A Budapest Airport jelentése szerint 2021-ben tovább csökkentették a közvetlen szén-dioxid kibocsátásukat, amely így már a tíz évvel ezelőtti szint felére csökkent, míg az egy utasra jutó kibocsátás a 2011-es szintnek mindössze az egyharmada.
A hazai napelempark-beruházások egy része lemaradásban van az eredeti ütemtervhez képest az iparágat is sújtó globális ellátási lánc problémák, a nyersanyagok és komponensek áremelkedése, a panelek elérhetőségének beszűkülése, valamint a szállítási nehézségek miatt. A nehézségekre tekintettel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a megvalósítási határidők meghosszabbításáról döntött, ami számos cég számára létfontosságú volt.
Elsősorban a múltbéli tragikus események miatt az atomenergia-szektor hosszú éveken át kiszorult a pixisből az energiapolitikai döntéshozók szemében, a szén-dioxid kibocsátással nem járó tevékenység azonban komoly segítséget nyújthat az egyre sürgetőbb és nehezebben teljesíthető klímacélok elérésében. Ennek apropóján az elmúlt hosszú évek atomenergiához való hozzáállása a mögöttünk álló hónapokban alaposan megváltozott, a nukleáris energia az országok karbonsemlegességre vonatkozó stratégiáinak már-már megkerülhetetlen részévé vált. Mik voltak mostanában a legfajsúlyosabb bejelentések, kik tették le a voksukat az atomenergia mellett a nemrég véget ért klímatalálkozón? Látszik-e már az egyre élénkebb érdeklődés a szektor iránt a tőzsdéken is? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána cikkünkben.
„A hidrogén alapvetően a jövő energiarendszerének hiányzó kirakós darabja lehet, hiszen sokoldalúan felhasználható az iparban, a közlekedésben, a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában és a fűtésben egyaránt” – hívta fel a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az Energiaszabályozók Regionális Egyesületének (ERRA) virtuális konferenciáján.
Több évtized szünet után új atomreaktorokat épít Franciaország, hogy az elszálló energiaárak gazdasági hatását jobban ki tudja védeni, csökkentse a más országoknak való energiakitettségét és közben még határozottabban tudjon küzdeni a 2050-es klímacél érdekében is – jelentette be kedd esti televíziós beszédében Emmanuel Macron.
A brazil kormány a glasgow-i klímacsúcs alkalmából a korábbiaknál ambiciózusabb klímacélokat, a szén-dioxid-kibocsátás radikálisabb csökkentését és az illegális erdőirtás elleni hatékonyabb küzdelmet jelentett be hétfőn.
Magyarország figyelemre méltó helyen végzett a KPMG által kiadott felkészültségi mutatóban, a Net Zero Readiness Indexben (NZRI), amely a dekarbonizációs stratégiák szerint értékeli az egyes országok teljesítményét. Olyan szereplőket szorítottunk e tekintetben magunk mögé, mint az USA, Szingapúr vagy Ausztrália. Ennél is jobban hangzik, hogy azon 5 országok egyike vagyunk, akik maximális pontszámot értek el a jogalkotás szintű intézkedések területén. A felmérésre a közelgő Glasgow-i COP26 klímacsúcs szolgáltatta az apropót, a cél pedig a transzparencia és a globális összefogás előmozdítása.
Szaúd-Arábia koronahercege arra vállalt kötelezettséget, hogy 2060-ra karbonsemleges lesz az ország – számol be a hírről a Reuters.
A hagyományos energiacégek számára az energiaátmenet nemcsak komoly terhet jelent, hanem óriási lehetőséget is kínál. Az „előre gondolkodók” már elkezdték üzletágaik évtizedes távlatú transzformációját. De miként befolyásolja a dekarbonizáció a földgáz- és villamosenergia-ipari cégek jövőjét? Mik az eddigi tapasztalatok, és mi jelenti a legnagyobb kihívást? Hogyan és miből finanszírozzák a cégek átalakulásukat az energiaátmenet folyamatában – erről beszélgettek a meghívott szakértők a Portfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciájának vezetői panelbeszélgetésében.
A klímaváltozás döbbenetes károkat okoz, ezért rendkívül fontos, hogy a cégek, iparági szereplők felismerjék felelősségüket és minél gyorsabban meghatározzák és megvalósítsák fenntarthatósági célkitűzéseiket. A Portfolio eddig is nagy figyelmet fordított a környezeti terhelés minimalizálására, most pedig, a karbonlábnyom kiszámítása után, a Strive – és különböző széndioxid-semlegesítő hatású projektek – segítségével karbonsemlegessé teszi őszi konferenciáit.
Az idei évtől az építőipari szereplők számára is egyre nagyobb hangsúlyt kap a szektorhoz köthető fenntarthatósági és karbonsemlegességi kötelezettségek és vállalások teljesítése. Az EU 2050-ig tűzte ki a minden szektorra kiterjedő karbonsemlegesség elérését, de ez az ambiciózus cél egyben azt is jelenti, hogy az építőipari szereplőknek már most el kell aktívan kezdeni az energiafelhasználás visszaszorítását és a kibocsátások folyamatos csökkentését. Számos pénzügyi finanszírozás is a fenntarthatósági célok teljesítéséhez kötött, ami további lépéskényszer elé állítja a szereplőket. Többek között ezekről a kérdésekről beszélt Barta Zsombor MRICS, a Greenbors Consulting Kft. alapító partnere, a HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete), elnöke az Építőipar 2021 konferencián. Az előadás emellett a karbonkibocsátás csökkentésének lehetőségeit, illetve a Párizsi Klímacélok teljesítéséhez kapcsolódó ösztönzőket és eszközöket is bemutatta. A szekció záró panelbeszélgetésében pedig a pandémia szektoronkénti hatásait vitatták meg a szakértők, kiemelve az irodafejlesztésekkel kapcsolatos bizonytalan környezetet.
