Későbbre, 2022 második felére érhető el a 3%-os inflációs cél - derül ki a jegybank inflációs jelentéséből. A gazdasági kitekintőnek tulajdonképpen ez az egyetlen kellemetlen üzenete, az MNB szakértői a korábban vártnál is gyorsabb gazdasági növekedést, lendületes fogyasztás- és beruházásbővülést jeleznek előre.
A Fed (és az EKB) a jelenlegi, évtizedes rekordon lévő inflációt csak időszakosnak tekinti. Éppen emiatt nem sietnek a kamatemeléssel, de még az eszközvásárlási programjaik csökkentésével és kivezetésével sem. Pedig sok paraméter alapján már teljesen indokolatlan a jelenlegi monetáris lazaság. De vajon mi lesz akkor, ha mégsem időszakos az a fránya infláció?
A kamatdöntésről szóló közleménnyel együtt a Magyar Nemzeti Bank közzétette az inflációs jelentés két legfőbb előrejelzését. A jegybank mind az idei GDP-növekedési prognózist, mind pedig az inflációs előrejelzést felfelé módosította a júniusi előrejelzéshez képest.
A következő hónapokban még 5% feletti infláció várható és az inflációs kilátásokat felfelé mutató kockázatok övezik, ezért indokolt a kamatemelési sorozat folytatása, de mivel 2022 elejétől majd lassul az infláció, illetve a koronavírus-járvány negyedik hulláma is fékezheti a gazdaságot, ezért mindez „a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja” – lényegében ezzel magyarázta meg az MNB Monetáris Tanácsa, hogy az eddig megszokott 30 bázispontosról miért fékezte 15 bázispontosra a kamatemelés ütemét. A "felező" döntés mögött azonban két további lépés is meghúzódik, amelyek a forintpiaci likviditás szűkítésén keresztül a forint árfolyamára és így az inflációs kilátásokra is hatnak.
Augusztusban a világ hitetlenkedve követte a felgyorsult afganisztáni eseményeket: egy húszéves rend omlott össze pillanatok alatt. A tőkepiacon is gyakran fordul elő, hogy az egyik pillanatról a másikra alapjaiban változik meg a világ rendje. Két ilyen tőkepiaci Kabul pillanatot mutat be a mai írás.
Ha vetünk egy pillantást a makrogazdasági helyzetre, akár még örülhetnénk is: az egy évvel ezelőtti sokkból majdnem teljesen felállt a fejlett világ, az Egyesült Államok már elérte a válság előtti szintet, az eurózóna pedig meglepően gyorsan nőtt a negyedik negyedévben. Ezzel az eurózóna is elérheti idén a 2019 végi kibocsátási szintet. Itt viszont vége is az ünneplésre okot adó tényeknek: az amerikai gazdaság a válság előtti szint elérése után lelassult, és a harmadik negyedéves részadatok sem túl rózsásak. Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza szerint ez nem meglepő, mert tulajdonképpen a visszaesés ledolgozása gyerekjáték volt ahhoz képest, ami most következik,a válság előtti trend elérése nehezebb lesz, mint gondoljuk. A lassulás orvoslására nem jó a korábbi recept, a gazdaságpolitikusoknak a strukturális kihívások közepette valóban be kell vetni minden tudásukat. Az eddig viszonylag világos jegybanki kilátások pedig messze nem olyan egyértelműek, és láthatunk még meglepetéseket idén bőven a Fedtől és az EKB-tól is.
A gazdaság kilábalásával együtt várható, hogy a mennyiségi lazításnak (QE) vége lesz, ennek pedig kedvezőtlen hatás a lehet a piacokra. Zsiday Viktor ugyanakkor nem biztos benne, hogy a tapering olyan hamar elkezdődik, a kedvezőtlen kínai adatok és a delta variáns terjedése ugyanis rontja a kilátásokat. A piacon tehát ellentétes hatások érvényesülnek, Zsiday Viktor blogján árulja el, hogy milyen mozgást vár ilyen környezetben.
Elérkeztünk a Fed nagy pillanatához: a héten tartja a várva várt szeptemberi kamatdöntő ülését az amerikai jegybank. Az ülést azért övezi ekkora várakozás, mert sok közgazdász szerint a Fed most fogja bejelenteni az eszközvásárlási program kivezetését (noha Jerome Powell Jackson Hole-i beszéde után ez már nem annyira egyértelmű). A pénznyomtatást nemcsak a Fed űzi nagyipari tempóban, alig van ma jegybank a fejlett világban, amelyik nem vásárolja az állampapírokat. Az inflációs kockázat világszerte nyomja a jegybankok vállát, úgyhogy igazán izgalmas hetünk lesz, ugyanis több jegybank is kamatdöntő ülést tart. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa is a héten ül össze, nagy kérdés, hogy mekkora kamatemelést hajt végre a jegybank.
Korábbi magas rangú afgán tisztségviselőktől lefoglalt készpénzt és aranyrudakat szolgáltattak be több mint 12 millió dollár (több mint 3,5 milliárd forint) értékben a tálibok az afgán központi banknak - közölte a jegybank szerdán.
