Vlagyimir Putyin tegnapi beszéde elég heves reakciókat váltott ki az orosz katonai bloggerek körében, akik úgy tűnik, erősen csalódtak az orosz elnök mondanivalójában – írja a Sky News.
A "barátságtalan államokhoz" kötődő külföldi tulajdon, köztük ukrán üzletemberek vagyontárgyainak államosításáról fogadott el pénteken határozatot az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím államtanácsa, a listán mintegy félezer objektum szerepel.
A magyar kormány egy új határozatott tett közzé a Taszári repülőtérrel kapcsolatban. A bejelentés szerint a kormány egyetért a repülőtér területén nyilvántartott ingatlanok kereskedelmi, ipari és logisztikai célú hasznosításával. így a területen található ingatlanokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által működtetett elektronikus árverési rendszeren keresztül értékesítik, derült ki a Világgazdaság cikkéből.
Az Európai Unió pénteken, a Kijevben tervezett EU-Ukrajna csúcstalálkozó során további 400 millió euró (mintegy 160 milliárd forint) támogatást fog bejelenteni Ukrajna számára, amelyből 100 millió euró humanitárius segély, 300 millió euró pedig a kétoldalú együttműködést segíti majd - tájékoztatott Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén csütörtökön.
Polgári önkéntesek segítségével zajlott a vízelvezető árkok tisztítása a Velencei-tó körül, az eseményről fényképeket tett közzé Tóth István, Gárdony polgármestere.
Az Európai Unióban keletkező veszélyes hulladék mennyisége több évtizede folyamatosan növekszik, a csökkentésre irányuló közösségi intézkedések ellenére - állapította meg az Európai Számvevőszék hétfőn közétett jelentésében.
Az inflációs ütem felére csökkentését és a gazdasági növekedés beindítását ígérte 2023-ra szerdán elmondott első idei programadó beszédében Rishi Sunak brit miniszterelnök.
Belgium fokozza a riasztási szintet a Kínában újra előforduló koronavírusos megbetegedések miatt, de nem teszi kötelezővé a Covid-tesztet az országból érkező utazók számára - jelentette be hétfőn Frank Vandenbroucke belga egészségügyi miniszter. Az országban a Kínából érkező repülőgépek szennyvizét azonban tesztelésnek vetik alá innentől. A miniszter közös európai politikát szorgalmaz, amely kötelezővé tenné a tesztek elvégzését az Európai Unióba való beutazáshoz - írja a Le Soir.
Romániában 2023. január elsején kivezetik az üzemanyagok 50 banis (1 lej = 81,59 forint) árkompenzációját - jelentette be a szerdai kormányülés elején Nicolae Ciuca miniszterelnök.
Az Egyesült Államok politikai vezetése azt fontolgatja, hogy beutazási korlátozásokat vezetnek be a Kínából érkező személyekre az országban terjedő koronavírus-hullám miatt - írja a BBC.
A legmagasabb szintű készültségbe helyezték a szerb hadsereget a koszovói feszültségre reagálva – írja a BBC a szerb katonai vezetés közlésére hivatkozva.
Az Európai Unió legtöbb tagállamában csökkent a földgázfogyasztás augusztus és november között, átlagosan 20,1 százalékkal a 2017 és 2021 közötti azonos hónapok átlagos gázfogyasztásához képest - tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Franciaország, Németország és több kisebb európai ország is azért lobbizik az Európai Unió döntéshozó szerveinél, hogy enyhítsék az orosz élelmiszer-exportra és trágyára kivetett szankciókat – írja bennfentes információk alapján a Financial Times.
Kína az elmúlt hetek tüntetései miatt folyamatosan enged a „zéró Covid” elvéből, számos intézkedésen lazítottak az elmúlt napokban. Hamarosan számos újabb intézkedésen is lazítani terveznek, például engedélyezik a házikarantént ahelyett, hogy elszállítják központilag ellenőrzött karanténtáborokba a betegeket. Kimondottan örülnek a befektetők a pálfordulásnak, remekeltek a kínai részvények az ázsiai kereskedésben.
Egyeztetett Elon Musk amerikai techguruval Emmanuel Macron francia elnök. A politikus azt mondta: a Twitter új vezére ígéretet tett, hogy moderálni fogják a szélsőséges tartalmat és nem tűrik meg a terroristákat felületükön.
Számos koronavírus-tesztfülkét zárnak be Pekingben, Sencsenben pedig többé nem kell negatív koronavírus-teszt a tömegközlekedés használatához – adja hírül a Reuters.
Miután tegnap hivatalosan elfogadta az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, ma nyilvánosságra hozta a vaskos, 568 oldalas, dokumentumot a kormány, amely 9 fejezetben 85 intézkedés, ebből 54 reform, illetve 31 beruházás segítségével mutatja be, hogy pontosan mire is akar mintegy 2300 milliárd forintot elkölteni 2026-ig. Az a számszerű vállalásokból is jól kirajzolódik, hogy egy erősen reformorientált programról van szó, amely például jelentős mértékben segíti az ország leválását az orosz energiaimportról, de emellett sokféle gazdasági és társadalmi területen is nagymértékű változásokat indukálhat. Így például az oktatás, a gyermekellátás, az áramhálózat fejlesztése, a szélenergia engedélyezése, az adó- és nyugdíjrendszer kapcsán, utóbbit egy ma reggeli külön cikkünkben már részletesen meg is írtunk. A sokféle reformot és beruházást 2026 végéig kell Magyarországnak végrehajtania úgy, hogy pénzt csak azután tudunk lehívni belőle, ha az összesen 27 szuperfeltételt maradéktalanul teljesítjük. Ebből és a 2300 milliárdos keretből is látszik, hogy komoly, és egyúttal ambiciózus tervről van szó, ami az életünk számtalan területén fog változásokat okozni a következő években.
Országos szintű tüntetések, több mint húsz éve a legnagyobb kínai anyaországi megmozdulási hullám: már a Napnál is világosabb, hogy a kínai embereknek elegük van a „zéró-covid” intézkedésekből és a drákói vasszigorból, főleg most, hogy a világ legnagyobb része kezdi elengedni a maszkviselési kötelezettséget, a lockdownokat és a közösségi távolságtartást is. Úgy tűnik, hogy a KKP megértette végül az üzenet lényegét, a legfrissebb fejlemények tükrében elmondható, hogy a világ második legnagyobb gazdasága elindul a teljes újranyitás felé vezető úton. Az igazán fontos kérdés az az, hogy mindez mikor és milyen feltételek mellett valósulhat meg, illetve mit jelenthet ez Európára nézve?