Ma kezdődött el az Egyesült Államok által szervezett kétnapos virtuális klímacsúcs, amelyen számos kormányfő vesz részt, többek között Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Joe Biden pedig rögtön nagy bejelentéssel kezdte meg a konferenciát, ahol vállalta, hogy az Egyesült Államok 2030-ig 50-52 százalékkal csökkenti majd a károsanyag-kibocsátását a 2005-ös szintekhez képest. Ez majdnem duplája a korábban az Obama-kormány által vállalt 2025-ös céloknak.
Az ipari, kereskedelmi létesítmények hűtésének és fűtésének fejlesztése elengedhetetlen terület az EU által is megcélzott karbonsemlegesség eléréséhez. A HVAC-R (heating, ventilation, air-conditioning and refrigeration) szektor egyik piacvezető vállalatcsoportja 2050-re teljesen karbonsemleges működésre állna át, amihez egy olyan programot indított el, amelyben a használt hűtőközeget visszanyerik és újrahasznosítják. A program Nyugat – Európában már elindult, a régióban pedig Magyarországon debütál a szektor működését – a tervek szerint alapjaiban – átformáló megoldás.
Tehervitorlással szállít bort, csokoládét és kávét a környezettudatos vásárlóknak az Atlanti-óceánon egy francia cég. Az alumíniumtestű Grain de Sail megrendelésre készült egy francia hajógyárban. A vitorlás a modern jachtoknál használt technológiát ötvözi egy olyan rakodótérrel, amely 50 tonna áru szállítására alkalmas.
Szakértői számítások szerint óriási mértékben, tizenhatszorosára kell növelni a kínai napenergiatermelést a következő négy évtizedben ahhoz, hogy a világ legfőbb szén-dioxid-kibocsátójának számító Kína teljesíthesse ambiciózus klímacélját, a karbonsemlegesség 2060-ra történő elérését. Kína már jelenleg is a világ legnagyobb napelemgyártójának számít, így a világ legnépesebb országának keresletnövekedése világszerte tovább csökkentheti a napelemprojektek költségét, ami nagyban elősegítheti a globális klímavédelmi törekvéseket.
Az emberiség történelmében az eddigi legnagyobbnak számító díj célja az, hogy felkeltse az újítók figyelmét és ösztönözze őket olyan skálázható szén-dioxid-kivonási megoldások kifejlesztésére, amelyekkel sikeresen felvehető az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Az XPRIZE, amely globális vezető szerepet tölt be az emberiség előtt álló legnagyobb kihívások leküzdését célzó, ösztönző erejű versenyek tervezése és lebonyolítása terén, ma bejelentette, hogy Elon Musk és a The Musk Foundation (Musk Alapítvány) szponzorálásával szén-dioxid kivonási megoldások kifejlesztését célzó, 100 millió USA dolláros összdíjazású versenyt hirdet XPRIZE Carbon Removal néven.
Klímavészhelyzetet hirdettek ma Új-Zélandon, csatlakozva 30 másik országhoz. A törvényhozásban 76-an támogatták a kezdeményezést, 43-an ellenezték. Emellett számos közszolgálat karbonsemlegessé válna 2025-től, amivel részben megszabadulnának a széntüzelésű vízmelegítőktől, továbbá elektromos járműveket is vennének.
A megújuló energiák egyre fontosabb szerepet fognak betölteni a következő években, és különösen a napenergia lehet az, amelyik a legnagyobb mértékben bővülhet az évtized során. Ennek köszönhetően sokan a napenergiával kapcsolatos részvényekbe fektettek bele, és ez az árazásokban is meglátszik. Ez nem azt jelenti azonban, hogy minden részvény egyformán is drágult, ezért megvizsgáltuk a legnagyobb napenergiás cégeket, hogy melyek papírjai kínálhatnak még vonzó befektetési lehetőségeket.
Kína, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa nemrég megfogalmazta az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos célkitűzéseit, a Citi elemzői szerint a befektetőknek lehetőségük nyílik arra, hogy profitáljanak a hosszú távú átalakulásból. A szakemberek szerint leginkább a napenergiával és szélenergiával foglalkozó vállalatok fognak jól járni, de a gázelosztó társaságoknak és az elektromosautó-gyártóknak is kedvezni fog a kínai átalakulás.
Több mint 50 polgármester kérte az Európai Uniót a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok emelésére és a városok részére nyújtott közvetlen Covid-helyreállítási alapok biztosítására.
Az infláció magas,ű drasztikus kamatemelések jöhetnek.
Hiába csökkent a Fed, a hitelkamatok csak emelkednek.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Megérkezett év végi, korlátozott ideig elérhető Signature-akciónk!
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
