A japán monetáris tanács egyik tagja szerint könnyen elképzelhető, hogy a piaci elvárásoknak megfelelően további lazítás látunk majd Japánban. A piac azért szeretne további monetáris stimulust látni, mert az áprilisra tervezett adóemelés rosszul érintheti a japán gazdaságot. A Bank of Japan valóban elkötelezettnek tűnik az inflációs céljának elérése kapcsán, így a lehetséges lépést jól előrejelezheti, ha az elvártnál halványabb inflációs statisztikák látnak napvilágot az elkövetkező hónapokban.
A japán bankok újra a világ legnagyobb hitelezői, visszaszerezték a 90-es évek végén elveszített elsőségüket - jelentette vasárnap a határokat átszelő fizetési forgalmat globálisan regisztráló BIS (Bank for International Settlements), a Nemzetközi Fizetések Bankja.
A japán kormány a társasági adó mértékét csökkentené, hogy ellensúlyozza a forgalmi adó emelése okozta kedvezőtlen hatásokat. Az adóterhek átcsoportosítása ésszerűnek tűnik, hiszen az egyik legmagasabb társasági adókulcs csökkentése növelheti Japán versenyképességét és vonzerejét, míg a rendkívül alacsony 5 százalékos forgalmi adó emelése érthető korrekció volna. Ugyanakkor a költségvetés egyensúlyba hozása és a gazdaság további élénkítése a fiskális politika oldaláról ellentmondásos.
A második negyedévben a korábban jelzett 0,6 százalék helyett 0,9 százalékkal nőtt a GDP Japánban - jelentette a statisztikai hivatal. Az év/év indexet is felfelé módosították. A korábban jelzett 2,6 százalék helyett 3,8 százalékos növekedést jelzett a mutató.
Továbbra is 0,1 százalékos irányadó rátát szavazott meg a japán jegybank és nem változtatott az eszközvásárlások ütemén sem egyelőre. Ez a lépése a piaci várakozásokkal összhangban van, az igazán érdekes az lesz, hogy a további nyilatkozatok szerint miként látják az ország helyzetét. A mostani jegybanki közleményben a korábbiaknál optimistább véleményt láthattunk a "mérsékelt fellendülést" mutató szigetországról. Hozzátették továbbá, hogy a japán fogyasztói árindex további emelkedésére számítanak.
A japán tőzsde akár 10 százalékos esést is elszenvedhet amennyiben Sinzó Abe, japán miniszterelnök és kormánya nem lépi meg az áprilisra tervezett forgalmi adó emelését. Az adóemelésnek akárcsak az elhalasztása is erőteljesen negatív reakciókat válthatna ki a tőkepiacon - derült ki a Bloomberg felméréséből.
Japánban már 14 hónapja csökkennek a fizetések, ami máig nem állt meg. A legfrissebb adatok szerint 0,4 százalékkal keresnek kevesebbet a szigetország lakói, mint egy éve - számolt be róla a Bloomberg. Ez a tény pedig újra fejfájást okozhat Sinzó Abe, japán miniszterelnöknek, aki az áprilisi adóemelés tervezetét fontolgatja.
A japán GPIF utoljára 2009 elején osztott ki vagyonkezelési mandátumokat, a felülvizsgálatnak éppen itt volt az ideje. A most 160 milliárd dolláros részvényportfólió aktív kezelésére nyolc alapkezelőt választottak ki, míg korábban 14 alapkezelő dolgozhatott együtt a nyugdíjalappal. Az állami vagyonkezelő teljesítménykényszerben van, a külső alapkezelőkkel pedig nem lehetettek megelégedve, hiszen a korábban mandátumot nyertek közül mindössze 3 kapott most is bizalmat - írja a Reuters.
A japán miniszterelnök, Sinzó Abe most erősebb hátszéllel próbálhatja meg a jövő áprilisára tervezett adóemelés keresztülvitelét. Ehhez nem csak a nagyobb kormányzati támogatottság járul hozzá, hanem a vártnál jobb beruházási adat is - számolt be róla a Bloomberg.
Biztonsági ellenőrzés miatt ideiglenesen leállítják Japán két még működő atomreaktorát - közölte a létesítményt üzemeltető cég hétfőn. Az atomblokkok leállásával ideiglenesen szünetelhet az atomenergia-ellátás a szigetországban - számol be az MTI.
Végre kezd láthatóvá válni a régóta erőltetett refláció (inflációgerjesztés) Japánban. A legfrissebb adatok szerint az élelmiszeráraktól tisztított inflációs mutató 0,7 százalékos drágulást mutat júliusban. Ez jelentős ugrásnak számít az előző havi 0,4 százalékos szinthez képest, ráadásul a 0,6 százalékos piaci várakozásokat is felülmúlja. Ilyen magas értékkel 2008 júliusa óta nem találkoztunk. Az infláció emelkedését leginkább az energiaárak segítették, de felhőtlen örömre azét még nincs ok. Ugyanis az energiaárak kiszűrésével már ismét 0,1 százalékos defláció köszön ránk vissza.
