Drámai zuhanással kezdett hétfő reggel a török líra miután a hétvégén Recep Tayyip Erdogan elnök kirúgta a jegybank első emberét. Naci Agbal mindössze öt hónapig irányíthatta az ország monetáris politikáját, az utódának pedig szinte lehetetlen lesz visszaállítani a jegybank hitelességét, hiszen Erdogan egyértelművé tette, hogy csak az ő szava számít.
A török líra árfolyama több mint 17 százalékot zuhant hétfőn hajnalban a devizapiacokon, miután Recep Tayyip Erdogan elnök leváltotta Naci Agbalt, a központi bank elnökét, korábbi tekintélyes pénzügyminiszterét.
Eladói nyomásra lehet számítani a következő napokban a török líra piacán, miután ma Tayyip Erdogan elnök úgy döntött, meneszti a török jegybank elnökét.
A japán jegybank pénteki kamatdöntő ülésén kiszélesítette a tartományt, amelyben az állampapírok mozoghatnak, de csak nagyon kis mértékben. A jegybank emellett a kockázatos eszközök vásárlásának visszavágására is ígéretet tett, ami viszont nem számít váratlan döntésnek.
Az EKB múlt heti kamatdöntése után a héten folytatódik a jegybanki döntések sora, hiszen a Fed, a Bank of England és a Bank of Japan is határoz a monetáris kondíciókról. Itthon a négynapos munkahéten nem sok izgalom lesz, de a forint árfolyamát és a kötvényhozamokat érdemes lesz figyelni továbbra is.
Venezuela bejelentette, hogy új, nagy címletű bolivárt vezetnek be hétfőtől, mivel a hiperinflációval küzdő országban a legtöbb bankjegy már értéktelenné vált – számol be a hírről a Bloomberg.
Az MNB 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a budapesti székhelyű F-hold Kft.-re és véglegesen megtiltotta, hogy jogosulatlanul üzletszerűen pénzkölcsönt nyújtson. A jegybank a társasággal szemben büntetőfeljelentést is tett, illetve öt magánszemélyt összesen 7,5 millió forint eljárási bírsággal sújtott, mivel az érintett személyek olyan magatartást tanúsítottak, amely a piacfelügyeleti eljárás elhúzására, akadályozására irányult, illetve azt eredményezte.
A magyar pénzügyi rendszer környezeti fenntarthatóságáról szóló „Zöld Jelentést” publikál a jegybank, a jelentés évente fog megjelenni, az első tanulmányt ma mutatták be. Jelenleg a magyar gazdaság a „zölddé válási folyamat” elején van, és a bankoknak is sok a tennivalója, ugyanakkor a COVID-járvány árnyékában is történt több fontos előrelépés a területen. Az MNB négy szabályozói lépéssel támogatja a közeljövőben a gazdaság zöldebbé válási folyamatát.
Akár már ebben a hónapban reagálhat az amerikai jegybank az utóbbi hetek hozamemelkedésére – írja a CNBC. A lap szerint a Fed kezében két eszköz is van, melyekkel csillapíthatja a piaci turbulenciát.
Az Európai Központi Bank figyelemmel kíséri a kötvényhozamok utóbbi hetekben látott emelkedését, de nem fog a hozamgörbe-kontroll útjára lépni - mondta Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza pénteken.
Hetek óta az infláció a legkomolyabb félelem a világban, egyre több jel mutat abba az irányba, hogy 2021-ben rég nem látott áremelkedés jöhet. Néhány helyen már januárban megjelentek ennek a jelei, Magyarországon viszont első ránézésre semmi nem történt, a decemberi 2,7 százalékkal megegyező volt az áremelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Persze, ha a világban tartós lesz az emelkedő trend, az alól mi sem tudjuk kivonni magunkat, a várakozások szerint tavasszal meglódulhat a pénzromlás üteme.
Alig több, mint két hete fogalmazott úgy Al Kelly, a Visa cégvezére, hogy a jövőben bizonyos kriptodevizákat integrálhatnak a fizetési rendszerükbe annak apropóján, hogy olyan helyzetben van a cég, hogy a kriptopénzt biztonságosabbá, hasznosabbá és alkalmazhatóbbá tudják tenni. Tegnap pedig a másik fizetésiplatform-óriás, a MasterCard is állást foglalt az ügyben, weboldalukon részletekbe menően taglalták, hogy milyen módon tervezik bizonyos válogatott kriptodevizák felvételét a fizetési rendszerükbe.
