• Megjelenítés

jog

Vége a lazaságnak - szigorodó szabályok a beszámolók letétbehelyezésére és közzétételére

Magyarországon a cégek jelentős része nem tartotta be korábban a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettséget, amelynek nemigen volt gyakorlati szankciója. Az új jogi szabályozás azonban jelentősen szigorította azon szankciókat, amelyek a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettséget nem teljesítő cégekkel szemben alkalmazandók. Mivel az új szabályozás fényében a fenti kötelezettség nem teljesítése az adószám felfüggesztéséhez, illetve végső soron akár a cég megszűntnek nyilvánításához is vezethet, mindenképpen érdemes fokozott figyelmet szentelni e kötelezettség teljesítésére.

Kiküldetésben Magyarországon

A Magyarországon leányvállalattal vagy képviselettel nem rendelkező szoftvergyártó valamint más szektorban javítási és karbantartási szolgáltatásokat nyújtó cégek részéről gyakorta felmerül az igény, hogy munkavállalóikat a Magyar Köztársaság területére küldjék adott javítási, karbantartási munkák elvégzésére.

Tőkeleszállítás - minden esetben kötelező a közzététel?

A gazdasági társaságokról szóló törvény (\"Gt.\") szerint a Kft törzstőkéjének leszállítására sor kerülhet a társaság saját elhatározásából (tőkekivonás), illetve veszteségrendezés céljából is (kötelező tőkeleszállítás). A két eljárás két teljesen különböző célt szolgál, de vajon a két eljárás kapcsán követendő eljárás megegyezik-e?

Pénzbehajtás - közjegyzők segítségével

Június 1-től gyökeresen átalakul a fizetési meghagyásos eljárás megszokott rendje: az eljárás közjegyzői hatáskörbe kerül és jelentős részében elektronikus úton folyik majd. Ettől nagyobb gyorsaság és hatékonyság remélhető.

"Utasbiztosítás külföldi befektetőknek" - Befektetésvédelmi vitarendezés

Időről-időre hírt ad a média olyan ítéletekről, amelyben egy nemzetközi választottbíróság jelentős összeg megfizetésére kötelez valamely államot egy külföldi vállalatnak általa okozott sérelemért. De milyen alapon perelhet egy államot az ott befektető külföldi vállalat egy nemzetközi fórumon? Miért külföldön perelnek és miért nem abban az államban ahol a jogsérelem történt? Milyen jogot alkalmaz ez a fórum? Hogyan szerezhet a befektető érvényt az ítéletnek annak az államnak a területén is, amelyet beperelt?

Adózást érintő magyar ügy az Európai Bíróság előtt

Az Európai Bíróság elé került Pannon Gép Centrum Kft kontra APEH ügyben az Európai Bíróságnak arról kell döntenie, hogy összeegyeztethető-e a közösségi joggal az a magyar gyakorlat, amely szerint az adóhatóság egyes esetekben megtagadja az áfa levonási jogot akkor, ha az adólevonási jog alapjául szolgáló számla bár tartalmilag helyes, de alakilag hiányosságokban szenved.

A "Piacösszeomlási Klauzula" használata a finanszírozásban

A válság hatására a bankközi piac jelentősen szűkült, a finanszírozó bankok forrásköltsége megemelkedett. A referencia kamatlábak (pl. LIBOR, EURIBOR) nem mutatják a bankok valós forrásköltségeit. A bankok igyekeznek a különbözetet a hitelfelvevőre áthárítani, amelynek az egyik eszköze a "Piacösszeomlási Klauzula" alkalmazása.

Csoportszintű döntések kötelező ereje - a vezető tisztségviselő utasíthatósága

Elvonható-e a leányvállalat menedzsmentjének hatásköre és utasítható-e a menedzsment? Főként kiterjedt struktúrával rendelkező multinacionális vállalkozásoknál, de magyar cégek belföldi leányvállalatinál is gyakran felmerülő kérdés, hogy bizonyos hangsúlyos kérdésekben nem a leányvállalati management, hanem a társaság tulajdonosai hatáskörébe vagy más csoportbeli társaságokhoz vagy személyekhez szeretnék utalni a döntést. A magyar jog azonban csak nagyon limitált körben ismeri el és kezeli a csoportszintű működést, márpedig a mai vállalti struktúrákban főként ez a jellemző. Mit tehetünk?

Fele királyság - feleség az üzletben

"De hát én nem vonom be a feleségemet az üzletbe! Semmi köze hozzá vagy úgyis mindegy neki hogy mit csinálok !" Gyakran hangzik el a fenti mondat nagy értékű vagyontárgyak (általában cégek, üzletrészek, ingatlanok) adásvétele kapcsán. Sok üzletember indokolatlan, a magánszférájába történő beavatkozásnak érzi, és rossz néven veszi, ha az ügylet megkötésekor a másik fél az eladó magánszemély házastársának hozzájáruló nyilatkozatát is kéri. Azonban, figyelembe véve a jogi szabályozást, a kérés nem öncélú és célszerű a vevőknek is figyelemmel lennie ennek fontosságára.

Alkotmánybíróság: Jóhiszemű várakozás három évig?