Sok emberben felmerülhet a kérdés, hogy ha az amerikai Fed hajlandó államkötvényeket vásárolni havi 85 milliárd dollárért, hogy élénkítse a gazdaságot, akkor ezt a pénzt már miért is ne adhatná oda az embereknek? Forintra átszámolva minden egyes amerikai polgár kaphatna 60 ezer forintot havonta. Japánban pedig még ennél is többet, havi 115 ezer forintot. Ki nem örülne ennek? Ha a pénzosztásnak erről a nyers fajtájáról nem is, de az eggyel kifinomultabb fajtájáról már valóban vita van. A helikopterpénzként elhíresült ötlet az inflációs várakozások emelésén keresztül jó eszköz lehet a kereslet ösztönzésére, ráadásul a fiskális politikával direkt módon növelhetjük a keresletet. Persze Japánon kívül a legtöbb esetben az infláció problémát jelent, és az elosztás méltányossági problémáján, illetve a jegybank függetlenségén túl még más problémák is felmerülnek az ötlettel kapcsolatban. Viszont egyes közgazdászok szerint a drasztikus idők drasztikus lépéseket kívánnak. Írásunkban bemutatjuk, hogy a már megismert mennyiségi lazítási programoktól a pénzszórás miben különbözik.
A magyar idő szerint, hajnali 1 óra 50 perckor publikálásra került második negyedéves japán növekedési adatok nagy fejfájást okozhattak Sinzó Abe miniszterelnöknek. Az előző negyedéves (felülvizsgált) 1 százalékos növekedéssel szemben, most pusztán 0,6 százalékot tudott felmutatni a japán gazdaság negyedév/negyedév alapon. A piac 0,9 százalékot várt, ami a felülvizsgálás előtti szint tartását jelentette volna. A csalódást keltő adat a piac által már többször is emlegetett további monetáris stimulust hozhatja el.
Japán államadóssága most először lépte át az ezer billiónyi jent. Ezzel az ország adóssága nagyobb, mint Németország, Franciaország és Anglia teljes gazdasága együtt. A japán költségvetés jelenlegi deficites helyzete azt indokolná, hogy az ország adóemelést hajtson végre. Az erről született tervezet ugyanakkor jelentősen visszavethetné, az egyébként sem túl erősnek számító fogyasztást a gazdaságban. Sinzó Abe, japán miniszterelnök a második negyedéves GDP adatokra vár, hogy eldönthesse, képes-e már az országa megszorításokat elviselni az adóssághegy megfékezése érdekében.
A várakozásoknak megfelelően sem az alapkamat mértéke, sem a gazdaságélénkítő (likviditásfokozó) intézkedések feltételei nem változnak Japánban. A japán jegybank továbbra is bizakodó. A monetáris tanács tagjai lassú gazdasági élénküléssel és az inflációs várakozások erősödésével számolnak. A közlemény megjelenését követően a jen erősödött a dollárral szemben.
A világ legnagyobb nyugdíjalapja, a japán GPIF után egy újabb helyi alap döntött úgy, hogy kockázatosabb portfóliót állít össze. Az 1,2 millió aktív és már nyugdíjas közalkalmazottat lefedő nyugdíjalap eddig ultrakonzervatív befektetési stratégiát folytatott, azonban az alap az alacsony kamatkörnyezetben már alig tud kockázatmentes befektetésekkel hozamot generálni, ezért el kell mozdulniuk az államkötvények felől a részvények irányába - írja a Reuters. A befektetési stratégia felülvizsgálata elkezdődött, hónapokon belül el is dönthetik az új irányt.
A mélyművelésű szénbányászat újraindítását fontolgatja Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a megyei önkormányzat, amihez partner lenne a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium energiapolitikai célkitűzéseit támogató energiagazdasági intézet (IEEJ) és a Chiyoda vállalat - jelentették be az intézmények képviselői Miskolcon szerdán, sajtótájékoztatón.
Nemcsak a gazdasági helyzete érdekes a defláció sújtotta szigetországnak, hanem annak kezelési módja is. Különösen furcsa adaléknak tűnik a reflációs stratégiához az a legújabb tervezet, amely jövő áprilistól adóemelést helyezne kilátásba. Japánban gyenge a belső kereslet, az energiaáraktól tisztított inflációs mutató továbbra is negatív. Bár érthető, hogy az ország fenntarthatóvá kívánja tenni államháztartását, ugyanakkor ez a lényegileg fiskális szigorítás akár jelentősen is visszavetheti a keresletet. Magyar idő szerint ma hajnalban beszélt Haruhiko Kuroda, japán jegybankelnök, aki leginkább ezen ellentmondásos (és megosztó) kérdésben kívánt állást foglalni. Véleménye szerint a tervezett adóemelés nem árt majd Japánnak.
A japán fogyasztói árindex javulást tükröz júniusban, ugyanakkor a mi véleményünk szerint messze még a defláció végleges legyőzése. Ugyanis bár éves alapon nézve az élelmiszeráraktól tisztított (mag)infláció 0,4 százalékkal emelkedett, csakhogy ugyanezen mutató havi változása már stagnálást mutat, és az indexérték éppen csak a 2010-es szintet érte el. Ráadásul az energiaáraktól tisztított árváltozás rámutat, hogy messze nincs még vége a deflációnak. Ettől függetlenül a piac kedvezőnek tekintheti az eredményeket, ugyanis a jelenleg figyelt éves mutató 0,1 százalékkal jobban emelkedett a vártnál.
