Kedd délután ismerhetjük meg a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntését. A februári 100 bázispontos vágás, valamint az elmúlt hetek forintgyengülése után azonban ezúttal aligha kerül majd sor egy ekkora vágásra. A kamatdöntést követően pedig Virág Barnabás szavai is vethetnek nagyobb hullámokat a forint piacán. Éppen ezért megnéztük, hogy merre mozdulhat a forint a következő napokban.
Mozgalmas volt a múlt hét, de ez a hét legalább annyira fontos lesz mind idehaza, mind külföldön. Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb makrogazdasági adatközlések, amelyek komoly piacmozgató hatással járhatnak ezen a héten.
Nincs már negatív kamat a világon, miután a japán jegybank 17 év után ismét kamatot emelt. A Bank of Japan immár két éve próbált szembemenni a világgal, de végül ők is kamatemelésre kényszerültek: a szimbolikus jelentőségű szigorítást mégis a jen leértékelődése követte. Nem nehéz megérteni, hogy miért, a jegybank ugyanis pontosan azt csinálja, amit az elmúlt két évben végig: a szigor felé történő látszólagos elmozdulással gumicsontot dob a piacoknak, miközben teljes erejéből élénkít tovább. A pénzpiaci folyamatok tükrében őrültségnek tűnhet a jegybank hajthatatlansága, a reálgazdasági helyzetet látva viszont meg lehet érteni a Bank of Japan álláspontját. Ám a kettős játékkal nagy kockázat jár: a japán központi banknak nincs a saját kezében a sorsa.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy mi következik a Fed szerdai kamatdöntése után, mit üzen a piacoknak Jerome Powell Fed elnök tájékoztatója és ez mit jelent a forint szempontjából. Vendégünk volt Zsoldos Ákos, a Portfolio makroelemzője. A második részben a betéti kamatsapka eltörléséről kérdeztük Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét. És szó volt arról is, hogy ez az intézkedés beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket.
A várakozásoknak megfelelően nem módosította tavaly augusztus óta érvényes, 5,25 százalékos alapkamatát idei második kamatdöntő ülésén a Bank of England.
A keddi átmeneti gyengülés után szerdán két hullámban ismét gyengült a forint, az euró jegyzései 396 közelébe emelkedtek, aztán délután erőre kapott a magyar fizetőeszköz. A befektetők világszerte a Fed esti kamatdöntését várták. Az esti információk már el is indították a forintot az erősödés felé.
A Federal Reserve magyar idő szerint este 7-kor tette közzé kamatdöntő üléséről szóló közleményét és a makrogazdasági előrejelzéseket. A jegybank nem módosított az irányadó kamaton, az idei évre vonatkozó kamatelőrejelzése sem változott – utóbbinak nem sok híja volt. A jegybank szerint a gazdaság még a korábban várthoz képest is kevesebb karcolással fogja átvészelni az infláció elleni harcot – konkrétan nem vár érdemi lassulást a Fed –, az infláció elleni harc viszont picivel tovább tarthat, mint korábban gondolták. Jerome Powell elnök megtartotta a sajtótájékoztatót, amelyen bejelentette a mennyiségi szigorítás közeljövőben várható kivezetését, valamint elmondta, hogy a vártnál magasabb infláció nem tántorította el a Fedet a jövőbeli kamatvágásoktól. Ám mielőtt meglépik a csökkentést, kell még pár biztató adat.
A Európai Központi Bank (EKB) nem tud további csökkentésekről nyilatkozni, miután valószínűleg júniusban megtörténik az első kamatvágás – mondta el Christine Lagarde elnök szerdán. Úgy látja, hogy adatvezérelt döntéshozatalra van szükség, és majd júniusban lesz pontosabb képük a jövőről, addig kár is találgatni.
Kedd délután már a 396-os szinten is járt a forint az euróval szemben, estére azonban érdemben vissza tudott erősödni a magyar deviza.
Egyértelműen a legizgalmasabb és legfontosabb heti esemény a Federal Reserve kamatdöntése lesz, de Európából fontos bmi-adatok érkeznek, míg Magyarországról az MNB adatközlései adnak majd pontosabb képet. Izgalmas hete lehet majd a forintnak és a dollárnak is.
Az elemzők által vártnál nagyobb mértékben emelkedett az amerikai termelőiár-index februárban havi és éves összevetésben egyaránt.
A jegybank függetlensége mellett kiálló írást tett közzé a Magyar Nemzeti Bank honlapján Horváth Bianka, a Monetáris Tanács korábbi tagja, Matolcsy György jegybankelnök jelenlegi tanácsadója. Horváth az írásban erős üzeneteket fogalmaz meg: szerinte a kormányzat mind a kommunikációjával, mind a gazdaságpolitikai intézkedéseivel csorbítja a jegybanki függetlenséget, ami rövid távon hátráltatja az infláció elleni harcot, hosszú távon károsan hat a növekedésre is.
