Megszólal az MNB a mai kamatdöntés után
Háttérbeszélgetést tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mai kamatdöntés után a "Monetáris politika aktuális kérdései" címmel.
Háttérbeszélgetést tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mai kamatdöntés után a "Monetáris politika aktuális kérdései" címmel.
Kedden a 2019-es év utolsó kamatdöntő ülését tartja a Monetáris Tanács, a Portfolio által megkérdezett elemzők közül senki nem számít a kondíciók változására, a jegybank kommunikációjára viszont érdemes lesz figyelni. Főleg azért, mert megjelenik a friss inflációs jelentés és gazdasági prognózis is, ráadásul a jegybank azt ígérte, hogy negyedévente vizsgálja felül stratégiáját.
Amint az várható volt, Christine Lagarde első EKB-elnöki kamatdöntésekor nem nyúl a kamatokhoz, sőt a kiadott kamatdöntési közlemény nem tért el az előző vezetés alatt utoljára alkalmazott szövegtől, így tényleg nincs változás egyelőre az EKB monetáris politikájában. Ez azt jelenti, hogy az eurózóna jegybankja továbbra is nyitott a monetáris politika lazítása felé, ha azt szükségesnek látja.
Aki az első héten vásárolt a szuperállampapírból, most kapott először kamatot, lejárt ugyanis az első fél év azóta, hogy június 3-án elindult a MÁP+. De ez az időpont nem is a kamatfizetés, sokkal inkább a papír visszaváltása miatt érdekesebb.
A várakozásoknak megfelelően az eddigi szinten tartotta a kamatot szerdán a Fed Nyíltpiaci Bizottsága.
A nagy amerikai bankok felkészültebbek a LIBOR-ról a SOFR-re való átállásra, mint a kisebb, regionális versenytársaik - írja a Wall Street Journal a Cadwalader és Sia tanácsadó cégek tanulmányára hivatkozva. A londoni bankközi kamat (LIBOR) sokáig a világ és az USA meghatározó referenciakamata volt, ami jelenleg is több ezer milliárd dollár értékű pénzügyi szerződésekben szerepel. Ez viszont 2021-ben véglegesen megváltozik.
A Federal Reserve (Fed) Nyíltpiaci Bizottságának (FOMC) tagjai optimistábbak voltak a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban az októberi kamatdöntő ülésen, mint hat héttel korábban – derült ki az ülésről készült, most nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvből.
Enyhén csökkentette a kínai jegybank a referencia kamatlábakat szerdán annak jeleként, hogy a Peking igyekszik mérsékelni a reálgazdaság finanszírozási költségeit.
Változatlanul hagyhatja a monetáris kondíciókat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. Az inflációval kapcsolatos kép azonban kissé változott a szakértőkben: októberben a vártnál magasabb volt az áremelkedési ütem, a mélyben húzódó inflációs folyamatok (maginfláció) is erőteljesebbek, miközben a harmadik negyedéves kifejezetten gyors GDP-növekedési adat is robusztus belső keresletet feltételez, ami szintén magasabb inflációs pályát jelezhet. A külső, euróövezeti inflációs környezet azonban alacsony, ami lefelé húzza a hazai áremelkedési ütemet is, így az MNB várhatóan még hosszú ideig nem szigorítja a monetáris kondíciókat.
Az elmúlt időszak három kamatvágása után nem várható további monetáris lazítás - ez rajzolódik ki Jerome Powell Fed-elnök szerdai parlamenti meghallgatásról kiadott beszédéből. Ez azt jelenti, hogy idén már nem lesz negyedik kamatvágás, így jelenlegi 1,5-1,75%-os kamatsáv maradhat meg. Ez egyébként nem okozott meglepetést a piac számára, mert a beszéd megjelenése előtt már szinte biztosra vette ezt a kimenetet.
Az előzetes piaci várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal 1,5-1,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatot a Fed. Elképzelhető, hogy ez volt a harmadik, egyben utolsó lazítás zsinórban, ezt erősítették meg Jerome Powell szavai is.
A piaci árazások alapján szinte biztosra vehető, hogy a Fed szerda este újabb 25 bázisponttal csökkenti majd az alapkamatot. Emellett egyre több helyen jelennek meg a harmadik negyedéves növekedési adatok, számunkra kulcsfontosságú lesz, hogyan teljesített az eurózóna gazdasága, de az amerikai növekedésre is érdemes lesz figyelni.
