A kormány gyakran büszkélkedik azzal, hogy Magyarországon milyen alacsony a személyi jövedelemadó kulcsa, és hogy nálunk milyen kevés közteher rakódik a munkára, miközben mások arra panaszkodnak, hogy milyen sokat elvesz tőlük az állam. Az igazság az, hogy az adórendszerünk igen torz, mivel bár a gyermekes munkavállalókkal nemzetközi viszonylatban is ritka bőkezű az állam, a dolgozók nagyjából háromnegyedét ezek a kedvezmények nem érintik.
Állami tulajdonú vadászati társaságok, valamint stratégiai cégek vezérigazgatói is többször annyit keresnek, mint Orbán Viktor miniszterelnök, egyes cégeknél a legkisebb és legnagyobb fizetés között negyvenötszörös különbség van - írta kedden a Népszabadság.
A januári bérstatisztikából kiderült, hogy szépen meglódultak a bérek a versenyszektorban egy év alatt: átlagosan 6,8 százalékkal több pénzt vihettek haza a dolgozók, mint egy évvel korábban. Az egyes piaci ágazatokat elnézve a 2015-ben felszínre törő munkaerőhiány problémája néhol komoly béremeléseket idézett elő, ezek egy részét szedtük össze. A nettó béreket nézve azt se felejtsük el, hogy időközben volt egy 1 százalékpontos szja-kulcs csökkentés is.
Éves összevetésben januárban 6,4 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek Magyarországon, ám ha a közfoglalkoztatást nem számítjuk ebbe bele, a növekedés a 7 százalékot is eléri.
Az ezredfordulóhoz képest csökkent, a 2005-ös állapothoz képest azonban kissé nőtt a nemek közötti megkülönböztetés a munkahelyeken. A nők még mindig nehezebben jutnak vezető álláshoz, és ott sokkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak - írja a Világgazdaság a KSH egy új kiadványára hivatkozva.
Decemberben 4,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH friss közléséből. Ami pedig az egész évet illeti, 2015-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, amit leginkább az állami szektorban történt béremelések hajtottak.
A magyarországi közoktatásban dolgozók bére nemzetgazdasági összevetésben egyértelműen kevés, de még a közszférában is csak most éri el az átlagot. Az elmúlt bő egy évtizedben a tanárok bére lassabban emelkedett, mint az országos bérszínvonal vagy akár az állami szférában dolgozók bére, azonban a 2013-ban indult emelések jelentős bérfelzárkózást idéztek elő az állami szektor kereseteihez képest.
A versenyszférában a cégvezetők átlagosan 3-3,2 százalékkal tervezik növelni 2016-ban a bruttó béreket - állapította meg a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI ) legutóbbi, októberi vállalati konjunktúra felmérése alapján. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi szintet elérő, illetve ezt némileg meghaladó átlagos bérnövekedés várható 2016-ban.
Az infláció hirtelen "meglódulása", illetve a nettó keresetbővülés ütemének lassulása együttesen oda vezetett, hogy májusban éves alapon mindössze 1%-os volt a nemzetgazdaságban a reálkeresetek növekedése az áprilisi 3,9%-os bővülés után. A friss adat másfél éves mélypontot jelent, igaz ha a közmunkások bérfolyamatait kiszűrjük, akkor 4,0%-os nemzetgazdasági reálbér-dinamikát kapunk, ami december óta a legmagasabb. Közben a jegybank számára továbbra is nyugtató lehet, hogy a versenyszféra rendszeres keresetei nem utalnak említésre méltó bérnyomásra. A közmunkások létszáma májusra már csaknem elérte a kerek 200 ezres számot, így a költségvetési szektorban dolgozók létszáma tavaly szeptember óta nem látott szintre kapaszkodott.
A decemberi igen magas, 6,7 százalékos éves béremelkedés leginkább a közszféra béremeléseinek és az év végi bónuszoknak volt köszönhető, ami abból is látszik, hogy a rendszeres jövedelmek éves növekedési üteme csupán 0,5 százalékponttal volt magasabb, mint a novemberi adat (3,5%) - írják az OTP elemzői munkaerő-piaci jelentésükben. A bank szakértői arra számítanak, hogy az idei évi reálbér-emelkedés jelentősen elmaradhat a tavalyi szinttől, így azt sem tartják valószínűnek, hogy a jegybank márciusban visszakozna kamatcsökkentési szándékától.
