Romániában 26 százalékkal nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az év első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest - közölte csütörtökön a Román Nemzeti Bank (BNR).
Világunkat a jövedelmek, a vagyon és a jólét közötti növekvő egyenlőtlenségek jellemzik: a leggazdagabb 1,2% birtokolja a globális vagyon 50%-át, a legszegényebb 53% alig 1,1%-ot. Az egyenlőtlenségek magas szintje és szerkezete nem csak az egyén, hanem a vállalatok és a társadalom egésze számára is rendszerszintű kockázatot hordoz. A megoldás nem más, mint az emberi tőke valós megbecsülése. A BCSDH által szervezett üzleti reggelin a jövőt meghatározó munkaerőpiaci trendekről, a legkeresettebb szakmákról tartott előadást Sonja van Lieshout, a World Employment Confederation – Europe elnöke, akit az eseményen többek között arról is megkérdezett a Portfolio, hogy a zöld átállásból eredő átképzésekkel kapcsolatban mit lát a legnagyobb kihívásnak. A zöld átállás különböző aspektusaival, a finanszírozással, a technológiaválasztással, a működési kihívásokkal, és a munkaerőpiaci kérdésekkel is foglalkozunk április 24-én a Sustainable Tech konferencián. Részletes program a linken.
Az építőipar hatékony működésében kiemelt szerepe van a munkaerőpiaci utánpótlásnak, ami szoros összefüggésben áll az elérhető képzésekkel. Bár a szakképzési törvény tavalyi módosítása lehetővé tette a képzésben érdekelt vállalkozások és az intézményekben tanulók szorosabb együttműködését, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) tapasztalatai szerint a képzésekben így is kevés vállalkozás vesz részt, miközben magas a végzettség nélküli iskolaelhagyók száma. Mivel lehetne mindezt javítani? Az alábbiakban a szövetség javaslatai alapján ezt jártuk körül, és azt is megmutatjuk, mennyit keres ma egy építőipari szakmunkás.
Decemberben az euróövezet folyó fizetési mérlegének többlete nőtt a kereskedelmi többlet bővülése és a jövedelmek, mint például nyereségek, osztalékok és küldemények kiáramlásának csökkenése révén - közölte kedden az Európai Központi Bank.
Júliusban elmaradt a várakozásoktól a személyi jövedelmek növekedése az Egyesült Államokban, a személyes kiadások viszont a várakozások felett, január óta a legnagyobb mértékben növekedtek a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Economic Analysis (BEA) csütörtöki jelentése alapján.
Sokak életében előfordulhat olyan helyzet, hogy egy új állásajánlat miatt egy másik városba kellene költözni. Ilyenkor számos szubjektív szempont is szerepet játszik a döntésben, de vannak tényszerű számok is, amelyek a költözés vagy a maradás mellett szólnak. Egyik legfontosabb ebben az új állással elérhető jövedelem és az ottani megélhetési költségek aránya, ami gyakran azonnal eldönti a kérdést, hogy megéri-e egyáltalán a költözésen elgondolkodni. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy Magyarország különböző részein milyen jövedelmekhez, milyen megélhetési, elsősorban lakhatási költségek társulnak, és ez alapján hol érdemes elfogadni az esetleges állásajánlatot.
Míg Romániában a társadalom 96 százaléka saját tulajdonú lakásban él, addig Németországban kevesebb mint fele. A görögök mindössze 10 százaléka biztos abban, hogy a következő három hónapban gond nélkül ki tudja fizetni a rezsit, Hollandiában pedig a saját tulajdonú lakások közel 90 százalékát jelzálogjog terheli. Az alábbiakban az Eurofound tanulmánya alapján az uniós országokat aszerint hasonlítottuk össze, hogy hol, mi jellemzi a társadalom lakhatását, a lakástulajdonlás szerkezetét és a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányát.
Időről időre érdemes megnézni, hogy az egyes országrészekben, egyes városokban milyenek a lakásárak, de pontosabb képet kapunk akkor, ha ezzel együtt az adott térség jövedelmeit is megvizsgáljuk. Nem kérdés, hogy a nagyvárosaink közül továbbra is Budapesten a legmagasabbak a lakásárak, de ha a jövedelmekhez viszonyítva nézzük, akkor mégsem a főváros lesz a legdrágább. Hogy a régióközpontjaink közül hogyan változtak az elmúlt közel két évtizedben a medián lakásárak és mit jelent ez az ottani jövedelmekhez képest, azt az MNB legfrissebb számai alapján mutatjuk be.
