Ahogy az a "fair bankrendszerről" szóló törvényből már kiderült, február 1-jétől új kamat- és kamatfelár-változtatási mutatók alapján kell a bankoknak meghatározniuk lakossági hiteik kamatozását, amelyeket az MNB hagy jóvá. A jegybank most iránymutatást tett közzé azzal kapcsolatban, hogy képzeli el a mutatók összeállítását.
Az év legnagyobb meglepetése a kötvénypiacokon a fejlett országok állampapírjaink hozamcsökkenése volt. Tavaly ilyenkor a nagy befektetési házak 2014-re kiadott előrejelzéseiben erős konszenzus mutatkozott abban, hogy a 2013 második felében emelkedésnek induló fejlett piaci hozamok majd tovább kúsznak felfelé, az amerikai tízéves állampapír hozamát négy százalék körül várta a piac az idei év végére. Ezek a várakozások teljesen tévesnek bizonyultak, az elemzések a piac irányát sem találták el. A tízéves amerikai állampapír hozam az év eleji három százalék körüli szint után jelenleg 2,3 százalék körül áll. Az a várakozás tehát, hogy a fejlett piaci hozamok esetében véget ért a 80-as évek óta tartó trendszerű csökkenés, nem nyert egyértelmű megerősítést. A fejlett piaci hozamok alacsony szintje, nem csak a kötvénypiaci szereplők számára érdekes kérdés, az összes többi eszközosztály árazását meghatározza, befolyásolja a részvények értékeltségét, de még a hazai betéti kamatok alakulásra is hatással van - írja Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.
A két évvel ezelőtti 10,4%-ról 6,1%-ra csökkent mára a frissen felvett lakáshitelek átlagos kamatszintje Magyarországon. Kiszámoltuk, ez mennyivel alacsonyabb törlesztőrészletet jelent: az eredmény nagyon barátságos.
A jegybank továbbra is kitart a jelenlegi kamatszint mellett a jövő heti tanácsülésen - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Továbbra is csak a kisebbség gondolja azt a piacon, hogy a jegybank további lazításra szánja el magát, a többség inkább az MNB által jelzett, "hosszú ideig stabilan alacsony" kamatpályát várja.
Kedden bizonyosan nem módosít 2,10 százalékos, rekord alacsony alapkamatán a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de az inflációs pálya alakulása és a gazdasági növekedés lassulása jövőre lehetőséget nyújthat a monetáris politika további enyhítésére - jósolták az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése előtt londoni pénzügyi elemzők.
Furcsa intézkedéssel védené ki a kormány a "tisztességtelenségek" elszámolása utáni banki kamatemeléseket: a devizahiteles törvény elfogadásával kamatmoratóriumot vezetnek be a lakossági hitelekre. Az elmúlt egy-két évben nem emeltek kamataikon a bankok, de ha ez szükségessé válna, a következő másfél évben nem is tudnának. Ez tovább növelheti azt a - becslésünk szerint - évi mintegy 100 milliárd forintos nettó kamatbevétel-kiesést, amit a hitelek átszámítása és az eredeti kamatszint helyreállítása miatt eleve el kell szenvedniük a bankoknak az egyszeri (900-1000 milliárdos) bukón felül.
A vártnál minimálisan magasabb lett a júliusban a fogyasztói árindex a KSH ma reggeli közlése alapján, igaz még mindig rendkívül nyomott inflációs helyzetről beszélhetünk. A maginfláció, illetve a rövid bázisú évesített maginfláció azonban jelzi az alap infláció trendekben a 3% közeli pénzromlási ütemet. Az alábbiakban néhány külföldi elemzői véleményt közlünk, de a teljes kép a Portfolio angol oldalán érhető el.
Amint arra már sokszor felhívtuk a figyelmet az elmúlt hónapokban: a forintnak bizonyára fáj (növeli a gyengülés irányába való sérülékenységét), hogy rendkívül alacsonyra süllyedt a kamattartalma (carry), amit a befektetők azért kapnak, mert tartják forint vételi pozíciójukat. Ennek fordítottja is igaz, azaz nagyon olcsóvá vált a forint gyengülésére irányuló pozíció tartása.
Megduplázódhat, vagyis 2,3 millióra nőhet a jelzáloghitel-törlesztési problémákkal küzdő brit háztartások száma 2018-ra - írja a Financial Times egy friss tanulmány alapján.
Napokkal ezelőtt felhívtuk már a figyelmet arra, hogy egy fontos, két éve élő trendvonal törhet meg az euró dollárral szembeni árfolyamában és ez mostanra egyértelműen be is következett. A trendvonal tehát megtört, de még mindig van egy fontos vonal, ami támaszt nyújt a közös európai fizetőeszköznek, és ez ma délután első körben még jól vizsgázott.
A bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja.
A hitelezési kamatok tavalyi liberalizációja után lépést tesz Kína a betétek kamatszintjének felszabadítása felé: Sanghajban mostantól nincs plafon a kisebb összegű intézményi devizabetétek kamatszintjére.
Történelmi mélypontra csökken a diákhitel kamata: július elsejétől év végéig a szabad felhasználású Diákhitel1 kamata 6,5 százalékról 5,75, a Diákhitel2-é pedig 7,75 százalékról 7 százalékra csökken - jelentette be Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Öthetes mélyponton készül a forint a ma esti Fed kamatdöntésre és friss amerikai jegybanki makrogazdasági prognózisokra, amelyek akár ki is billenthetik nyugalmi állapotukból a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat és vele párhuzamosan a forintot is.
A közép távon is lassú gazdasági növekedés és a külföldi működőtőke vonzás képessége az a két fő téma, ami miatt a legtöbb aggodalmat tapasztalta minapi budapesti tájékozódó látogatásán Pasquale Diana. A Morgan Stanley londoni elemzője azonban összességében nem kapott annyi érvet, ami miatt most indokoltnak látná rontani a konszenzus felettinek számító idei (2,9%) és jövő évi (2,4%) magyar GDP-növekedésre vonatkozó várakozását. Matolcsy György magyar jegybankelnök minapi londoni jelzése mellett is arra számít a befektetési bank, hogy az MNB a harmadik negyedév során 2%-ig vágja a magyar alapkamatot, ami majd jövőre 3%-ig visszaemelkedhet, igaz fokozott esélyét látja annak is, hogy nem fog ennyit emelni a jegybank. Az elemző úgy érzékelte: a magyar döntéshozókat frusztrálja, hogy a hitelminősítők egyelőre nem akarnak javítani a besorolásunkon.
A pénteken közzétett májusi lengyel inflációs adat az elmúlt fél évszázad egyik legalacsonyabb értéke lett, így könnyen előfordulhat, hogy a lengyel jegybank kénytelen lesz tovább vágni az alapkamatot.
Két monetáris tanácstag (Cinkotai János és Pleschinger Gyula) az irányadó ráta tartására szavazott a legutóbbi kamatdöntő ülésen, a másik hét tag viszont a 10 bázispontos csökkentés mellett volt, így alakult ki a 2,5% százalékos alapkamat a Monetáris Tanács áprilisi ülésén - derül ki a ma megjelent rövidített jegyzőkönyvből.
A monetáris lazítás összetett formájára utal a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja és ha ebből indulunk ki, akkor a tankönyvi összefüggések alapján a forintra nehezedő gyengülési nyomásról, valamint az állampapír hozamokra leszorító hatásról beszélhetünk. Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg a kérdéskört, akkor lényegében ugyanezen irányokat tudjuk megjelölni a két eszközosztály kapcsán. Amint azonban csütörtöki elemzésünkben már hangsúlyoztuk: nagyon sok múlik majd azon, hogy az MNB "csomagja" milyen mértékben tudja megváltoztatni a bankok magatartását, azaz milyen összegek mozdulnak meg a forintalapú állampapírpiac felé.
Bár szinte minden forintpiaci tényező és gazdaságpolitikai jelzés a magyar fizetőeszköz további esése irányába mutatott az elmúlt hetekben, mégsem voltak különösen intenzívek a további gyengülésre irányuló (opciós) piaci várakozások és a forint nem is gyengült tovább. Az ellentmondást egyrészt a masszív folyó fizetési mérleg többletünk, másrészt néhány jegybanki esemény magyarázhatja; ugyanakkor továbbra is fennállnak olyan tőkepiaci kondíciók, amelyek mellett a következő hetekben akár újra is indulhat a forint gyengülési hulláma.
A Fed felőli friss jelzések mellett "egyre kevésbé lehet folytatni a korábbi kamatcsökkentést; fennmaradása esetén a jelenleginél akár jóval gyengébb, 330 körüli forint/euró árfolyam is kialakulhat" - írja a Heti Válasz rendszeres vélemény rovatában Heim Péter. A Századvég Gazdaságkutató elnöke hozzáteszi: "Ma már nyilvánvaló, hogy ha a kamatok tovább süllyednek, akkor a forint akár drasztikusan is gyengülhet". Heim szerint az látható, hogy a jegybank nem zavartatja magát a forint akár jelentősebb gyengülésétől sem, de véleménye szerint ennek nem lesz növekedésélénkítő hatása, másrészt szerinte a következő időszakban szükség lesz az EU-források devizapiacon keresztüli átváltására a forintesés fékezésére.