Tovább drágulhatnak a jelzáloghitelek Angliában
Várhatóan tovább emelkednek a héten a jelzáloghitelek kamatai Angliában, mivel az ottani bankok attól félnek, hogy elárasztják őket a hitelüket refinanszírozni kívánó ügyfelek – írja a Financial Times.
Várhatóan tovább emelkednek a héten a jelzáloghitelek kamatai Angliában, mivel az ottani bankok attól félnek, hogy elárasztják őket a hitelüket refinanszírozni kívánó ügyfelek – írja a Financial Times.
Futótűzként terjed a Skipton nevű lakás-takarékpénztár (building society) által meghirdetett jelzáloghitel, melynek segítségével akár önerő nélkül is lehet lakást venni – írja a FT Adviser.
Ismét drágulnak a lakáshitelek Amerikában, és csökken irántuk a kereslet: az előző heti 6,48%-ról 6,57%-ra emelkedett a 30 éves fix kamatozású jelzáloghitelek átlagkamata az USA-ban, a jelzáloghitel-kérelmek összege pedig 26%-kal maradt el az egy évvel korábbitól – írja a CNBC.
Július 1-jétől több ponton is változtat az MNB a természetes személyek eladósodását korlátozó adósságfékszabályokon. A legnagyobb változás csak a hitelfelvevők legfeljebb néhány százalékát fogja érinteni, ugyanis csak a nettó 500 és 600 ezer forint között kereső, ráadásul kifeszített módon eladósodó hitelfelvevőknél effektív. Itt azonban nem kell, hogy megálljon az MNB: a jegybanktörvény év végi módosítása egy harmadik elemmel is kibővítette az adósságfékkel kapcsolatos szabályozási lehetőségeit, ám ezzel egyelőre nem élt a jegybank.
A jelzáloghitelek 45%-át hitelközvetítőknél veszik fel a magyar családok, nem véletlen tehát, hogy ezek a cégek most a lakáshitelezés hatalmas esésének a legnagyobb vesztesei. Már tavaly is csak 2%-kal nőtt a független hitelközvetítők jutalékbevétele Magyarországon (21,0 milliárd forintra), a Portfolio múlt heti Hitelezés 2023 konferenciáján azonban kiderült, hogyan alkalmazkodnak a hitelközvetítők az idén várható visszaeséshez.
Harmadára esett vissza a lakáshitelek új kihelyezése az év első hónapjaiban az egy évvel korábbihoz képest. Arról, hogy mit okozhat ez a bankok és a hitelközvetítők működésében, tetőztek-e már a hitelkamatok, és mi vár a lakáspiacra, valamint a jelzáloghitelezésre, arról a Hitelezés 2023 konferencia második szekciójában részletesen beszéltek a szakértők.
Harmadannyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban, a hitelkamatok pedig, úgy tűnik, már tetőztek. Mit várnak a lakáshitelezésben a bankok és a hitelközvetítők az év előttünk álló időszakára, és tarthatók-e a jóval nagyobb piacra méretezett hitelezési kapacitások? Erről kérdeztünk meg cikkünkben három szakértőt, a Portfolio május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciáján pedig felsővezetői kerekasztal-beszélgetést hallgathat meg a szakmai közönség ebben a témában is, érdemes regisztrálni.
Sikeres volt a Takarék Jelzálogbank idei második zöld jelzáloglevél-kibocsátása, a bank az eredetileg négymilliárd forint értékben meghirdetett jelzáloglevél-aukcióján csaknem 10 milliárd forintos befektetői igény mutatkozott.
Az előző évi 2,7 milliárddal szemben tavaly 1,8 milliárd forint volt a Magyar Bankholding csoporthoz tartozó Takarék Jelzálogbank nyeresége. A visszaesést jórészt a 616 millió forintos extraprofitadó és a 226 milliós bankadó(növekmény) magyarázza, miközben a bank bevételei, valamint refinanszírozott hitel- és jelzáloglevél-állománya egyaránt kétszámjegyű mértékben bővült. Az igazgatóság azt javasolta, hogy idén ne fizessen osztalékot a jelzálogbank.
Nyáron indítják el a közelmúltban bedőlt Signature Bank mintegy 60 milliárd dollár értékű portfóliójának értékesítési folyamatát – jelentette be az amerikai betétbiztosító (FDIC) hétfőn.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány, hogy miként vegyék figyelembe a bankok a lakásbiztosítások díját a jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) maximális értékének, vagyis a THM-plafonnak a meghatározása során. Mivel a jelzáloghitelek esetében (a fedezetlen hitelekkel ellentétben) a jogszabály szerinti THM-plafon nem effektív, ezért magának a szabályozásnak nem sok értelmét látjuk, a mostani pontosítás csak a bankoknak ad mankót, hogyan feleljenek meg a nem túl célirányos rendelkezésnek. Magának a THM-nek a kiszámítási módjába ugyanis egyelőre még mindig nem emelték bele a lakásbiztosítás díját.
