A gazdasági szereplők széles körét érinti az az új díjszabás, amelyet a nemzetközi szintéren felmerülő kereskedelmi és gazdasági jogviták rendezésében jelentős szerepet játszó ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) mellett működő Választottbíróság állapított meg eljárásaira.
Júniustól már csak az új szabályok alkalmazásával kerülhet sor a lakóingatlanok bírósági végrehajtáson kívüli árverésére.
Az új szabályok, egyrészt azzal, hogy részletesen előírják a lakóingatlanok értékesítésének (árverésnek) a menetét, másrészt azzal, hogy tartalmában is kötelezően alkalmazandó, szigorú feltételeket támasztanak, a jogbiztonság elmélyítése irányába mutatnak, ami összhangban van a jogalkotó azon szándékával is, hogy a lakóingatlanok tisztességes áron és előre meghatározott időn belül kerüljenek értékesítésre az árverés során.
Az Európai Bíróság aranyrészvény-szabályozással kapcsolatos ítélkezési gyakorlatának változása mozgásba hozhatja az állami gazdaságpolitikai eszköztárat az Európai Unió tagállamaiban. Kérdéses azonban, hogy a korábban széles körben alkalmazott aranyrészvények visszatérhetnek-e, illetve ezek és a helyettük alkalmazott intézmények szabályozásának mennyi mozgásteret enged az Európai Bíróság ítélkezése.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség közzétette az idén február és március között tartott, a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályok érvényesülésével kapcsolatos országos ellenőrzésének eredményét. Az egyik leggyakoribb szabálytalanság a munkáltatók munkabérrel kapcsolatos visszaélése volt. A Főfelügyelőség szerint a jogsértések okai többnyire a figyelmetlenségre és a jogszabályok ismeretének hiányára vezethetők vissza, ezért nem árt áttekinteni a munka díjazására vonatkozó legfontosabb szabályokat.
Egyre népszerűbbek az Interneten keresztül igénybe vehető tárhely-, letöltési- és egyéb, ún. elektronikus úton nyújtott szolgáltatások, amelyeket a szolgáltatók számos esetben Közösségen kívüli cégeken keresztül nyújtják a felhasználóknak. Fontos tudni, hogy egy közösségi rendelet az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásoknál áfa megfizetésére kötelezi a Közösségen kívüli országokban bejegyzett, de a Közösségen belül szolgáltató cégeket, amennyiben a szolgáltatásokat magánszemélyek veszik igénybe.
2010. április 5-én újabb mérföldkövéhez érkezett a közös vízumpolitika. Az Európai Parlament és a Tanács a 2009 júliusában elfogadott rendeletével nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint azt, hogy egységes dokumentumba foglalja a vízumügyekkel kapcsolatos közösségi jogforrásokat, ezzel növelve az átláthatóságot, erősítve a jogbiztonságot és a vízumkérelmezők közötti egyenlő elbírálást, harmonizálva egyúttal a közös vízumpolitikát alkalmazó schengeni államok (22 tagállam és 3 társult állam) szabályait és gyakorlatát.
Kiterjedtebb tevékenységgel rendelkező vállalkozások több üzletágat tömörítethetnek, amelyek feladatai, állományuk és működésük belső, üzleti szempontból szinte teljesen önálló. Nem ritkán előforduló eset, hogy egy vállalkozás tulajdonosai nem a teljes vállalkozás értékesítéséről, hanem valamely, sikeres vagy éppen veszteséges üzletág eladásáról döntenek. A magyar jogi szabályozás azonban nem ismeri az üzletág értékesítés ("business transfer") koncepcióját; az egyazon vállalkozáson belül működő üzletágak jogilag ugyanazon vállalkozás elemeinek tekinti. Ezért már a tárgyalások során érdemes figyelembe venni a magyar jog nyújtotta lehetőségeket, amelyek az eladásra kerülő vagyontömeg meghatározására szolgálnak.
Magyarország uniós tagsága jelentős hatással van a jogérvényesítési lehetőségeinkre is, így nagy kockázatot jelent az erre vonatkozó közösségi joganyag figyelmen kívül hagyása. Mivel e joganyag tapasztalataink szerint még mindig nem kellően ismert, rövid áttekintést adunk a vonatkozó uniós jogi aktusokról.
Nem lép hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.), mert az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatában alkotmányellenessé nyilvánította a kódex hatálybaléptetéséről szóló jogszabály (Ptké.) egyes rendelkezéseit - tájékoztatta az MTI-t a testület.
A Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza a munkavállaló munkaviszonyban teljesítendő kötelezettségeit, illetve az azok megszegéséből eredő jogkövetkezményeket. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy a munkavállalói kötelezettségszegés mértéke nem ad egyértelmű okot a munkáltatónak arra, hogy az egyik legsúlyosabb szankciót alkalmazva, rendkívüli felmondással megszüntesse a munkaviszonyt. Ilyen esetekben merül fel a kérdés, hogy milyen más jogi eszközei lehetnek a munkáltatónak a munkavállalói kötelezettségszegés esetén.
