Októberben durranthatja be Japán a pénzgyárat
Nem változtatott rendkívül laza monetáris politikáján a japán jegybank csütörtökön.
Nem változtatott rendkívül laza monetáris politikáján a japán jegybank csütörtökön.
A vártnak megfelelően újabb 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot szerdán a Fed Nyíltpiaci Bizottsága, mely további egy lazító lépést vár idén.
Szerdán reggel mérsékelten erősödött a forint a vezető devizákkal szemben, azonban továbbra is kifejezetten közel jár a tegnapi történelmi mélypontjához.
Nem indult jól a kereskedés a tengerentúlon, mindhárom vezető amerikai részvényindex a negatív tartományban járt, azonban a zárás előtt egy órával jött a felmentő sereg.
Változatlanul 0,75 százalékon hagyta alapkamatát a brit jegybank. A Bank of England csütörtökön bejelentett döntése megfelelt a piaci és az elemzői várakozásoknak. A kilencfős monetáris tanács egyhangúlag szavazott a jelenlegi alapkamat fenntartása mellett. A testület 435 milliárd fonton hagyta a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet, és döntött a befektetési besorolású vállalati kötvényekre külön meghirdetett, tízmilliárd fontos eszközvásárlási program folytatásáról is.
A hétfőn 328-nál elért 11 hónapos forintmélypont után kedden volt egy kis megnyugvás, szerdán délelőtt aztán határozott erősödésbe kapcsolt a forint és késő délutánra 325,6-ig jutott. Ebben szerepe lehet a hónap végi forint short pozíciózárások mellett az esti Fed-kamatdöntésre készülésnek is. A döntést 8-kor ismerjük meg, majd fél 9--től a jegybankelnöki sajtótájékoztató üzeneteire kell figyelni.
A most induló héten szerdán és csütörtökön számos, világszinten is nagyon fontos gazdasági adatot, illetve döntést jelentenek be, amelyek a gazdasági konjunktúra aktuális állapotáról, illetve a rövid távú kilátásokról adnak képet.
A Magyar Nemzeti Bank 15 órakor közzétette mai ülését kísérő közleményét, amiben nem tett utalást további monetáris szigorítás szükségességére. A szöveg talán legfontosabb üzenete az, hogy miközben a hazai infláció továbbra is nagy változékonyságot mutat, addig a kedvezőtlen euróövezeti gazdasági helyzet következtében az Európai Központi Bank első kamatemelésének időpontjával kapcsolatos várakozások még későbbre tolódtak. Ez elég egyértelmű jelzésnek tekinthető az MNB részéről, hogy egyelőre nem látja veszélyben saját inflációs forgatókönyvét, így jelen állás szerint további szigorításra sincs szükség.
A Magyar Nemzeti Bank egyelőre tartani fogja magát márciusi kommunikációjához, miszerint a júniusban megjelenő inflációs jelentés előtt nem fognak hozzányúlni a monetáris kondíciókhoz, emiatt pedig a keddi kamatdöntő ülésén nem várható fontos bejelentés - vélik egyhangúlag a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az, hogy kell-e még kamatot emelnie a jegybanknak az idén, és ha igen, akkor hány alkalommal és mennyit, az a következő hónapokban beérkező inflációs adatok, a külső környezet, illetve a forintárfolyam alakulásának lesz a függvénye.
A széleskörű várakozásokkal összhangban nem változtatott irányadó rátája célsávján a Fed, hiszen összességében dinamikusnak látja a gazdasági növekedést, igaz volt egy másik kamatlábnál egy jelzésértékű kamatcsökkentés. A Fed így tehát dacolt Donald Trumppal, aki tegnap példátlan módon 1%-pontos vágást szorgalmazott. A Fed mindezek mellett azért látja a váratlanul süllyedő inflációs mutatókat is, de bízik azok visszaemelkedésében és így összességében nem lát okot a monetáris politika irányultságának változtatására. A dollár erre ugrott egyet, hiszen enyhültek a kamatvágási várakozások, míg az amerikai vezető részvényindexek kissé süllyedtek, de az S&P 500 index továbbra is új történelmi csúcsa körül jár.
Fontosabb részletek
A Magyar Nemzeti Bank 15 órakor közzétette mai ülését kísérő közleményét, amiben nem tett utalást további monetáris szigorítás szükségességére. A szöveg talán legfontosabb üzenete az, hogy az inflációs alapmutatók emelkedését márciusban néhány egyedi, változékony tétel eredményezte, ami elég egyértelmű jelzésnek tekinthető az MNB részéről, hogy egyelőre nem látja veszélyben saját inflációs forgatókönyvét, így jelen állás szerint további szigorításra sincs szükség.
A piaci szereplők várakozásával összhangban nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az irányadónak nevezett kamaton, továbbá a kamatfolyosó széleihez sem nyúltak a döntéshozók. A három hónapos jegybanki betét kamata ezzel továbbra is 0,9%, az egynapos betéti kamat (a márciusi 10 pontos emelést követően) -0,05%, az egynapos hitel kamata 0,9% maradt. A döntés ugyan nem okozott meglepetést, a 15 órakor érkező közlemény szövegére mindenesetre érdemes lesz figyelni, hiszen a jegybank tehet finom utalásokat azzal kapcsolatban, hogy változott-e a hazai inflációval, vagy a külső környezettel kapcsolatos helyzetértékelése.
