Vasárnap, október 1-jén, hatályba lépett az uniós karbonvámról szóló szabályozás (CBAM) jelentéstételi szakasza, így az érintett hat szén-dioxid-intenzív iparág importőrei máris érzik az adminisztrációs terheket, de később ennek globális szintű hatásai és következményei lesznek. Ez a téma is szóba került a Portfolio október 5-i Energy Investment Forum konferencián, amely a klímacélok és az orosz fosszilis energiahordozókról leválás együttes kihívásait is körbe járja.
Tegnap számoltunk be a kormány új szén-dioxid kvóta adójáról, valamint tranzakciós díjáról, amivel a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó építőipari, vegyipari, szeszipari, illetve olajfinomító létesítményeket kötelezné fizetésre. A rendeletre reagált az Európai Cementipari Szövetség egyik tagja, a CeMBeton állásfoglalása szerint a tranzakciós díj és a szén-dioxid kvóta adó együttesen katasztrofális hatással lesz a cement- és mésziparra.
Új adókat kaptak a nyakukba az ETS rendszer alá tartozó közepes és nagy szennyező létesítmények, az úgynevezett szén-dioxid kvóta adóval, illetve egy új tranzakciós díjtétellel a kormány fizetésre bírja a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő gyárakat, például a cement-, üveg-, kerámia-, műtrágya-, acélgyártókat, téglagyárakat, cukor-és szeszgyártásban, olajfinomításban, vegyiparban érdekelt nagy kibocsátókat, valamint néhány hőerőműt, távfűtő céget. Az új ipari adók a Magyar Közlönyben jelentek meg, és már érvényesek a hatálya alá eső kibocsátókra vonatkozóan. Az új intézkedés célja egyszerre lehet az államkassza feltöltése, valamint a széndioxid-kibocsátás csökkentésének ösztönzése.
A globális hajózási ágazatra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy foglalkozzon a klímavédelmi szempontokkal, így bevezessenek egyfajta éghajlatvédelmi hozzájárulást a szektorban. Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetének (IMO) londoni ülésén az országok megvitatják annak lehetőségét, hogy szigorúbb éghajlati célokat határozzanak meg a tengeri szállítmányozás esetében, amely a globális kibocsátás közel 3 százalékáért felelős. Mivel új adók bevezetése is napirendre került, a szállítmányozási árak a jövőben jelentősen emelkedhetnek.
Jelentős változásokat hozhat a következő években az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kijátszását, a magas karbonlábnyomú szennyező tevékenység harmadik országokba történő kiszervezését megakadályozni hivatott úgynevezett CBAM rendszer. A karbonvámnak is nevezett szisztéma az EU-s termelők versenyhátrányának csökkentését segítheti, ugyanakkor a jelentős importhányaddal működő feldolgozóipar számára komoly költségnövekedést is okozhat.
Az energiaválság, a szénerőművek reneszánsza, a politikai döntések és a pénzügyi piacok sokkhatásai a karbonkvóták piacát sem kímélte, a kvótaárak elképesztő volatilitást mutattak az elmúlt másfél évben, ezzel arra kényszerítve a megfelelési kötelezettséggel rendelkező vállalatokat - vagyis azokat az ipari termelőket és energiavállalatokat, akik az uniós kibocsátás-kereskedelmi szabályozás alá tartoznak - hogy sokkal tudatosabban tervezzék a működésüket. Rajtuk kívül, egyre több iparág szereplője fog a szén-dioxid-kibocsátási szabályozások alá bekerülni, nekik most az a feladatuk, hogy a pénzügyi piacok, a szabályozások, az energiapiac, az innovációk területén egyszerre jeleskedjenek, fenntartva a minél kisebb károsanyag-kibocsátású, de profitábilis üzletmenetet. Nem kis feladat, de a felkészülés és a kvótapiacokra hatást gyakorló tényezők ismerete segítséget jelenthet. Ezzel a céllal rendezett workshopot a Holt Global Group és a Pact Capital, akik április 18-án részt vesznek a Vállalati Energiabeszerzés és április 25-én a Sustainable Tech konferencián is.
A karbonkvóták árfolyamának várható növekedése egyre nagyobb súllyal kényszeríti a legszennyezőbb iparági szereplőket szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, azonban a gazdasági szereplők nagyobb részét kötelező érvénnyel nem érinti az uniós megfelelési kényszer. Ugyanakkor az önkéntes piacon ezeknek a vállalkozásoknak is van lehetőségük a karbonlábnyomuk ellentételezésére, amit a befektetők, finanszírozó bankok, piaci partnerek vagy éppen a vásárlók egyre inkább el is várnak. A Pact Capital szakértőjével, Papp Bernadettel arra kerestük a választ, hogy hogyan válik karbonsemlegessé egy nem kifejezetten termelőtevékenységet végző vállalat, hogyan lehet megállapítani a szén-dioxid-kibocsátás mértékét, és mennyibe fog kerülni a karbonsemlegesség egy vállalkozás számára.