A nagy meglepetést okozó júliusi lépés után ma újabb, ezúttal a piac által már széles körben várt kamatemelést hajtott végre az ukrán jegybank, hogy az infláció letöréséért küzdjön.
Négy ország részvételével egy globális fizetési platform tesztelése kezdődik meg, mely a digitális jegybankpénz (CBDC) használatát vizsgálja a nemzetközi fizetési tranzakcióknál – írja a Bloomberg.
A magyar társadalmat és gazdaságot 2020 márciusában (számos európai országot néhány héttel korábban, másokat valamivel később) érte el a járvány. Rendkívüli hatásait a második negyedév statisztikái tükrözték: kétszámjegyű gazdasági visszaesés, növekvő munkanélküliség. Másfél évre rá az aggregált statisztikai adatok szerint a gazdasági teljesítményünk – hasonlóan a legtöbb európai országéhoz – visszajutott a válság előtti szintre. Mondhatni, mostanra jutottunk ki a mély gödörből, amelybe a gazdaságot belelökték a termelési folyamatok átmeneti megszakításai, az egymást követő járványhullámokra reagáló hatósági korlátozások, a keresleti hatások. Egészségügyi viszonyainkat tekintve és életekben mérve is súlyos volt az időszak. 2020-ban ezer lakosra 14,5 halál jutott, a természetes fogyás 5,0 volt, ami békeidőben példátlan; félő, hogy 2021 is szomorú adatokkal kerül be a demográfiai évkönyvekbe.
Mivel az infláció továbbra is a jegybanki cél felett van, így érthető és teljesen a várakozásokkal egyező a jegybank kedden bejelentett 30 bázispontos újabb kamatemelése, de már csak néhány lépés lehet hátra a kamatemelési sorozatból – derül ki piaci elemzők gyorskommentárjából.
A várakozásoknak megfelelően 30 bázisponttal emelte irányadó kamatát mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, 15 órakor pedig megjelent a döntés indoklása is. Ebben nem is a kamatdöntés indoklása volt a legnagyobb meglepetés, hanem az a bejelentés, hogy a mai nappal a Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindítása mellett döntött. Ezzel párhuzamosan a monetáris tanács a mai ülésén a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelte.
Elmenekült az afgán jegybankelnök is Kabulból, aztán hosszas Twitter-threadet készített, melyben az afgán kormányt és haderőt támadja inkompetenciájuk miatt és elmeséli, hogy ő hogy élte meg az országának hirtelen összeomlását.
Az összes fejlett és fejlődő kormánynak el kell kezdenie az államadósság rátájának csökkentését, mert senki sem képes előre megjósolni a következő negatív kínálati sokk eljövetelét. Jobb, ha most kis lépésekben haladunk, mint hogy egy nyíltan inflációellenes politika bevezetését kockáztassuk, ami súlyos recesszióhoz, akár válsághoz is vezethet – írta pénteken Matolcsy György. Az MNB elnöke ezzel Nouriel Roubini egy korábbi cikkére reagált.
Nehéz helyzetben találta magát az amerikai jegybank: a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésén már óvatos verbális szigorításba kezdett, a mai ülés után viszont valami konkrétumot is kellene mondani. Az infláció az egekben, a gazdasági növekedés stabil, a kötvényhozamok csökkennek. Minden adott tehát ahhoz, hogy a Fed immár részleteket is eláruljon az eszközvásárlási program majdani leépítéséről, hogy ezzel küldje azokat a beígért jeleket a piaci szereplőknek. Csakhogy a helyzet nem ennyire egyszerű: a kilátásokat ismét rontotta a koronavírus, és éledeznek az aggodalmak a munkaerőpiaccal kapcsolatban is. Izgalmas lesz tehát a mai ülés, hiszen még az elemzők közt sincs egyetértés abban, hogy pontosan mire is számítsunk.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzetben megjelent írásában ismét kritikát fogalmazott meg a költségvetési vita kapcsán: a magas költségvetési hiány és államadósság szerinte megnehezíti a későbbi forráshoz jutást, ami helyreállítási paradoxonhoz vezethet. Az írás legnagyobb részében viszont a beruházásokról írt. Szerinte a forrásokat tudásintenzív beruházásokba kéne fektetni, Magyarországon ehelyett viszont magas az építési jellegű beruházások aránya. Matolcsy úgy fogalmaz, hogy "az állam vasba és betonba, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet."
A hitelintézetek piaci kockázataira vonatkozó szabályrendszer jelentős változásokon esett át az utóbbi időszakban. A fő cél a szavatolótőke-követelmények számszerűsítésére széles körben alkalmazott sztenderd módszertan kockázatérzékenyebbé tétele, a belső modellen alapuló számítási módszernél egy új kockázati mérték bevezetése, s a kereskedési és a banki könyv szigorúbb elhatárolása. Még fontosabb a szavatolótőke-követelmény számítására szolgáló módszerek megváltozása, amelyeket – a megfelelő felkészülés érdekében – először csak adatszolgáltatás céljára kell alkalmazniuk a hitelintézeteknek. Az MNB szerzőjének szakmai cikke.
A várakozásokkal összhangban ismét kamatot emelt Oroszország központi bankja az infláció növekedése miatt, és jelezte, hogy "szükség esetén" további emelésekre lehet számítani.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