Múlt hét óta újra nagyobb kilengések jellemzik a forint árfolyamát. Az euró ma a 395-396-os árfolyam környékén között, a forint 1-1,5 egységet gyengült délutánig a közös pénzhez képest. Eközben a lengyel zloty még mindig megállíthatatlannak tűnik. A hazai fizetőeszköz erejét pedig még jobban befolyásolhatja a jegybank és a kormány között újra kiéleződő viszony.
Az Európai Központi Bank ma 14:15-kor tette közzé kamatdöntésről szóló közleményét, a jegybank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamaton. Közzétették a makrogazdasági előrejelzéseket is, ezek viszont fontos üzenetet hordoznak, ugyanis mind az inflációs, mind a növekedési előrejelzést lefelé módosította a jegybank. Ez felébresztette a piac várakozását a leendő kamatvágásokkal kapcsolatban, az euró gyengülni kezdett. Később Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón viszont gyakorlatilag kimondta, hogy az EKB még nem készül kamatvágásra áprilisban, hiszen addig még nem fog elég sok adat beérkezni. Ennek hatására pedig az euró visszaerősödött a döntés előtti szintre. Minden maradt tehát a régiben: a kamatok is, a júniusi kamatvágásra vonatkozó piaci előrejelzés is, az euró dollárral szembeni jegyzése is.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a forint gyengülése volt a téma, ugyanis az MNB kamatdöntését követően a magyar deviza fontos technikai szinteket lépett át. Arról is szó lesz, hogy nem volt-e elhamarkodott a jegybank döntése a kamatcsökkentés felgyorsításával kapcsolatban. Vendégünk Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az adás második részében Váradi Péter, a Prémium Pénztárak vezető stratégiai tanácsadója volt a vendégünk, akit egy nemrégiben megjelent, a hazai járóbeteg-ellátás megítéléséről szóló kutatásról kérdeztünk. A harmadik blokkban arról volt szó, hogy mennyire kell megijedni a Németország válságáról szóló hírek hallatán és mennyire lehet tartós az ország gazdasági stagnálása? Erről Zsoldos Ákost, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Fontos technikai szintet vitt át a forint árfolyama azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank az eddigi 75 bázispontról 100 bázispontra gyorsította a kamatcsökkentési tempót. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy jól időzített a jegybank a kamatcsökkentés felgyorsításávál? Esetleg ez már egy új monetáris politikának az előszele? Hogyan teljesíthet ebben a helyzetben a forint a következő időszakban?
Az MNB januári és februári döntésének konkrét mértéke (75, vagy 100 bázispontos csökkentés) valószínűleg jóval kevésbé fontos, mint amit a piac ezeknek a lépéseknek tulajdonítani látszik. Sokkal fontosabbnak tűnik a következő néhány hónap inflációs adata, és az, hogy a tengerentúli és az euróövezeti kamatok mikor indulhatnak csökkenésnek, és hogy ennek mekkora a tere. A nyár elejére várhatóan kialakuló, 6-7 százalék közötti kamatszintig vezető utat (főleg a forint árfolyamában) az aktuális lépések mértéke azonban döcögőssé teheti.
Roppant izgalmas hét elé nézünk, záporozni fognak a piacmozgató hatással bíró események mind belföldön, mind külföldön. Idehaza érkezik a GDP második becslése, a februári infláció, valamint kiskereskedelmi és ipari statisztikákat is közölnek. A piacokat viszont jobban érdeklik a külföldi hírek, és bizony ebből is lesz bőven. Az amerikai gazdaság túlfűtöttsége miatt aggódó befektetők nagyon várják már a munkaerőpiaci adatokat, de az Európai Központi Bank kamatdöntése is hozhat mozgásokat.
Az MNB egyoldalúan értelmezi úgy a jegybanki függetlenség intézményét, hogy ő bárkit és bármit kritizálhat, ugyanakkor az ő döntéseit nem szabad a nyilvánosság előtt elemezni, esetleg kifogásolni. A szakmai viták gyakran elősegítik egyes aktuális gazdasági kérdések mélyebb megértését. Nincs ez másként a világ nagy jegybankjai esetében sem. Meggyőződésem, hogy ezeknek a vitáknak az elnyomása az intézményi tudás megkopásához vezet, ami az optimálisnál gyengébb döntéseket eredményezhet. Személyesen tehát örülök annak, hogy írásomat az MNB szakértői válaszra méltatták és ennek szellemében válaszolok néhány állításukra.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