A kibocsátási kvóták kereskedelmét (EUA), az önkéntes szén-dioxid-kompenzációkat, valamint a zöldáram származási garanciák piacát nem egyszerű átlátni, bár mindegyik valamely fenntarthatósági terméket, ennek kereskedelmét foglalja magába, mégis számos pontban van eltérés közöttük. A szén-dioxid-projektek, az energiahatékonysági projektek és tanúsítványok, a megújuló villamosenergia-, illetve a gázpiacok, a megújuló üzemanyagok és a kibocsátási egységek szolgáltatásával foglalkozó ACT vállalat néhány éve két külön szervezetként foglalkozik a felsorolt tevékenységekkel, így az ACT Commodities és az ACT Financial Solutions egy-egy szakértője válaszolt a környezeti megoldások piacára vonatkozó kérdéseinkre. Vuk Kopanját, az ACT Commodities környezeti megoldások szolgáltatóját, tanácsadóját, valamint Szász Szilárdot, az ACT Financial Solutions környezetvédelmi megoldásokért felelős szakértőjét kérdeztük.
Tudjuk, hogy „politikailag lehetetlen” az európai karbonkvóta rendszer (ETS) felfüggesztését kérni, de megkerestünk holland, francia és német EP-képviselőket, hogy valahogy rugalmasabb legyen a rendszer, mert különben pont az energiaátmenetet, a zöld energiák felé elmozdulást lehetetleníti el a túl magas kvótaár – jelezte egy hétfői sajtótájékoztatón Wojciech Dabrowski, a legnagyobb lengyel közműcég (PGE) vezérigazgatója. Közben az uniós klímapolitika egyik legfőbb döntéshozója, Frans Timmermans európai bizottsági alelnök még nagyobb gyorsítást akar a zöld energiák felé az orosz fosszilis energiahordozókról való mielőbbi leválás érdekében, de nagy kérdés, hogy mindez a gyakorlatban hogyan tud megvalósulni a komoly költségek mellett.
Az európai szén-dioxid kvóta árának 2021-es elszállása miatt aktívan érdemes kezelnie az érintett cégeknek a költségeiket, be kell azokat építeniük a stratégiai tervezésbe és résen kell lenniük, hogy „felismerjék: mikor válik jövedelmezőbbé egy technológiaváltás, mint a kibocsátási egységek vásárlása” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Falguara, a Vertis vezérigazgatója. Az uniós megfelelési és önkéntes karbonpiacon nagy tapasztalattal mozgó cégcsoportnak Európában négy irodája van, köztük egy Budapesten, így tehát innen is tudják nyújtani például a cég új szolgáltatását, a Strive-ot, amely négy átfogó lépésen keresztül segít a legkülönbözőbb iparági szereplőknek abban, hogy hatékonyan csökkentsék a kibocsátásukat, elkerülve a hangzatos, de kellő tartalom nélküli greenwashing jelenséget. Az ENSZ glasgowi klímacsúcsán személyesen is részt vett cégvezér rámutatott: azért nyújtják a szolgáltatásaikat, mert hisznek abban, hogy a mostani az utolsó generáció, amely még „képes fellépni a klímavészhelyzet megoldása érdekében, így nincs vesztegetni való idő, cselekvés nélkül a környezeti károsodás visszafordíthatatlan”.
Minden eddiginél magasabbra, 73 euró/tonna fölé ugrott a szerda délutáni kereskedésben az európai benchmark CO2-kvóta ára annak a hírnek a hatására, hogy az új német koalíciós kormány megállapodott abban: legalább 60 eurón fogják tartani a kvóta árát, ha nincs uniós megállapodás.
Jelentős viták vannak a tagállamok között abban, hogy az uniós karbonkvóta árának emelkedése mekkora hatást gyakorolt a gáz- és azon keresztül az áram árának elszállására, de jelenleg nincs erős bizonyíték arra, hogy az ETS-rendszer lenne a fő felelős, sokkal inkább világpiaci fundamentális okokról beszélhetünk, így nem szabad rohanni az uniós szintű lépésekkel, be kell várni a következő hónapok elemzéseit – hangsúlyozta az energiaügyi miniszterek mai rendkívüli luxemburgi tanácsülésén Kadri Simson a nyilvános rész videója szerint.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Hosszú tárgyalások után lett alku.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