Az amerikai bankszektor elmúlt kétheti zűrzavarának volt egy jó oldala is a banki ügyfelek, különösen a lakásvásárlók számára: a jelzáloghitelkamatok csökkenése.
Az Egyesült Államokban népszerű 30 éves fix jelzáloghitelek átlagos kamatlába hétfőn 6,57%-ra csökkent. Ez a pénteki 6,76%-os és a múlt szerdai 7,05%-os csúcshoz képes már érezhető visszaesést jelent. A bankválság viszont az ingatlanpiacot is megütheti.
Az OTP Bank és a CIB Bank kamatot csökkentett, a K&H Bank kamatot emelt népszerű jelzáloghiteleinél.
Nemcsak az állampapírpiaci hozamok, a bankközi kamatlábak is emelkedtek februárban, tovább mélyítve a piaci kamatszint és a kormány által rögzített kamatstopszint közötti szakadékot az érintett hitelszerződéseknél. Az MNB friss adatai alapján a BUBOR rekordközeli szinten tartózkodik, így egy tipikusnak mondható, 7 éves hátralévő futamidejű, 5 millió forintos fennálló tőketartozású hitel törlesztőrészlete a kamatstop nélkül nem 71 ezer, hanem 109 ezer forint körül járna. A kamatstop megszüntetése tehát jelentős sokkhatással járna most az adósok számára, és jelen állás szerint 18% körüli lakáshitelkamatokat hozna. Egyelőre nem látszik a fény az elvileg június 30-áig tartó „kamatstopalagút” végén.
Meredeken emelkedett a héten a jelzáloghitelek átlagos kamatlába az USA-ban, és ismét közelebb került a 7%-hoz, csökkentve a lakásvásárlói keresletet.
Végtörlesztett hitelekről küldött ki tévesen sms-eket a K&H Bank - értesültünk egy olvasónktól.
Március 10 -én, pénteken 10 órától tartja rendkívüli közgyűlését a Takarék Jelzálogbank Nyrt., amelyen a ma megjelent közgyűlési előterjesztések szerint MBH Jelzálogbank Nyrt.-vé nevezhetik át a társaságot, a bankcsoport április 30-án lezáródó fúziójában létrejövő univerzális nagybank, az MBH Bank Nyrt. elnevezéséhez hasonló módon.
Mérsékelt gyengüléssel reagált a zloty árfolyama, és nagyobb eséssel a lengyel bankok részvényárfolyama az Európai Bíróságtól érkező, rég várt mai hírre. Devizahitel-szerződések ezreit támadták meg a bíróságokon a lengyelek az elmúlt években, mondván, tisztességtelen feltételekkel kötötték meg velük a bankok. Az esetek több mint 90%-ban az adósnak adtak igazat a bíróságok eddig, és hitelszerződések tömegét nyilvánították semmissé. A kérdés az volt, milyen extra követeléssel léphetnek fel ilyenkor az ügyfelek a bankokkal szemben a szokásos késedelmi kamatokon túl, és ez vajon mennyibe fog kerülni a bankoknak. Az Európai Bíróság főtanácsnokának – nem kötelező érvényű, de a későbbi ítéletet jó eséllyel előre jelző – véleménye szerint az ügyfelek akár a késedelmi kamatokon túl is felléphetnek követeléssel a bankokkal szemben, de hogy milyennel, azt a helyi bíróságoknak kellene eldönteniük. Egyelőre fennmaradhat tehát a bizonytalanság devizahitelügyben a lengyel bankrendszer számára.
Elhűlve bontotta fel olvasónk a bankja levelét, amelyben arról tájékoztatták, hogy a lakáshitele törlesztőrészlete májustól az eddigi 78 ezer forint helyett 152 ezer forint lesz, miután a hitel kamata 3% körüli szintről 14,5%-ra emelkedik. Meglepetése nem volt alap nélküli, hiszen tavaly november óta nemcsak a változó kamatozású, hanem az 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre is kiterjed a kamatstop, és neki ilyen hitele van. Mint megtudtuk, a jelenség tömeges lehet, és csak részben megnyugtató rá a magyarázat. Cikkünkre annak megjelenése után a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is reagált, az állásfoglalást szintén az alábbiakban közöljük.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
