Matolcsy György MNB-elnök a vártnál lazább hangot ütött meg az MNB délutáni sajtótájékoztatóján. A mai monetáris szigorítás "eseti, egyedi" lépés volt - mondta Matolcsy, aki ezzel meglepte a piacokat. Az MNB elnök kiemelte, hogy a jegybak fenntarthatóan elérte az inflációs célját, de emiatt a "monetáris politika karaktere" nem változott. Nagy Márton MNB-alelnök a Portfolio kérdésére hangsúlyozta, hogy a mai döntés hatására a Bubor 10 bázisponttal fog növekedni.
Az idei éves átlagos inflációs rátát a 3 hónapja mondott szinthez képest 0,2%-ponttal 3,2%-ra emelte mai előrejelzésével a Magyar Nemzeti Bank, az adószűrt maginfláció pedig - endogén kamatpálya mellett - tartósan a 3%-os inflációs cél felett alakulhat - derül ki az MNB ma közzétett adataiból. Különösen érdekes, hogy miközben a nemzetközi környezet december óta jelentősen romlott és az Európai Központi Bank, illetve az Európai Bizottság is meredeken rontotta saját növekedési előrejelzéseit, aközben az MNB idénre és jövő évre is megemelte a sajátját.
Meglepetésre új vállalati kötvényvásárlási programot hirdetett meg kedden az MNB, melynek feltételeiről egy külön háttéranyagban számoltak be. A lépés célja a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása és a vállalatikötvény-piac likviditásának növelése - olvasható a dokumentumban.
A Magyar Nemzeti Bank 15 órakor kiadott közleményében 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte (az első negyedéves 400-600 milliárdról), vagyis a várakozásoknak megfelelően a következő negyedévtől elkezdődik a többletlikviditás szűkítése. A dokumentum emellett hangsúlyozza, hogy a jegybank elérte inflációs célját, az infláció alakulását meghatározó tényezőkben pedig kettősség figyelhető meg: a változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Ezek fényében a Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz majd - olvasható a közleményben.
2011 decembere óta először jelenthet be monetáris szigorítási lépés(eke)t a Magyar Nemzeti Bank holnapi kamatdöntő ülésén. A Portfolio által megkérdezett elemzők túlnyomó többsége szerint elérkeztünk a nagy monetáris politikai fordulathoz, abban azonban megoszlanak a vélemények, hogy a jegybank milyen eszközökkel, illetve milyen ütemben kezd neki a szigorításnak. Összességében kijelenthető, hogy a hazai inflációs folyamatok miatt (hitelességi szempontból is) kényszerpályára került a jegybank, a külső környezetre azonban érdemes lesz nagyon figyelni, hiszen a későbbiekben a globális konjunktúra alakulása, illetve a nagy jegybankok monetáris politikája is kulcsfontosságú lesz a hazai folyamatok szempontjából.
A Fed a vártnak megfelelően nem változtatott a 2,25-2,5%-os kamatsávon szerda este. Azonban a korábbi két kamatemeléshez képest idén már nem vár további szigorítást a tanácstagok többsége és a mérlegük szűkítését is befejezik. A Fed összességében "galamb" üzenetet küldött a piacnak a döntéssel.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank döntéshozói mai ülésükön nem változtattak az irányadó kamatokon: az alapkamatot 0%-on, az egynapos hitelkamatot 0,25%-on, a betéti kamatot pedig -0,4%-on hagyták. Emellett viszont bejelentésre került a hitelezés élénkítését célzó újabb TLTRO-program, ráadásul későbbre tolódott az első kamatemelés EKB által előrevetített időpontja is. Mindkét lépés egyértelmű beismerése annak, hogy baj van az euróövezeti gazdaságban.
A Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntő ülését követően kiadott közleményében egyetlen említésre méltó változtatás történt a januári dokumentumhoz képest. A jegybank megítélése szerint a korábbinál kedvezőbb nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte a legutóbbi kamatdöntést követő időszakot, vagyis mérséklődhettek a negatív külső kockázatok. A szöveg ugyanakkor változatlanul tartalmazza azt a részt, miszerint a nemzetközi környezet óvatosabb megközelítést igényel, mivel a globális konjunktúra tartós romlása lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre.
A piaci szereplők várakozásával összhangban nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az irányadónak nevezett kamaton, továbbá a kamatfolyosó széleihez sem nyúltak a döntéshozók. A három hónapos jegybanki betét kamata ezzel továbbra is 0,9%, az egynapos betéti kamat -0,15%, az egynapos hitel kamata 0,9% maradt. A szakértők többsége márciusra már vár bejelentést a szigorítás kezdetére vonatkozóan, ezzel pedig lezárulhat egy több mint hétéves időszak a magyar monetáris politikában. A közelgő fordulat fényében érdemes lesz figyelni a mai döntést kísérő közlemény szövegét, hogy a jegybank tesz-e a korábbiaknál konkrétabb utalást a küszöbön lévő szigorításra.
A Federal Reserve (Fed) monetáris politikai szigorítása hamarosan véget érhet, amelynek keretében a kamatemelési ciklus és a jegybanki mérlegfőösszeg leépítése is befejeződhet - fogalmazott James Bullard, a St. Louis-i Fed elnöke mai interjújában.
A Bank of England szerint a brit gazdaság növekedési lendülete a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság óta nem volt olyan gyenge, mint jelenleg, és ennek egyik fő oka a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát övező egyre erősebb bizonytalanság. A brit jegybank szerint nem kizárt recesszió kialakulása sem.