A szabadkereskedelem támogatása manapság nem divat. A gazdag országokban a munkahelyek megszűnését látják ebben, és a politikai döntéshozók szinte teljesen lemondtak erről. Az elmúlt évszázadban a világkereskedelem a teljes globális gazdaság részeként növekedett, de ez a bővülési ütem a globális pénzügyi válság idején tetőzött, most pedig már csökkenést látni. Ez azért sajnálatos fejlemény, mert a szabadabb kereskedelem biztosítása a világ egyik legjobb fejlesztéspolitikai intézkedésének számít.
Februárban nőttek a személyi jövedelmek és kiadások az Egyesült Államokban a washingtoni kereskedelmi minisztérium, a Bureau of Economic Analysis pénteki jelentése alapján.
Időről időre érkeznek hírfoszlányok arról, hogy az orosz lakosságot is érzékenyen érinti a háború okozta gazdasági visszaesés. Nemrég az X5 nevű orosz élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat közölte, hogy nyereségüket a diszkont üzlethálózat agresszív bővítése vitte el, ugyanis az oroszok is megszorultak az elmúlt egy évben.
Az építőiparban jelentkező általános munkaerőhiány kapcsán gyakran felmerül, hogy hogyan változott az ágazat alkalmazottainak keresete. Vajon hol tart most egy építőiparban dolgozó jövedelme a nemzetgazdasági átlaghoz képest? És az iparágon belül milyen tevékenységekkel lehet a legjobban keresni? Az ÉVOSZ tanulmánya és a KSH számai alapján ennek néztünk utána.
Több mint 8 ezer magyarországi dolgozója számára ad extra juttatást idén a Mol, amelynek első részletét már szeptember elején megkapták az érintettek – tudta meg a Portfolio. A kiszámíthatatlan gazdasági környezetre hivatkozva meghozott döntés egyelőre 2022 második félévére szól, és az alapbér 5 százalékát teszi ki.
Európa-bajnokok a magyarországi lakásárak - derül ki az Ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Bizonyos tekintetben valóban azok, hiszen 2015 és 2021 között egyik uniós országban sem emelkedtek ilyen ütemben a lakásárak. De biztos, hogy minden tekintetben jár Magyarországnak az Európa-bajnoki cím? A keresőoldal elemzését tovább gondolva megnéztük, mi a helyzet ma az uniós országok lakáspiacán, hol, milyen négyzetméterárak mellett lehet ma lakást venni, mi történik, ha euróban számolunk és hogy állunk, ha a lakásárakat minden országban az átlagjövedelemhez képest nézzük.
Gyakran hangzik el érvként, hogy hiába drágábbak a régió fővárosaiban a lakások Budapesthez képest, ott a jövedelmek is annyival magasabbak, hogy könnyebbé teszik a lakásvásárlást. A korábbi években többször foglalkoztunk már a kérdéssel, hasonlítottuk már össze az országos átlagjövedelmeket a fővárosok lakásáraival, ezúttal azonban - az Ingatlan.com számításai alapján - a fővárosok nettó átlagjövedelmeit és átlagos lakásárait hasonlítjuk össze, megmutatva, hogy Budapest, Bukarest, Pozsony, Prága és Varsó közül, hol, mekkora terhet jelent egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlása.
Az elmúlt években folyamatosan annak lehettünk tanúi, hogy a lakásárak jelentős emelkedésével párhuzamosan a lakáspiaci hozamok az ország egész területén csökkennek. Hol állunk most Budapest kerületeit és az ország nagyobb városait nézve? Mi a helyzet Európa többi városában? Mennyibe kerül ma a lakhatás a jövedelmek és a lakbérek összefüggésében? Az alábbi cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Magasabb lehet az alapkamat jövőre, mint várták.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Itt van Kijev válasza a hónapok óta húzódó találgatásokra.
Friss térkép érkezett, rajta a százalékos valószínűségek.
Azt ígérik, hogy nem változik a tárgyilagos és hiteles működés.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
