlt években rendre emelkedett a közfoglalkoztatási bér, de nagyjából 30 százalékkal a minimálbér alatt maradt. A minimálbér a nemrég megszületett döntés szerint 101 500 forint lesz 2014-től. Ha ezzel számolunk és a minimálbér-közmunkabér arány marad, 78 ezer forint körül alakulhat a közfoglalkoztatási bér a Portfolio.hu számításai szerint.
Szeptemberben 5 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbinál, január-szeptember átlagában pedig 3,6 százalékkal - derül ki a KSH friss jelentéséből. A január-szeptemberi időszakban a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset 227 500 forint volt. Az idei, főleg rezsicsökkentés által alacsony infláció mellett az első három negyedévben 2,8 százalékos reálbér-emelkedés adódott.
A keresetekhez kapcsolódó létszámadatokból kiderül, a versenyszféra foglalkoztatása lassan kapaszkodik felfelé, és már eléri legalább a tavalyi szintet.
Augusztusban 224 846 forint volt a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban, 4,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalkozásoknál a bruttó keresetek 3,8 százalékkal, a közszférában (közfoglalkoztatottak nélkül) pedig közel 10 százalékkal. A közszférát az egészségügy húzta fel, közel 20 százalékkal voltak magasabbak a bruttó bérek a humán-egészségügyi, szociális ellátás soron, mint egy évvel korábban. Csakhogy az adatok erősen ugrálnak, előző hónapban ugyanilyen mértékű csökkenés volt. A nettó kereset nemzetgazdasági szinten átlagosan 147 275 forint volt, ami 6,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az augusztusban mélyponton lévő, 1,3%-os infláció mellett 4,8 százalékos a számított reálbér-emelkedés.
Ami a foglalkoztatást illeti, a kép nem igazán változott, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám stagnál, a közfoglalkoztatottak száma nem nőtt tovább augusztusban, 147 ezer fő körüli volt.
Júliusban 2,1 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban. Az átlagbér így 229 698 ezer forint volt. A nettó keresetek 3,7 százalékkal voltak magasabbak nemzetgazdasági szinten, ami a júliusi 1,8 százalékos infláció mellett nagyjából 1,9 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg. Az alacsony, és még lejjebb süllyedő infláció mellett még alacsony bérnövekedés mellett is éves szintű reálbér-emelkedésről beszélhetünk.
Ami az alkalmazott létszámot illeti, csak a közszférában emelkedett a létszám, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál valamivel alacsonyabb a foglalkoztatottság, mint egy évvel korábban, ami a másfél éve tartó stagnálást erősíti meg.
2013 júniusában 228 848 forint volt a nemzetgazdasági átlag bruttó kereset, 3,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, derül ki a KSH frissen közzétett adataiból. A nettó keresetek 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami a júniusi 1,9 százalékos infláció mellett nagyjából 3 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg nemzetgazdasági szinten. A versenyszektorban a bruttó keresetek 2,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a nettó keresetek pedig 4,4 százalékkal, a versenyszféra foglalkoztatottsága ugyanakkor nem látszik mozdulni: a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál másfél éve stagnálást mutat a létszám.
Négy év alatt 17 százalékkal nőttek Németországban az orvosi bérek - írják német lapok a statisztikai hivatal friss adataira hivatkozva. A szemorvosok és a neurológusok jártak a legjobban, nekik bő harmadával emelkedett a fizetésük.
3 százalékkal voltak magasabbak májusban a bruttó átlagbérek a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban, derült ki a KSH jelentéséből. A májusban 1,8 százalékos infláció mellett a nettó reálkeresetek éves ütemben 2,5 százalékkal emelkedtek. A létszámadatokból kiderül, a versenyszféra nem bővít, de a közfoglalkoztatottak száma új csúcson van, a 150 ezer fő közmunkásból közel 20 ezren a versenyszférában vannak.
A kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) állásfoglalását várja arról, hogy a közszféra egyes területein milyen mértékű és ütemezésű bérfejlesztés lehetséges - mondta a kormányszóvivő szerda reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Az importfüggőséget is mérsékelheti.
Jelentős mozgásokat látunk a vámháborús híráramlás mellett.
Az USA és Kína is egyre jobban elhúzni látszik.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A világ egyelőre nem tud hova kapni.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Mik a vámok deviza- és részvénypiaci hatásai?
Hol tart az AI-csata?