Jövő szerdán tovább csökkentheti a kamatot a Fed, viszont ezzel egyidőben bejelenthetik, hogy vége a „ciklusközi kiigazításnak” és lezárhatják a kamatvágásokat – vélik a Goldman Sachs elemzői. Ha így történne, akkor valószínűleg Donald Trump szomorú lenne, ő ugyanis már nulla százalékos kamatról álmodik.
Nem okozott meglepetést csütörtöki döntésével az EKB kormányzótanácsa, így pedig a döntést követő sajtótájékoztató átment Mario Draghi búcsúbulijába.
Hatféle címletben kerül a Posta kirendeltségeibe a nyomdai MÁP+, a futamidő és a kamatozás már ismert, hamarosan indulhat az értékesítés.
Sikeresebbek voltak a növekedés és az infláció beindításában azok a jegybankok, amelyek negatív kamatlábakat alkalmaztak – véli friss tanulmányában a San Francisco Fed közgazdásza, Jens H.E. Christensen.
A várakozásoknak megfelelően 0,9%-on tartotta irányadó kamatát mai ülésén a jegybank monetáris tanácsa. Az egynapos betéti és hitel kamatlábak sem változtak, eszerint a kamatfolyosó két széle továbbra is -0,05% és a 0,9%. Az MNB kamatdöntést követően kiadott közleményében hangsúlyozta: "a Monetáris Tanács megítélése szerint a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok." Ezek az üzenetek megegyeznek az előző hónapban közöltekkel, vagyis az MNB továbbra is laza monetáris politikát folytathat.
A fogyasztóiár-index értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt a korábban vártnál alacsonyabb pálya mentén 3 százalékra csökken a jegybank szerint.
Az MNB kiemeli, hogy "a globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet. (...) A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni". Vagyis az MNB adatvezérelt üzemmódban van és nem kötelezte el magát.
Várhatóan változatlanul hagyja a monetáris kondíciókat a keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint még hússzú ideig alacsony maradhat a kamatszint az ellentmondó inflációs folyamatok ellenére, sőt, az is elképzelhető, hogy a jegybank következő lépése nem szigorítás, hanem lazítás lesz.
Nagyot fordult a világ fél év alatt a magyar jegybankkal: március végén még mindenki hitt abban, hogy elindul egy lassú normalizálódás, emelkedés a kamatokban, mostanra viszont egyre többen várnak újabb lazító lépéseket a jegybanktól. Részben emiatt érdemes kicsit feleleveníteni, milyen eszközei lehetnek az MNB-nek, ha bármilyen lépést tervezne a közeljövőben.
A Magyar Nemzeti Bank 2019 első félévében ismét jelentős, 53 milliárd forintot kitevő nyereséget ért el. A jegybanki eredmény összetételében jelentős átalakulás történt az elmúlt években – az árfolyameredmény mérséklődő szerepe mellett hangsúlyosabbá vált az MNB kamateredménye. A kamateredmény javulásában – így a 2013 óta folyamatos nyereség elérésében – meghatározó volt a jegybanki kamatkiadás mérséklődése. A kedvező eredményhez a historikus mélypontra csökkenő alapkamat, valamint az MNB programjainak köszönhetően mérséklődő bankoktól származó jegybanki forrásállomány is hozzájárult. A kamat- és kamatjellegű eredmény pedig 2017 második felére pozitívvá is vált, 2018-ban 27, 2019 első félévében 28 milliárd forintot tett ki. A kamateredmény többek között azért is érdemel kiemelt figyelmet, mert részét képezi az ún. tranzakciós eredménynek, melynek osztalékként történő befizetése nemcsak az államadósságot, hanem a költségvetési hiányt is mérsékli. Továbbá az árfolyameredmény várható csökkenése miatt a jegybank nyereséges működésének fennmaradásában egyre fontosabb szerepet tölt be a kamateredmény alakulása. Az MNB szerzőinek cikke.
Vissza kellett vonulniuk.
A kockázati tőke pedig megkerülhetetlen a rendszerszintű energetikai beruházásokban.
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