Az Alkotmánybíróság jókora követ hajított az ingatlan törlési perek állóvizébe egy tavalyi döntésével, amely szerint a jóhiszemű ingatlanszerzők 3 éven keresztül bírói úton támadhatók lesznek a korábbi tulajdonosok által a korábbi 60 nap helyett, amely a határozat szabályszerű kézbesítése esetén volt irányadó.

Levonás a munkabérből - Mikor? Miből? Mennyit?

Munkáltatói oldalról gyakran felmerül a kérdés, hogy mikor és milyen keretek közt van lehetőség - a kötelező eseteken túl - levonásokat eszközölni a munkabérből, tipikusan annak kifizetését megelőzően.

Górcső alatt a reklámtörvény

A régi és az új reklámtörvénnyel kapcsolatos indítványokról döntött március 2-án közzétett határozatában az Alkotmánybíróság. A hazai reklámtörvény európai viszonylatban is szigorú rendelkezéseket tartalmaz többek között a dohányreklámok közzétételének feltételeivel kapcsolatban, így nem meglepő, hogy a reklámtörvény kifogásolt rendelkezései is jórészt ezekkel kapcsolatban kerültek a taláros testület elé.

Szindikált hitelezés - A biztosítéki ügynök a gyakorlatban

A szindikált hitelezés során használt biztosítéki ügynök jogi helyzete rendezetlen a magyar jogban. A gyakorló jogásznak olyan megoldást kell követnie, amely összhangban áll a nemzetközi finanszírozási gyakorlattal, de ugyanakkor jogilag is megnyugtató válaszokat ad a finanszírozó bankoknak.

A Tokaj(i) háború újabb fordulója

A tokaji borvidék ismét a címlapokra került. Sajtóhírek szerint először egy szlovák politikus háborodott fel azon, hogy a magyarok megváltoztatták az EU elektronikus adatbázisában az ott bejegyzett és ezáltal védelmet élvező "Tokaji" nevet "Tokaj"-ra, majd pár nappal később a sajtó szerint Magyarország kérte az EU Bizottságot annak kivizsgálására, hogy miként jelenthették be a szlovákok ugyanebbe az adatbázisba a "Tokajska" helyett a "Tokaj" szót. Ezekből nehéz megállapítani, hogy mi állhat a hírek mögött. Az alábbiakban erre igyekszünk rávilágítani.

Újratervezés: elnöki nem a csoportos perlésre

Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra a csoportos perlésről szóló, az Országgyűlés utolsó ülésnapján elfogadott törvényt

A munkavállaló nem veszi át a felmondást - Mi a teendő?

A gazdasági válság következtében számos vállalkozás kényszerült munkavállalói egy részétől megválni. A munkaerő leépítésé során számos jogi formáságot is be kell tartani, aminek elmulasztása adott esetben a felmondások jogellenességéhez vezethet. Ezzel kapcsolatban az egyik buktató lehet, ha a munkavállaló megtagadja a munkáltatói felmondás átvételét, és a munkáltató a későbbiekben nem tudja bizonyítani, hogy a felmondást megkísérelte-e átadni a munkavállalónak. A jelen cikk bemutatja, hogy ilyen esetben miként tanácsos eljárni.

Nem fogta vissza a felszámolásokat az új csődtörvény

A fél éve érvényben lévő új csődtörvény nem szorította vissza a felszámolások számát. 2009. szeptember 1-je, az új csődtörvény megszületése óta csupán 42 vállalat próbálta működését reorganizálni a csődvédelem keretein belül, míg a felszámolások száma továbbra is magas, havonta több mint 1200. A csődeljárás a nagykereskedelemmel és az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalatoknál volt a legjellemzőbb, valamint területileg a fővárosban éltek legtöbben ezzel a jogi lehetőséggel, áll a Dun & Bradstreet elemzésében.

Új magyar-amerikai egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről - a kedvezmények korlátozása

2010. február 4-én új kettős adóztatás elkerüléseséről szóló egyezményt írt alá Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok. Az új egyezmény számos változást tartalmaz a jelenleg hatályos - 1979-ben kötött - egyezményben foglaltakhoz képest, amelyek jelentősen érinthetik a magyar cégek amerikai gazdasági kapcsolatait. Az egyezmény legtöbb rendelkezését várhatóan 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

Inkasszózás másként

Egyszerűsége, praktikussága miatt az átutalás mellett a mai napig az egyik legkedveltebb fizetési mód az inkasszó, amelynek a szabályozása elnevezésében és tartalmában is megváltozott az elmúlt év során.

Munkajogi megoldások a csökkent munkaerőigény kezelésére: rugalmas megoldások a munkaidő tekintetében

Folytatódik a gazdasági válság: a KSH 2009. IV. negyedéves statisztikája alapján a foglalkoztatottak létszáma 100 ezer fővel volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A válság munkaerő-piaci következményeként a foglalkoztatottak száma 2.,5%-kal maradt el az előző évitől, míg a munkanélkülieké 27.8%-kal emelkedett. A statisztikai adatokból világosan látszik, hogy a vállalkozások elsősorban létszámleépítésekkel reagálnak a válság hatásaként előállt forgalom- vagy megrendelés csökkenésre, illetve a költségeik csökkentése érdekében. Pedig vannak más megoldások is, amelyekkel ésszerűbben megszervezhető a munkavégzés és költséghatékonyabbá tehető a vállalkozás működtetése.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility