Szélsőjobboldali csoportok nevében küldözgetnek fenyegető e-maileket iráni hackerek amerikai demokrata-párti szavazóknak – állítják a Wall Street Journal amerikai hírszerzési forrásai.
Irán mától korlátozások nélkül adhat el és vásárolhat fegyvereket, hiszen lejárt az országra vonatkozó, 13 évig érvényben lévő ENSZ-fegyverembargó. A perzsák történelmi napként ünneplik a mai napot, már akcióba is lendülnek, hogy fegyvereket adjanak és vegyenek a nemzetközi piacon - írja a CNBC.
A koronavírusos megbetegedések miatt Irán kórházai már nem tudják fogadni az egyéb betegeket, kivéve a sürgős eseteket - jelentette be pénteken az egészségügyi minisztérium illetékese.
18 iráni bankot szankcionált a Trump-kormány annak érdekében, hogy a választások előtt maximális nyomást gyakoroljon a perzsa országra – írja a Financial Times.
Légi közlekedési megállapodást írt alá Izrael Jordániával, aminek értelmében az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein felől érkező repülőgépek átrepülhetnek az izraeli légtéren - közölte csütörtökön az izraeli közlekedési minisztérium.
Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) előrejelzése szerint emelkedni fog a világ olajkereslete a következő húsz évben, a tetőzés valamikor a 2030-as évek végére várható, aztán lassan elindulhat a csökkenés.
Washington előkészületeket tett diplomatái visszavonására Irakból, miután figyelmeztette Bagdadot arra, hogy bezárhatja az amerikai nagykövetséget - adta hírül hétfőn a Reuters nyugati diplomatákat és iraki tisztségviselőket említve híre forrásaiként.
Tegnap katonai összecsapás robbant ki Azerbajdzsán és Örményország, illetve az általuk támogatott Arcah Köztársaság katonái közt; már több tucat civil és katonai áldozata lehet az egyre intenzívebb harcoknak. Mindkét ország mozgósította a hadseregét és sajnos úgy néz ki, nyílt háború fog kirobbanni a két ország közt, ha csak nem talál a nemzetközi közösség egy gyors és korrekt megoldást a több évtizede húzódó területi konfliktusra. Az örmények katonai erejüket tekintve nem túl jó esélyekkel indulnak a háborúba, a természeti adottságok viszont az ő malmukra hajtják a vizet.
Szaúd-Arábia támogatta a háttérből az Egyesült Arab Emírségeket és Bahreint, hogy egyezzenek ki Izraellel, viszont ők maguk nem akarnak az amerikai elnökválasztásig hasonló alkuba belemenni – írja a Guardian három magas rangú szaúdi bennfentes forrásra hivatkozva.
Az amerikai elnökválasztás közeledtével és az izraeli-arab kiegyezéssel ismét előtérbe került Irán kérdése, ráadásul napvilágot látott egy titkosszolgálati jelentés is, melyből kiderül, hogy a perzsa ország merényletet tervez egy amerikai nagykövet ellen. Egyre több elemző aggódik amiatt, hogy Trump egy Irán elleni háborúval próbálja majd menteni a választási esélyeit és amiatt is, hogy ha véletlenül megnyeri a választásokat, 2021-re Amerika hadban fog állni a síita országgal. Bidentől ezzel szemben elnéző és diplomatikus fellépést várnak Iránnal szemben, aki még a Trump által felrúgott atomalkuba is visszaléphet. Az igazság az, hogy jó eséllyel egyik elnök sem akar Iránnal háborúzni, ha netán viszont mégis konfliktus lesz a közel-keleti országgal, ez valószínűleg nem azon múlik majd, hogy éppen ki lesz az amerikai elnök.
Az amerikai űrhaderő megkapta az első Egyesült Államokon kívüli küldetését, de talán sokaknak kiábrándító lehet, hogy nem a végtelen űrbe küldik ki Amerika kozmikus védelmezőit, hanem Katarba, az Al-Udeid légibázisra.
A koronavírus-krízis elhozta a globalizmus végét, a XXI. század polgárháborúi már nem a nemzetközi utópia felépítéséről, hanem korábban egységes országok szétszakításáról fognak szólni – véli Dr. Robert C. Castel, izraeli biztonságpolitikai szakértő, akivel az idei Brain Bar után beszélgettünk. Ha az Egyesült Államok nem omlik össze egy új típusú "hideg polgárháború" miatt, megvédhetik Kínától a domináns világhatalmi pozíciójukat; Kína túlságosan függ Amerikától ahhoz, hogy átvegye a szerepüket - mondta el a szakember. A napokban megkötött közel-keleti békeszerződésről Castel úgy gondolja, hogy bár semmi garancia nincs rá, hogy tartós lesz, mindenképpen valami újat mutat azokhoz képest a próbálkozásokhoz képest, melyeket az elmúlt 30-40 évben láthattunk a helyzet rendezésére. Egy amerikai-iráni háború lehetőségéről elmondta: nem áll Irán érdekében most egy konfliktus, a novemberi választásokat most biztosan kiülik, de Biden elnöksége kétség kívül kedvezőbb lenne számukra, mintha Trump maradna hatalmon.
Történelmi jelentőségű megállapodás született a napokban azzal, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is végre elismerték Izraelt és fölvették az országgal a diplomáciai kapcsolatot. Hamarosan újabb szunnita országok csatlakozhatnak az egyezséghez, hosszabb távon pedig ez akár a több mint egy évszázada húzódó és 1948 óta több fegyveres összecsapáshoz is vezető arab-izraeli konfliktus végét is elősegítheti. Nagyon úgy néz ki, hogy Irán lassan teljesen magára marad a régióban, Izrael légiereje pedig hamarosan már közvetlenül fenyegetni fogja a perzsa ország atomlétesítményeit.
Merényletet tervez az Egyesült Államok dél-afrika nagykövete ellen Irán, amiért januárban Amerika megölte Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni kudsz-erők vezérkari főnökét – értesült amerikai titkosszolgálati források alapján a Politico.
John Bolton, Donald Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója úgy gondolja, hogy azért romlott ennyire le a járványhelyzet az Egyesült Államokban, mert az elnök „nem tud stratégiailag gondolkodni”. Hozzátette: csak romlani fog a helyzet, ha Trumpot újraválasztják.
Irán a 2015-ös atomalkuban engedélyezettnél tízszer nagyobb mennyiségű dúsított uránnal rendelkezik - derült ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteken Bécsben ismertetett jelentéséből.
Washington újabb vállalatokat sújtott szankcióval, mert Iránt segítik, megkerülve az Irán ellen érvényben lévő amerikai embargót - jelentette be egymástól függetlenül kiadott közleményeiben az amerikai pénzügyminisztérium és a külügyi tárca csütörtökön.