Alacsony infláció és visszafogott bérkiáramlás mellett csaknem három százalékkal többet értek a keretesek szeptemberben, mint egy évvel korában. A foglalkoztatottság viszont nem gyarapodott tovább, így a közmunkásokkal szűrt mutatónk szerint a válság során elszenvedett visszaesés felét dolgoztuk le.
Júliusban 2,9 százalékkal volt magasabb a keresetek reálértéke, mint egy évvel korábban. Egyre több a közmunkás, de ezt leszámítva is folyamatosan hízik az állami szektor.
Júniusban folytatódott a keresetek moderált bővülése Magyarországon, ami az alacsony infláció mellett azt eredményezte, hogy a fizetésünk átlagosan 4%-kal ér többet, mint egy évvel korábban.
Áprilisban 4,2%-kal haladta meg a keresetek reálértéke az egy évvel korábbit. A növekedésben a nettó bérek emelkedése mellett az alacsony (áprilisban éppen negatív) infláció is szerepet játszik.
Az év első három hónapjában átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban az első negyedévben 230 ezer forint volt, a versenyszférában 246 ezer forint. A nettó reálkeresetek emelkedése még a lényegében zéró inflációval is nagyon alacsony, nem éri el a két százalékot. Mindebben jelentős szerepe van azonban annak, hogy megnövekedett a közfoglalkoztatottak aránya, az első negyedévben átlagosan 203 ezren voltak, 150 ezer fővel többen, mint tavaly ilyenkor.
Februárban 1,7 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül pedig 6,9 százalékkal - derül ki a KSH friss jelentéséből. Azaz a közfoglalkoztatás megemelkedett súlya továbbra is erősen lehúzza az átlagkereseteket, februárban egyébként 200 ezer felett volt a közmunkások száma. A nemzetgazdasági adatokon belül a versenyszférában a bruttó átlagkereset februárban 240 ezer forint volt, 5,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ami a versenyszféra foglalkoztatottságát illeti, tartja magát a tavalyi év második fele óta megemelkedett létszám, így közfoglalkoztatottak nélkül számítva a versenyszférában 2 százalékkal volt magasabb az alkalmazott létszám, mint egy évvel korábban.
2014 januárjában mindössze 0,9 százalékkal nőttek a nemzetgazdasági átlag bruttó bérek az előző évhez viszonyítva - derül ki a KSH friss jelentéséből. A bérdinamikára igen nagy csökkentő hatást gyakorolt azonban a közfoglalkoztatás nagy súlya, közfoglalkoztatottak nélkül ugyanis a bérnövekedés 6 százalék lett volna. Januárban is közel 200 ezren voltak közfoglalkoztatottak.
2013-ban az év átlagában 230 664 forint volt a bruttó átlagbér a nemzetgazdaságban, 3,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 151 085 forint volt, 4,9 százalékos éves emelkedéssel. A nettó reálkeresetek 3 százalékkal nőttek a rekord alacsonyra csökkenő infláció mellett. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók száma lényegében stagnált 2013-ban az előző évihez képest, mivel a növekedés mindössze 0,1 százalékos volt. A közfoglalkoztatás azonban a várakozások szerint decemberben tovább bővült, az év utolsó hónapjában már 203 ezren voltak ilyen módon foglalkoztatottak, 116 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban. Bár 107 ezer fővel emelkedett összességében a foglalkoztatás a tavalyi utolsó negyedévben, ennek hetven százalékát magyarázhatja az egyre növekedő közfoglalkoztatás.
A magyarországi vállalatok átlagosan 2,6%-os béremelést terveznek 2014-re, ami az MNB által előrejelzett évi átlagos 1,3%-os inflációval számolva bruttó reálbér-növekedést jelent - derül ki a Hay Group felméréséből. A béremelés mértéke inkább mérsékeltnek mondható, reálbér-emelkedés akkor lehet, ha az infláció alacsony marad, akárcsak 2013-ban. Növekszik viszont a bérbefagyasztó vállalkozások aránya. A gyenge növekedés és alacsony infláció mellett nemsokára a hazai fizetések befagyásának lehetünk szemtanúi a Hay Group szerint.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A Newsweek-en publikált a magyar kormányfő.
Egy rádiótorony is találatot kapott.
Nincsenek meggyőző hozamok egyelőre.
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
