innováció

Lezárta 700 milliós K+F programját a GE Hungary Kft.

Sikeresen lezárta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) 699,5 millió forintos támogatásával Magyarországon megvalósult "Zöld fényforrás programot" a GE Hungary Kft. A június 30-án lezárult kutatás-fejlesztési (K+F) program célja a beltéri és kültéri világítási rendszerek, valamint elsősorban ezen rendszerekben alkalmazható fényforrások fejlesztése volt.

Mindent elsöprő változás küszöbén állunk!

Teljes átalakulás előtt áll a globális alapkezelői szakma, szakértők szerint a következő 15 évben földrengésszerű átrendeződés figyelhető majd meg. A várakozások szerint a piaci szereplők fele nem éli túl a viharokat, egyszerűen azért, mert nem tudnak megfelelni a verseny támasztotta kihívásoknak. Az ügyfélbázis markánsan megváltozik, egy olyan új generáció nő fel, amelyet más társadalmi értékrend és viselkedés jellemez. Ráadásul a régi és új ügyfelek alapvetően nem terméket, hanem komplett szolgáltatást, személyre szabott megoldást várnak el az alapkezelőktől. Az már csak hab a tortán, hogy az internet dominánssá válásával más csatornákon keresztül kell megszólítani az embereket - derül ki a KPMG elemzéséből.

Milliárdokkal az innovációért

2014 januárjától indul a Horizont 2020 program, mely az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innováció területén mutatkozó versenyhátrányt igyekszik orvosolni a következő tervezési időszakban. Ez alkalomból szervezett konferenciát a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium, melynek nyitányaként Cséfalvay Zoltán államtitkár, Wolfgang Burtscher, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgató-helyettese, valamint Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal megbízott elnöke szólalt fel. Mindannyian a hét évre szóló program bővülő forrásainak jelentőségét hangsúlyozták, ez lehet a fő kitörési pont az egész Európai Unióban az előttünk álló időszakban.

Konténerhajó, diószedés, startup - Újításból lesz növekedés

A szélesebben értelmezett innovációs tevékenységekben a magyar teljesítmény az európai átlag harmada-negyede - mondja Békés Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Pedig Magyarország számára ez óriási lehetőség, hiszen a világgazdaságba integrálódott országok nyerhetnek vele a legtöbbet. Az általános vállalati tudás fejlesztésén túl az állam is tehetne azért, hogy ne így legyen: az üzleti környezet, ezen belül a speciális szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése nagyon hasznos lenne.

Németországban is van még mit tenni

Nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a német kormánynak az innovációra - vélik a ZEW szakértői. A kutatóintézetnek konkrét elképzelései vannak arra vonatkozólag, hogy Németországban hogyan lehetne segíteni az innovációt.

Miért éppen Amerika?

Még mindig Amerika az innováció fellegvára. Bár egyre több fejlett európai ország fektet különös hangsúlyt erre a területre, a lemaradás óriási - derül ki az Economist összeállításából. Amerikában nem elég, hogy sokan vállalkoznak, a kockázati tőke/GDP arány is magas.

Kiderült, hogyan zárkózhat fel Magyarország a Szilícium-völgyhöz

Egy friss felmérés szerint a világ legjobb startup ökoszisztémái között igaz a Szilícium-völgy foglalja el az első helyet, azonban sorrendben a második pozícióban Izrael áll, Tel Aviv várossal. A mai napon tartott budapesti innováció konferencián az országból számos szakértő érkezett, hogy elmondják, miként lehet egy innovatív rendszert felépíteni. Mint kiderült, a két ország között sok a hasonlóság, a magyar startup rendszert jelentősen felfejlesztő Jeremie-program például az 1990-es évek elején Izraelben elindított programhoz nagyon hasonló. A megfelelő tudás itthon is rendelkezésre áll, sőt a kockázati tőke finanszírozás is, azonban még számos területen előrelépést kell elérni. Így például a vállalkozói mentalitást, a kockázatvállalási hajlandóságot kell meghonosítani, és olyan ösztönző rendszer szükséges, amely képes az ötleteket minél nagyobb arányban piacképes termékké alakítani.

Ebben a régió éllovasa Magyarország

Új indikátor bevezetését javasolja az innovációs kibocsátás mérésére az Európai Bizottság - közölte pénteken a brüsszeli testület.

Az innováció élharcosai magas növekedést várnak

A világ leginnovatívabb vállalatai több mint 60%-os növekedést jósolnak maguknak a következő öt évre, ami 250 milliárd dollárt meghaladó pluszbevételt jelent számukra, a tevékenységükbe beépített innovációs módszereknek köszönhetően - áll a PricewaterhouseCoopers közleményében.