Az első negyedévben, valószínűleg a március végi ülésen, várható a monetáris kondíciók első szigorítása magyar makrogazdasági elemzők szerint. Kedden a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot és a kamatfolyosót is az MNB Monetáris Tanácsa, igaz a közlemény szövegében volt egy kis meglepetés:
A Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntését követően kiadott közleményében továbbra is elismeri, hogy inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók az elmúlt hónapokban a mögöttes árnyomás erősödésére utalnak, a decemberi közleményhez képest azonban fontos új megállapítást nem tesz a szöveg a hazai inflációs tendenciák kapcsán. Ez talán némileg ellentmond azzal, amire Nagy Márton nyilatkozata alapján számítani lehetett, az alelnök ugyanis sokkal erősebb üzenetet közvetített a piaci szereplők irányába. Sőt, a jegybanki közlemény egy ponton nem hogy szigorított volna a kommunikációján, hanem óvatosabbá vált: a szöveg hangsúlyozza, hogy a világgazdasági növekedési kilátások romlása miatt kitolódtak a nagy jegybankok szigorítását övező várakozások, a lefelé mutató globális növekedési kockázatok pedig a külső inflációs környezetre is hatást gyakorolnak. A jegybank hozzáteszi, hogy ezeket a hazai tendenciák szempontjából értékeli, a külső inflációs folyamatok lassulására tett megjegyzés azonban arra utalhat, hogy potenciális lefelé mutató kockázatokat lát a nemzetközi folyamatokban az MNB.
A piaci szereplők várakozásával összhangban nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az irányadónak nevezett kamaton, továbbá a kamatfolyosó széleihez sem nyúltak a döntéshozók. A három hónapos jegybanki betét kamata ezzel továbbra is 0,9%, az egynapos betéti kamat -0,15%, az egynapos hitel kamata 0,9% maradt. 15 órakor érkezik a döntést kísérő rövid közlemény, amelyre érdemes lesz figyelni, hiszen Nagy Márton MNB-alelnök két héttel ezelőtti nyilatkozata alapján a decemberinél is határozottabb hangnemet üthet meg a jegybank a közeledő monetáris politikai szigorítással kapcsolatban.
Az elmúlt hetekben egyértelművé vált, hogy a Magyar Nemzeti Bank már nem halogathatja sokáig a nagy döntést, vagyis, hogy több mint hét év óta először a monetáris szigorítás útjára lépjen. A Portfolio által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy a holnapi kamatdöntő ülésen még nem jelentik be a nagy fordulatot, arra legkorábban márciusban kerülhet sor. Ennek ellenére izgalmasnak ígérkezik a keddi döntés, egyrészt a jegybanki kommunikáció várható szigorodása, másrészt a kritikus szint közelében tartózkodó forintárfolyam miatt.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank döntéshozói mai ülésükön nem változtattak az irányadó kamatokon: az alapkamatot 0%-on, az egynapos hitelkamatot 0,25%-on, a betéti kamatot pedig -0,4%-on hagyták. Mario Draghi a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy erősödtek a növekedést övező negatív kockázatok, azonban továbbra is úgy vélik, hogy átmeneti gyengélkedésről, nem pedig tartós lassulásról van szó.
A piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre mai ülésén a Federal Reserve. Ezzel az irányadó kamatsáv 2-2,25%-ról 2,25-2,5%-ra emelkedett. Idén ez volt a negyedik 25 bázispontos szigorítás. A monetáris tanácstagok legfrissebb előrejelzése szerint jövőre, illetve 2020-ban is a szeptemberben vártnál kevesebb kamatemelés várható, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy tovább folytatódhat a kamatemelési ciklus.
Este 8-kor jön a Fed idei utolsó kamatdöntése, ami az év legizgalmasabb döntésének ígérkezik. Bár szinte borítékolható, hogy az amerikai jegybank idén negyedszerre is kamatot emel, az utóbbi hetek tőzsdei zuhanása, illetve az amerikai gazdaság lassulásával kapcsolatos félelmek felerősödése miatt kérdéses, hogy innen milyen irányba halad majd tovább a Fed. Sokan a részvénypiaci zuhanás miatt óvatosabb kommunikációra számítanak a jegybank részéről, ami a dollár gyengítésén keresztül erőt adhatna a feltörekvő piaci devizáknak, köztük a forintnak is. Fennáll azonban a kockázat, hogy a befektetők túlzottan előre szaladtak várakozásaikkal, a Fed pedig egyelőre tartja magát korábbi kamatemelési pályájához: ebben az esetben a dollár további erősödésére lehet felkészülni, ami a forintot új mélypontja felé mozdíthatja el a zöldhasúval szemben. Bármi is legyen a mai döntés eredménye, valószínűleg nagy mozgásokra kell felkészülni a piacokon este, illetve az év vége is izgalmasabb lehet az ilyenkor megszokottnál.
Az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók az elmúlt hónapokban a hazai árnyomás erősödésére utalnak, ezért a következő hónapokban az MNB kiemelten figyeli az inflációs statisztikákat, és ezek függvényében dönt majd a a monetáris kondíciók alakításáról - ez a 15 órakor megjelent jegybanki közlemény legfontosabb gondolata. Az MNB emellett azt is tisztázta a szövegben, hogy az EKB első kamatemelésének esetleges kitolódása és a hazai inflációs folyamatok közül az utóbbi lesz a mérvadó a jövőbeli kamatpályát illetően.