Az árrögzítés, valamint a piacok, vevők vagy tenderek felosztását célzó versenytársak közti összejátszás a legsúlyosabb versenyjogi jogsértések közé tartozik, amely rutinszerűen százmilliós bírsággal jár (Magyarországon forintban, az Európai Bizottság eljárásában euróban). A súlyos, az egész csoport előző évi árbevételének 10%-ig terjedő bírság mellett az érintett cégek kártérítési perek hadával nézhetnek szembe, kizárhatók közbeszerzési eljárásokból, illetve ha a jogsértés közbeszerzési vagy koncessziós eljárással kapcsolatban valósul meg, akkor a jogsértést megvalósító személyek akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.
A munkáltatók gyakran bizonytalanok abban a kérdésben, hogy érvényes, illetve kikényszeríthető-e az a joglemondás, amelyet a munkavállaló a munkaviszony megszüntetéséről kötött közös megegyezésben vállal és amelyben a munkavállaló lemond bizonyos munkáltatóval szembeni igényeiről.
Bár az Alkotmánybíróság a közelmúltban meghozott határozatával száműzte a vállalkozót a beruházó ingatlanán megillető törvényes jelzálogjogot a hatályos szabályozásból, a taláros testület döntését követően számos elméleti és gyakorlati kérdés merül fel.
Cégcsoportok esetén a gyakorlatban gyakran felmerül az igény arra, hogy bizonyos, tevékenységet támogató funkciók (például pénzügyek, belső ellenőrzés, marketing, HR) "egy kézben", vagyis a cégcsoport valamelyik kijelölt vállalkozásánál összpontosuljanak. A magyar jogi szabályozás egyelőre viszonylag konzervatívan közelít a kérdéshez, és csak korlátozott lehetőségeket nyújt az ilyen központosításra. A gyakorlatban a legtöbb probléma és kockázat a HR területén, a munkáltatói jogok gyakorlásának körében merül fel.
A kormány egy nemrég közreadott rendeletében újabb intézkedéseket tett annak érdekében, hogy biztosítsa a közbeszerzési eljárások jogszerűségének fenntartását, nyilvánosságát és átláthatóságát. Ennek eszközéül az egy bizonyos értékhatárt elérő vagy azt meghaladó közbeszerzési eljárások esetén az úgynevezett átláthatósági megállapodás megkötésének és átláthatósági biztos alkalmazásának kötelezővé tétele szolgál.
Az Európai Unió egyre nehézkesebben hajtja végre a saját maga elé tűzött feladatokat és gyakran elmaradnak a homályos célokat megvalósítandó tényleges lépések is. Mi más jöhetne jobban az EU "szellemének fényezéséhez", mint egy közösségi vívmány, az európai részvénytársaság tökéletesítése.
A cégjogi egyesülés esetén a munkavállalók tájékoztatása vonatkozásában mind a Gazdasági Társaságokról szóló törvény ("Gt."), mind a Munka Törvénykönyve ("Mt.") tartalmaz szabályokat. A szabályok egymástól függetlenek, és nem is teljes egészében fedik egymást. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor pontosan kikkel és mikor, illetve vajon többször is konzultálni kell-e a munkavállalókkal.
Az elmúlt időszakban folyamatosan romló gazdasági környezet hatására nagymértékben átalakult a kereskedelmi ingatlanok bérleti piaca. Legyen szó raktár-, iroda- vagy kereskedelmi célú helyiségek bérletéről, általánosságban megfigyelhető trend a bérleti díjak folyamatos csökkenése, illetve ezzel szemben az üresedési ráta lassú, de folyamatos növekedése.
A garancia és a kezesség fogalmát szinonimaként használjuk a köznyelvben, emiatt a felek gyakran tévesen jelölik meg, hogy milyen biztosítékot kívánnak alapítani. A két fogalom között jelentős eltérés van, amely a felek tekintetében különböző jogkövetkezményekkel jár. Bár a bírói gyakorlat ellentmondó és bizonytalan, illetve a jogi szabályozás sem teljes, cikkünk megkísérli felvázolni a két jogintézmény közti főbb különbségeket.
A közelmúltban hatályba lépett jogszabályváltozások eredményeképp átalakult a telekalakítás rendje. Amellett, hogy a telekalakításban eljáró hatóságként a földhivatalok kerültek kijelölésre, bevezetésre került az egyesített telekalakítási engedélyezési eljárás.
Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik a katolikus egyház.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Legkevesebb 21 ember vesztette életét, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megszólalt.
Ráadásul egyből az euróval fizethetnek, ahogy beléptek.
Források szerint az oroszok összesen három rakétát lőttek ki a gépre.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