A 2008-2009-es és a 2020-as gazdasági válságokra adott monetáris politikai válaszok sok értelmezés szerint kikezdték a jegybankok autonómiáját és hitelességét. Különböző ütemben ugyan, de a monetáris hatóságok az Atlanti-óceán mindkét partján eljutottak oda, ahová a Bank of Japan már az 1990-es években megérkezett: praktikusan korlátlan finanszírozást biztosítanak a kormányoknak, a költségvetéseknek annak érdekében, hogy azok a fiskális expanzió eszközeivel fel tudják venni a harcot a gazdasági aktivitás összeomlásával szemben. A mérlegfőösszeg drasztikus növelésének terhére végzett eszközvásárlási programok a hozamgörbe akár teljes hosszán képesek szabályozni az állampapírok hozamát, elvileg fenntarthatóbbá téve ezzel a korábban megszokottnál sokkal nagyobb GDP-arányos államadósság mellett is az adósságpálya menedzselését. A gyakorlatban azonban ez utóbbi jelentősége csak látszólagos, hiszen teljesen egyértelmű, hogy szükség esetén sor kerülne az államadósságok technikai monetizálására is. A jegybanki függetlenség mibenléte minden válsággal egyre több, és egyre homályosabb magyarázatra szorul.
Oroszországban 5,2 százalékra gyorsult az infláció januárban az egy évvel korábbi 4,9 százalékról - közölte az orosz statisztikai hivatal pénteken, egy héttel a jegybank kamatdöntése előtt.
Több mint 10%-ot gyengült a forint az euróval szemben tavaly, 2019 végén 330,5 forintba került egy euró, december végén pedig már 365-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nemcsak forintos, hanem devizás befektetési alapban is tartotta a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 19-71%-os forintosított hozamot értek el 2020-ban.
A monetáris politika jövőjéről volt szó a Magyar Nemzeti Bank idei Lámfalussy-konferenciáján. Az eseményen az egykori és jelenlegi jegybankárok leginkább az eszközvásárlási programról beszéltek, amely majdnem mindegyik résztvevő szerint fennmarad még a következő években is. Abban viszont már nem volt egyetértés, hogy ez mennyire kedvező jelenség.
Változatlanul hagyta a kamatszintet az eurózónában az EKB mai kamatdöntő ülésén. Az EKB a közleményben azt írta, hogy az alacsony kamatok mindaddig maradnak, amíg az infláció nem közelít a jegybank 2%-os szintje közelébe. Christine Lagarde az EKB sajtótájékoztatóján elmondta, hogy folyamatosan monitorozzák az euró árfolyamát, valamint elmondta, hogy az inflációs kilátások hosszú távon alacsonyak. A jegybankelnök beszélt a Next Generation EU program fontosságáról is, és szót ejtett a digitális euróról.
Majdnem az összes nagy jegybank jelentős pénznyomtatásba fogott 2020-ban, és arra számíthatunk, hogy ez idén is így lesz. De melyik jegybankok torzították legnagyobb mértékben a piacokat, és melyiken van még tere a jegybankoknak?
2020-nak számtalan szempontból helye van a történelemkönyvekben, az egyik aspektus az az őrület, ami a tőzsdén zajlott idén, aki a tavaszi lejtmenetet és az azóta tartó ralit is eredményesen, nagyobb sérülések nélkül le tudta kereskedni, annak innen is gratulálunk. Pedig az év kifejezetten jól kezdődött, több részvénypiacon, így a magyaron is történelmi csúcsot ünnepelhettünk, és bár a korrekció már egy ideje a levegőben lógott, történelmi zuhanásra nem sokan számítottak, az pedig tényleg nem az alap forgatókönyv volt márciusban, hogy a vezető részvényindexek közül több nem hogy talpra áll, de még idén új csúcsra emelkedik. Aztán mégis ez történt.
A szokatlanul csendesre sikerült novemberi kamatdöntés után magyar idő szerint szerda este utolsó 2020-as ülésének eredményét ismerteti a Fed Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC). A jegybank valószínűleg nem most fog forradalmat kirobbantani, de jön a friss gazdasági előrejelzés és dot-plot, így talán kicsit izgalmasabb lesz az este Jerome Powell sajtótájékoztatójával fűszerezve.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
