Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mai 15 bázispontos kamatvágás után nem csökkenti tovább a kamatszintet, hosszú ideig 0,6%-on maradhat a ráta. A Századvég elemzője szerint bár az MNB vezetése korábban mindig hangsúlyozta az inflációs célkövetést, mint keretrendszert, amelyben a jegybank mozog, a mostani döntést az infláció múltbeli és várható alakulása nem támasztja alá. A TakarékBank úgy véli, hogy a következő időszakban nem lesz szükség szigorításra.
A héten Magyarországon a szokásos kötvényaukciók és MNB-s tenderek mellett érkeznek az építőipar májusi adatai, amiután megismerhetjük a koronavírus szektorra gyakorolt hatását. A világgazdaságban mozgalmasabb lesz a hét: az EU vezetői pénteken vitáznak az újjépítési alapról, de előtte még érkeznek a héten GDP adatok Kínából, és lesz egy EKB-kamatdöntő ülés is.
A várakozásokkal ellentétben változtatott főbb kondícióján a jegybank: így az alapkamat 15 bázisponttal kisebb, 0,75% lett. A kamatfolyosó két szélét jelentő egynapos betéti és hitel kamatláb maradt -0,05, illetve 1,85%. A döntés okait, hátterét értelmezték Matolcsy György a jegybank elnöke, Kandrács Csaba, Patai Mihály és Virág Barnabás a jegybank alelnökei az online sajtótájékoztatójukon. A főbb kijelentések:
- A járvány első szakaszát megnyertük, a pénzügyi stabilitás fennmaradt
- A gazdaság nem esett össze, a második negyedévben 7% körüli lehet a GDP-visszaesés mértéke
- Az idén 0,3-2,0%-os gazdasági növekedés lehet, vagyis a jegybank kitart amellett, hogy nem lesz gazdasági visszaesés
- A jegybank az árstabilitási és pénzügyi stabilitási célját biztonságban tudja, ezért cél a növekedés támogatása
- A kamatcsökkentés általános és óvatos finomhangolást jelent, nincs kamatcsökkentési ciklus
- Az alapkamatot követni fogja az irányadó kamat is
- Az év második felében erőteljes dezinflációs hatások várhatók
- Az állampapírvásárlási program aktív eszköz, de védőháló, amit szükség esetén használ az MNB
- A növekedésben a kulcskérdés a beruházási aktivitás fenntartása
A márciusi inflációs jelentésben előre jelzett 2-3%-os idei GDP-növekedéshez képest jelentősen: +0,3–2,0 százalékos sávra rontotta le idei évi növekedési előrejelzését az MNB-stáb és közben az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 2,6-2,8%-ról 3,2-3,3%-ra megemelte – derült ki a jelentésről ma kiadott főbb előrejelzésekből. Utóbbi azért érdekes, mert a Monetáris Tanács a kamatdöntési közleményében arra hivatkozva vágott kamatot, hogy a romló gazdasági növekedési környezet erős dezinflációs hatással jár, így a gazdaság támogatása érdekében van lehetőség a kamatvágásra.
Az MNB Monetáris Tanács kamatdöntési közleménye lényegében kettő tényezővel indokolja a mai óvatos, de váratlan kamatvágást: egyrészt azzal, hogy a vírusválság hatására erős dezinflációs hatások jelentkeznek, így ez lehetőséget ad a lazításra. Másrészt a márciusi inflációs jelentésben mondott 2-3%-os idei GDP-növekedéshez képest jelentősen romlott a gazdasági környezet (most 0,3–2,0 százalékos növekedési sávot mond a stáb), így szükségét érzi a testület, hogy lépjen is. Mindezt pedig az teszi lehetővé, hogy a közlemény is emlékeztet rá: erősebb a forint és a pénzpiaci volatilitás is csökkent az előző, május végi kamatdöntés óta.
A várakozásokkal ellentétben változtatott főbb kondícióján a jegybank: így az alapkamat 15 bázisponttal kisebb, 0,75% lett. A kamatfolyosó két szélét jelentő egynapos betéti és hitel kamatláb maradt -0,05, illetve 1,85%.
A várakozásokkal összhangban 100 bázisponttal, 4,50 százalékra - történelmi mélypontra - csökkentette az alapkamatot Oroszország központi bankja pénteken, és jelezte, hogy a következő hónapokban további kamatvágást hajthat végre az alacsony inflációs kockázatokra és a gazdaság recessziójára való tekintettel.
Az amerikai jegybank továbbra is elkötelezett az Egyesült Államok gazdaságának támogatása érdekében, a koronavírus-járvány okozta kihívásokkal teli időszakban - olvasható a Fed kamatdöntő üléséről kiadott közleményben.
Rendkívül nagy horderejű lépésekről döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt hetekben, így a Portfolio által megkérdezett közgazdászok nem várják, hogy a keddi kamatdöntő ülésen újabb intézkedéseket hozzon az MNB. A jegybank várhatóan a kamatszinten sem változtat, miután a forint árfolyama stabilabbá vált a monetáris politikai eszköztár korábbi átalakításával és kamat(folyosó) emelésével párhuzamosan. Várhatóan az eddig bejelentett élénkítési programok részleteit tudhatjuk meg, így arra is fény derül, hogy miként működik a gyakorlatban az állampapír-vásárlási program (QE).