Az MNB március kamatdöntését követő kommunikációs zsonglőrködése alapján a holnapi ülésen szinte biztosan nem fognak a kamatokhoz hozzányúlni a döntéshozók, ami a Portfolio által megkérdezett elemzők várakozásaiban is tükröződik. Az, hogy kell-e még kamatot emelnie a jegybanknak az idén, és ha igen, akkor hány alkalommal és mennyit, az a következő hónapokban beérkező inflációs adatok és a külső környezet alakulásának függvénye. Mindenesetre a jegybank laza kommunikációja következtében a kamatemelési várakozások láthatóan enyhültek. Nem kizárt azonban, hogy később kellemetlen dilemmával kell majd szembesülnie az MNB-nek: a hitelesség érdekében vagy megteszi a szükséges lépéseket a monetáris szűkítés irányába, vagy kitart gazdaságélénkítési céljai mellett.
Az előttünk álló hét rendkívül sűrű lesz makroadatok terén, hiszen minden napra jutnak fontos információk, és még a magyar szempontból munkaszüneti napnak számító szerdán is érdemes fél szemmel figyelni a délutáni-esti híreket.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank döntéshozói mai ülésükön nem változtattak az irányadó kamatokon: az alapkamatot 0%-on, az egynapos hitelkamatot 0,25%-on, az egynapos betéti kamatot pedig -0,4%-on hagyták. Mario Draghi az ülést követő sajtótájékoztatón többször is hangsúlyozta, hogy szükség esetén, vagyis ha rosszabbra fordul az euróövezeti gazdasági helyzet, készek minden rendelkezésre álló eszközt bevetni. Ennek ellenére az euróövezeti döntéshozók között változatlanul egyetértés van abban, hogy a gazdaságot érintő negatív hatások enyhülni fognak, a recesszió kockázata pedig alacsony.
Sokakban felmerülhetett már az a gondolat, hogy a Magyar Nemzeti Bank, annak ellenére, hogy nincs kimondott árfolyamcélja, minden lehetséges eszközzel igyekszik megakadályozni a forint túlzott erősödését. Az MNB márciusi kamatdöntését követő kommunikációja újabb bizonyíték lehet erre. A piaci szereplők többségét meglepte az ülést követő jegybanki kommunikáció, ha jobban megnézzük azonban az összképet, több magyarázat is van rá, mit miért tett az MNB, ugyanis nagyon kényes helyzetben kell manővereznie kimondott és kimondatlan céljai szem előtt tartásával. Ez egyelőre sikerült neki, a jövőben azonban komoly kihívás elé állíthatja a döntéshozókat ez az összetett célrendszer. De miért kellett közbelépnie a jelentős forinterősödést követően az intézménynek? Milyen veszélyek leselkednek az MNB-re, ami miatt kényelmetlen döntéskényszerbe kerülhet? Illetve miért a lakossági állampapírok jelenthetik a megváltást a jegybank számára? Többek között ezen kérdések megválaszolásával igyekeztünk kontextusba helyezni a nagy jelentőségű márciusi MNB kamatdöntő ülést, illetve az azt kísérő kommunikációs zsonglőrködést.
A forint a kora délutánig tartó mélyrepülés során egészen 320,7-ig bukott az euróval szemben, ami 2,5 hónapos mélypontot jelentett, aztán történt valami és elkezdett erősödni, kora este immár 319,5-nél jár a kereskedés. Ez a "valami" a technikai elemzéssel függ össze: éppen abban a zónában volt egy erős ellenállás, ami a jelek szerint elsőre működött is és megfordította a forint esését.
A várakozásoknak megfelelően a monetáris szigorítás irányába mozdult el tegnap az MNB, de a hozzá társított üzenetek és adatok együttese nehezen áll össze egy koherens egésszé, így a döntés indoklása felvet kérdéseket.
Az előzetesen várható volt, hogy elindul majd a szigorítás felé az MNB monetáris tanácsa, ennek ellenére tartogatott meglepetéseket a keddi döntés. A jegybank ugyanis egy új kötvényvásárlási programot hirdetett, majd a sajtótájékoztatón hangsúlyozták a vezetők, hogy nincs szó kamatemelési ciklusról. Az elemzők szerint az MNB továbbra is óvatosan próbál lavírozni a szigorítás és a támogató politika mezsgyéjén.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén az O/N betéti kamat 10 bázispontos emeléséről döntött, amivel 2011 decembere óta először került feljebb a kamatfolyosó alsó széle. Ezzel az O/N betéti ráta -0,05%-ra emelkedett. A piaci szereplők megosztottak voltak abban a tekintetben, hogy már ma hozzányúlnak-e az egynapos betéti kamathoz a döntéshozók. Az irányadónak mondott 0,9%-os kamat, illetve a szintén 0,9%-os O/N hitel kamat közben - a várakozásoknak megfelelően - nem változott. A 15 órakor kiadott közleményből kiderült, hogy a piaci várakozásoknak megfelelően elkezdődik az FX-swap állomány leépítésén keresztüli likviditásszűkítés, emellett azonban váratlanul új (lazító) intézkedést jelentett be a jegybank egy vállalati kötvényvásárlási program formájában. Matolcsy György az ülést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a mai kamatemelés nem egy ciklus kezdete, ami arra utal, hogy óvatos szigorítás előtt állunk. Az üzenetet a piaci szereplők is megértették, hiszen a forint a kamatemelés ellenére jelentős gyengüléssel reagált a mai eseményekre.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
