Klímavészhelyzetet hirdettek ma Új-Zélandon, csatlakozva 30 másik országhoz. A törvényhozásban 76-an támogatták a kezdeményezést, 43-an ellenezték. Emellett számos közszolgálat karbonsemlegessé válna 2025-től, amivel részben megszabadulnának a széntüzelésű vízmelegítőktől, továbbá elektromos járműveket is vennének.
A megújuló energiák egyre fontosabb szerepet fognak betölteni a következő években, és különösen a napenergia lehet az, amelyik a legnagyobb mértékben bővülhet az évtized során. Ennek köszönhetően sokan a napenergiával kapcsolatos részvényekbe fektettek bele, és ez az árazásokban is meglátszik. Ez nem azt jelenti azonban, hogy minden részvény egyformán is drágult, ezért megvizsgáltuk a legnagyobb napenergiás cégeket, hogy melyek papírjai kínálhatnak még vonzó befektetési lehetőségeket.
Kína, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa nemrég megfogalmazta az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos célkitűzéseit, a Citi elemzői szerint a befektetőknek lehetőségük nyílik arra, hogy profitáljanak a hosszú távú átalakulásból. A szakemberek szerint leginkább a napenergiával és szélenergiával foglalkozó vállalatok fognak jól járni, de a gázelosztó társaságoknak és az elektromosautó-gyártóknak is kedvezni fog a kínai átalakulás.
Több mint 50 polgármester kérte az Európai Uniót a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok emelésére és a városok részére nyújtott közvetlen Covid-helyreállítási alapok biztosítására.
Az HSBC szeretné tevékenységét összeegyeztetni a Párizsi Egyezménnyel, ezért vállalta, hogy finanszírozási tevékenységét karbonsemlegessé teszi 2050-ig – írja a Reuters.
Kína a tervek szerint 2030-ig eléri a csúcsot a szén-dioxid kibocsátás terén, ezt követően fokozatosan csökkenni fog az emisszió, és az ország 2060-ra elérheti a karbonsemlegességet – jelentette be a kínai elnök, Xi Jinping. Szakértők szerint a globális energiapiac történetében ez lehet az egyik legjelentősebb ígéret, bár a karbonsemlegesség kínai interpretációja nem teljesen világos.
Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatta 2030-ig megvalósítandó új éghajlatvédelmi tervét, amely a korábbi elképzelésekben szereplő 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Európai Unióban.
Miközben világszerte mind több naperőmű épül, ezzel egy időben egy másik, ugyancsak lényeges trend is megfigyelhető a napenergia-piacokon: az újonnan átadott naperőművek beépített teljesítménye egyre nő addig az egy megawattra beépített kapacitásra vetített fajlagos területigény a folyamatosan fejlődő napelempaneleknek köszönhetően egyre csökken.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezdeményezett klímaügyi kerekasztal-beszélgetések folytatásaként Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a városi közlekedés zöldítésében érdekelt vállalatok és intézmények vezetőivel egyeztetett 2020. május 12-én. A megbeszélések célja a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia konszenzusos megalkotása.
A projektirányító bizottság koordinálja a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben kiemelt szerepet betöltő közlekedészöldítési program megvalósítását. Az alacsony és nulla kibocsátású járművek forgalomba állítását a nagyvárosok közösségi közlekedésében 36 milliárd forinttal támogatja a kormány - szerepel az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében.
Karbonsemlegesen fog működni 2020-ra Európa egyik legnagyobb bankja, a spanyol Banco Santander – jelentette be a bank.
Miután az EU állam- és kormányfői a tegnap éjjeli csúcstalálkozó záródokumentumába beleírták a nukleáris beruházások elfogadhatóságát a 2050-es klímacél teljesítéséhez és közben feltehetően jelentős, de részleteiben még nem ismert anyagi támogatást is beígértek a karbonsemlegességi átálláshoz, megfordult a cseh és magyar kormányfő hozzáállása és elkötelezték magukat a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Így tehát egyedül hagyták régiós szövetségesüket, a lengyeleket is, igaz nekik teljesen más az energetikai helyzetük és erre a többi tagállam is tekintettel van. Júniusban térnek vissza egy másik EU-csúcson a lengyel helyzetre, addigra ugyanis már részleteiben kidolgozzák az energetikai átállás anyagi részleteit.
Kiszivárogtatott a magyar kormány az MTI-nek egy olyan anyagot a mai klímavédelmi EU-csúcsra időzítve, amely négy feltételhez köti a 2050-es karbonsemlegességi vállalás támogatását, de ebből kettő gyakorlatilag teljesíthetetlen, illetve politikai kampányszövegnek tűnik. Az anyag egyúttal azt is tisztázza, hogy Magyarország hogyan áll jelenleg klímavédelmi téren és mi felé halad.
Csehországnak 675 milliárd koronájába (8775 milliárd forint) fog kerülni a karbonsemlegesség elérése. Ezzel a pénzzel az Európai Uniónak számolnia kellene a következő költségvetési időszakban - közölte Andrej Babis cseh kormányfő szerdán a Twitteren megjelent bejegyzésében.
Csaknem félszáz zöld egyesület nyílt levélben kéri a magyar, cseh és lengyel miniszterelnököt, hogy a december 12-13-i EU-csúcson fogadják el az Európai Unió 2050-ig szóló klímasemlegességi célkitűzését, amelyet korábban nem támogattak - közölte a felhívás egyik csatlakozójaként a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) hétfőn az MTI-vel.
Kiszivárgott a december 11-én nyilvánosságra kerülő uniós klímaalap friss terve, amely a szénrégiók átállását hivatott segíteni EU-s pénzből, de mérete és a jogosultsági kritériumok alapján óriási csalódás lehet Kelet-Európának – írja a Bruxinfo. Magyarországról egyetlen régió, a Mátrai Erőmű miatt az észak-magyarországi lenne jogosult a forrásra. Az erőmű eladásáról egyébként éppen a minap kezdett értékesítési tárgyalásokat az Opus az állami MVM-mel.
Az állami média számolt be az eseményről.
Nem akárkivel ehetnek a legnagyobb tulajdonosok.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
De a héten még nem fogják aláírni a megállapodást.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