Soha nem költöttünk ennyit kutatásra

Tavaly összességében 363,7 milliárd forintot költött Magyarország kutatás-fejlesztési célokra. Nemcsak a nominális érték jelent történelmi csúcsot, hanem a 1,29%-os GDP-arányos költés is. 2011-ben még 1,2%-nál járt a mutató. Az uniós átlagtól azonban még így is elmarad a magyar K+F-ráfordítások aránya.

Chikán: már nem a csehekkel, a bolgárokkal és románokkal versenyzünk

Magyarország az üzleti élet szereplőinek a szemében durván lecsúszott. Nemcsak hogy visszaesett a versenyképességben, hanem kategóriát váltott, ma már nem Csehországgal, hanem Bulgáriával és Romániával versenyzünk. Bár az innováció a fejlettség fokmérője is, nálunk az innovációt támogató átfogó szervezeti struktúra is hiányzik - mondta el Chikán Attila a Corvinus Egyetem rektora, az első Orbán-kormány volt gazdasági minisztere az FN24-nek adott interjújában.

Nélkülözhetetlen a kutatók itthon tartása (Interjú)

Rendkívül drága egy gyógyszer kifejlesztése, és így a válságnak közvetett módon van hatása a kutatás-fejlesztésre - fejtette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Dr. Szombathelyi Zsolt. A Richter Gedeon kutatási igazgatója a tevékenység bonyolultságát kifejezendő elmondta: az Egyesült Államokban jelenleg törzskönyvezés alatt álló cariprazine kifejlesztése 14 év után jutott el az utolsó szakaszba. Megítélése szerint Magyarországon a kutatóhelyek fennmaradása és a kutatók megtartása nélkülözhetetlen, ebből táplálkozik a Richter is. Beszélt arról is, hogy a gyógyszergyártónál 1000 ember dolgozik a K+F területén, és ennek túlnyomó többsége Budapesten tevékenykedik.

Milliókat ad innovatív cégeknek a Bizottság

Az Európai Bizottság tervei szerint 77 millió euró használ fel a kutatás-fejlesztési keretprogramból annak érdekében, hogy a high-tech szektorban működő kis- és középvállalkozók kiaknázzák az információs és kommunikációs technológiából fakadó lehetőségeket. A kezdeményezés 200 európai kkv-nak segít, aki vagy arra törekednek, hogy fejlett technológiát vezessenek be, vagy sikeres innovatív termékeket állítanak elő - derült ki a Bizottság egy e heti bejelentéséből.

Új stratégiát fogadott el a kormány

Elfogadta a kormány az évtized végéig szóló Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiát - mondta Cséfalvay Zoltán a nemzetgazdasági minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára az MTI-nek, csütörtökön.

Ebben első helyen vagyunk egész Európában

Ha sikerül innovatív környezetet teremteni az induló vállalkozásoknak, akkor a fiatalok sem mennek külföldre - vélekedett keddi előadásában Cséfalvay Zoltán az InnoTrends Hungary 2013 KFI konferencia megnyitóján. Az NGM államtitkára a magyarországi kutatás-fejlesztési trendekről szólva kiemelte a Jeremie-program sikerét, de elismerte, hogy vannak még hiányosságok a támogató ökoszisztéma kialakításában. Egyúttal bejelentette: az NFÜ egy új, 2,1 milliárd forintos pályázatot írt ki kezdeti fázisban lévő startup vállalkozások inkubációjának támogatására.

Így ösztönözheti az állam az innovációt

Magyarország látványos lemaradást mutat a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások területén. Az állam kezében számos eszköz van, amivel elősegítheti az innováció hazai térhódítását. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a magyar kormány mire helyezné a hangsúlyt és ehhez milyen intézkedéseket hajthat végre.

Nem költ eleget az innovációra Európa

Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy versenyképességét mennyire tudja javítani, ezek folytán nem meglepő, hogy az innováció az elmúlt években kulcsfontosságú politikai elem lett. Az Ernst & Young tanulmányában európai vállalatvezetőket kérdezett meg arról, hogyan látják az innováció terén zajló folyamatokat, ebből többek között kiderült, hogy a válaszadók többsége szerint Európa nem költ eleget kutatás-fejlesztésre.

Itt léphetne előrébb Magyarország

Miért fontos a kutatás-fejlesztés egy gazdaság számára? Hogy áll az innovációs versenyben az Európai Unió és azon belül Magyarország? Miért akarja az EU a nemzeti össztermék 3%-át K+F célokra fordítani? Milyen eszközökkel akar Magyarország felzárkózni a kutatás-fejlesztés területén? Mely szektorokra támaszkodhat ebben a folyamatban? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körül.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nemzetgyűlési választások: hatalmas győzelmet aratott Le Pen pártja, Macron súlyos vereséget szenvedett
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.