A várakozásoknak megfelelően eseménydús délutánt teremtett a Magyar Nemzeti Bank. Bár a monetáris tanács nem változtatott a kamatokon, likviditásnyújtó eszközét drasztikusan kiszélesítve teljesen új helyzetet teremtett a bankpiacon. A jegybank itt nem áll le, további intézkedések vannak csőben, amelyek a koronavírus okozta gazdasági kihívásokra reagálnak - mondta Nagy Márton MNB-alelnök egy háttérbeszélgetésen.
A koronavírus-járvány rendkívüliségére jellemző, hogy a monetáris tanács a kamatdöntést indokló közleményét - amely hónapról hónapra alig, csak néhány szóban változik - teljesen újraírta. Ebben megváltozott inflációs környezetről, a likviditásnövelő intézkedések szükségességéről beszél, miközben az fx-swap tenderekkel biztosítot likviditási keretet változatlanul hagyta.
"Nagy Márton alelnök a Monetáris Tanács mai döntéséről 15:30-kor online tájékoztatót tart, amit a Magyar Nemzeti Bank hivatalos Youtube csatornáján közvetítünk" - tájékoztat az MNB.
A múltkori, rendkívüli kamatdöntése után tegnap éjjel váratlanul kamatot vágott a Fed és új eszközvásárlási programot hirdetett. A döntés azért is érhetett szinte mindenkit meglepetésként, mert a piacon ugyan sokan számoltak az újabb kamatvágással, annak bejelentését viszont az amerikai jegybank kamatdöntő ülését követően várták. Ugyanakkor fontos bejelentésekből így sem lesz hiány, ugyanis a japán és a kínai központi bankok is kamatdöntő ülést tartanak. Ráadásul a koronavírus-járvány óráról órára változó helyzete is tartogathat majd izgalmakat a gazdasági kilátásokat fürkészők számára. Magyarországon a makrogazdasági adatok, események szempontjából viszonylag eseménytelen lehet a hét viszont.
A januári kamatdöntés óta a koronavírus-járvány új kihívásokat és kockázatokat hozott, ezért volt szükség a mai 50 bázispontos kamatcsökkentésre - mondta kedden Jerome Powell, a Fed elnöke. Hozzátette: az amerikai gazdaság továbbra is jó erőben van, a cél, hogy ez így is maradjon.
A megváltozott gazdasági környezetnek megfelelően alaposan átalakította a kamatdöntés utáni közleményét a monetáris tanács. A dokumentum hónapra hónapra csak apróbb változásokat, finom hangsúlyváltásokat szokott tartalmazni, most azonban a helyzetértékelésben rengeteg kisebb-nagyobb módosítás történt, illetve a kilátásokat illetően is változott az üzenet. Ez utóbbi tűnik a legfontosabbnak: "... a Monetáris Tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, amelyre alapozva meghatározza, hogy milyen mértékű lépésre van szükség az inflációs cél elérése érdekében." A megfogalmazás érdekes eleme, hogy nem a lépés szükségességét, hanem a "mértékét" említi, ami azt sugallja, hogy valamilyen változás mindenképpen lesz.
A várakozásoknak megfelelően sem a 0,9%-os alapkamaton, sem a valódi monetáris eszközként működő kamatfolyosó határain nem változtatott mai kamatdöntő ülésén a monetáris tanács. Így holnaptól az egynapos betéti kamatláb -0,05%-on, a hitelkamat pedig 0,9%-on marad.
Régen láttunk már olyan izgalmas kamatdöntő ülést, mint ami most kedden vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsára. Az infláció minden várakozást felülmúlt, miközben a forint történelmi mélyponton járt. Az MNB azonban kivárhat, és várhatóan nem változat a kamatokon, erre leghamarabb márciusban kerülhet sor. A jegybank azért sem lép, mert már februárban egyébként is emelkedtek a bankközi kamatok (Bubor). A közlemény szövege ebben a hónapban szigorúbb lehet a korábbinál, de valószínűleg csak az új inflációs prognózis márciusi ismeretében hozhatnak nagyobb horderejű döntéseket.
Egyeztetett a kereskedelmi bankokkal az MNB szerdán, amely során azt jelezte a jegybank, hogy a bankközi kamatok emelkedése túlzott volt az utóbbi időszakban – értesült a Reuters két névtelen piaci forrástól. Az MNB azt hangsúlyozta a hírügynökségnek, hogy csak egy szokványos kozultáció volt a mai, és nem látnak indokolatlan mozgásokat a bankközi piacon. Az esemény után a forint volatilitása megugrott, illetve az euróval szembeni árfolyam összességében gyengült, hiszen a jegybank érezhetően a piaci kamatemelkedés részleges korrekcióját szeretné elérni, vagyis lazítana a napokban kialakult monetáris kondíciókon.
Reggel 8-kor még 338-nál álldogált az euró jegyzése a bankközi piacon, aztán délelőtt több hullámban jelentős forinterősödés alakult ki 335,5-ig, amiben inkább egy londoni konferenciabeszélgetés üzenete és a forint gyengülésére játszó pozíciók zárása játszik szerepet, és csak kisebb hatása lehetett az árfolyamra a várt feletti GDP-növekedési adatnak és a Pénzügyminisztérium által levágott idei GDP-prognózisnak.
