Dánia a mezőgazdasági területeinek mintegy 15 százalékát, körülbelül egymillió hektárt tervez visszaadni a természetnek. A tervek szerint a dán kormányzat fizetni fog a gazdáknak, hogy földjeik egy részét erdőkké vagy tőzeglápokká alakítsák át, főként olyan területeken, ahol állati takarmánynak szánt haszonnövényeket termesztenek.
Az intézkedéscsomag részeként új adót vetnek ki a szarvasmarhákra, ami várhatóan a hús- és tejtermelés csökkenéséhez vezet. Emellett a mezőgazdasági támogatások egy részét átirányítják, hogy ösztönözzék a gazdákat a nitrogénműtrágya-használat mérséklésére.
Az állattenyésztésre kivetett új adó csak egy bizonyos kibocsátási szint felett lép életbe, így ösztönözve a gazdákat a hatékonyabb termelésre. Ennek következtében várhatóan emelkedni fog a tejtermékek ára, ami a fogyasztási szokások változásához vezethet.
A terv messzebbre megy, mint bármely más ország eddig megjelent elképzelése az agráripari kibocsátások kezelésében, holott ez az ágazat felelős a világ teljes szénlábnyomának mintegy negyedéért. Dániában az ágazat még kiemelkedőbben, az oroszág teljes kibocsátásának 50-75%-ért felelős, miközben csak a GDP 1 százalékát adja.
Dánia célja, hogy 2030-ra 70%-kal csökkentse a kibocsátást.
Az elképzelés mögött erős politikai akarat áll, a pártközi megállapodások (és a szokásjog) a jelenlegi kormány ciklusán túl is biztosítja a tervezet megvalósulását.
A termőföldek nagy részét jelenleg állati takarmány termesztésére használják. A természetbe való visszajuttatás célja az is, hogy ösztönözze az állattenyésztés visszaszorítását, mivel a takarmány esetleges importja a z egyik legnagyobb költség. A helyreállított tőzeglápok és erdők – amelyek többségét évszázadokkal vagy akár évezredekkel ezelőtt kiirtották – szintén segíthetnek több szén-dioxid megkötésében.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
