Az Európai Bizottság tizenegy ágazatban fogadta el azon alapvető szolgáltatások listáját, amelyek a jövőben a kritikus egységek ellenállóképességéről szóló irányelv (CER) hatálya alá tartoznak majd. A cél, hogy megerősítsék azokat az alapvető szolgáltatásokat nyújtó létfontosságú cégeket és szervezeteket, amelyek biztosítják a legalapvetőbb társadalmi szükségletek kielégítését, a közegészségügyet és a közbiztonságot, valamint támogatják a környezetvédelmet. Mindennek értelmében akár el is vehetik az EU-n kívüli tulajdonban lévő cégeket, hogy azokat nemzeti tulajdonba vegyék a tagállamok.
A vonatkozó közlemény szerint a tőzsdére készülő Enerhash Technologies energetikai startup a megújuló erőművek többletkapacitásait használja kriptobányászatra, mindezt károsanyagkibocsátás nélkül. A magyar techcég eddig közel 3 milliárd forint értékű magánbefektetést kapott infrastruktúra-fejlesztésre és adatközpont-beruházásra, tavalyi árbevételük meghaladta az 510 millió forintot, idén pedig ennek a megduplázása a cél. Következő lépésként pedig a részvénykibocsátásra készülnek – első körben a BÉT Xtrend tőzsdén.
Az EIT Urban Mobility egy olyan európai program, amely összekapcsolja az innovációkat, az üzleti élet szereplőit, valamint a városokat, segít a startupok piacra jutásában és a városok mobilitási kihívásainak leküzdésében. Az legjobb öteletek megvalósításban sokak számára egyfajta áttörhetetlen plafont jelent a fenntartható üzleti modell és a piackész termék megalkotása, azonban az európai hálózatának és iparági kapcsolatrendszerének köszönhetően a szervezet nagyban hozzá tud járulni a sikeres piacra jutásban. A Portfolio Dervalics Ákost, az EIT Urban Mobility country menedzserét, a Green Brother ügyvezetőjét és Traian Urbant, az EIT Urban Mobility Innovation Hub East igazgatóját kérdezte a hazai KKV-k innovációs képességeiről, a városi mobilitás európai kihívásairól és a szervezet szolgáltatásairól.
Az amerikai ipar szilárd lábakon áll, és az aktivitás várhatóan még ebben az évben megélénkül - mondták a Yahoo Finance-nek a Goldman Sachs ipari konferenciáján a héten az ipari nagyvállalatok vezetői.
2023 első negyedévében közel 3000 új elektromos vagy plug-in hybrid autót helyeztek forgalomba Magyarországon, ami összesen közel 20 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és az összes eladás több mint 10 százalékát adja. Nem csoda, hogy egyre égetőbb kérdéssé válik a nyilvános töltőpontok számának növelése, és a töltés egységesítése, egyszerűsítése. Ezt szem előtt tartva, 2023-24-ben ölthet végleges formát az alternatív üzemanyagtöltési infrastruktúrák uniós szintű egységes szabályozása (AFIR), amely az említett kihívásokra kíván szabályozói választ adni. Az elektromos autót használók leginkább az ugrásszerűen növekvő számú töltőpontoknak, és applikációs kavalkád helyett sima bankkártyás fizetés lehetőségének örülhetnének az AFIR életbelépése után.
Letették az alapkövét a dél-koreai EcoPro mintegy 280 milliárd forintos beruházásának Debrecenben, az elektromos akkumulátorokhoz szükséges katódokat gyártó vállalat üzemében 630 új munkahely jön létre - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Új kőolajvezeték építését készíti elő Magyarország és Szerbia az ellátásbiztonság erősítése érdekében, zajlanak az egyeztetések a beruházásról, amelyről júniusban írhatják alá a megállapodást - jelentette be a tárca közlése szerint csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Legyen-e Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom? Lassan a fél ország vitatkozik ezen, ami nem csoda, hiszen a kérdésre adott válasz a helyi életkörülményektől az ország gazdasági fejlődéséig számos dologra kihat.
A magyar ellenkezés ellenére összehívja a NATO főtitkára a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését az április 4-én tartandó külügyminiszteri tanács alatt - nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek eljuttatott közleményében.
Habár több kutatás is foglalkozott a nagytérség különféle a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) tagozódásával, azok általánosnak tekinthető teljesítmény mutatóival, a kelet- és közép-európai országok nagyvárosainak versenyképességi vizsgálatai a hazai kutatásokban nem jelentek meg. Megpróbálom rendszerezni a nemzetközi irodalomban, illetve az üzleti-befektetési tanácsadás, valamint a média világában alkalmazott várossorend-, versenyképesség módszereket, s ezekben a kelet- és közép-európai országok másodlagos központjainak megjelenését. A 40 indexből képzett rangsorban, amik nem kimondottan a városok komplex megítélésére vonatkoztak, hanem egy-egy fejlődési, fejlesztési szegmens (egyetemek, kreativitás, smart cities, üzleti környezet, befektetési lehetőségek) értékelése alapján felállított sorrendet mutattak, a nagytérség másodlagos centrumai differenciáltan jelennek meg. A nagyobb népességszámú, kiemelkedő adottságokkal rendelkező, az adott országok egészében is domináns városok már több indexben felbukkannak. Az elemzés rávilágít arra, hogy szükséges lenne a régió nagyvárosaira komplex és szektorális indexeket készíteni, részben átvenni a nemzetközi versenyképességi mérések módszertanát, részben pedig kidolgozni, éppen a városi sajátosságok alapján egyedi indexeket.
Főleg a közlekedésben sokan vetélytársként tekintenek az tüzelőanyag-cellás hidrogénnel működő, valamint az akkumulátoros elektromos autókra, ám a két technológia inkább egymást támogatja, és egészíti ki, nemcsak a közlekedésben, hanem más iparágakban egyaránt. Megújuló energián alapszik a zöldáram, ahogy megújuló energia szükséges a zöld hidrogén előállításához is, mégsem veszik el egymástól a lehetőségeket. Épp ellenkezőleg, a hidrogén segíthet az egyes időszakokban keletkező többletenergia hasznosításában, csökkentve a villamosenergia-rendszer leterheltségét, míg a villamos energia meg tud ágyazni a zöld hidrogén széles bázisú alkalmazhatóságának. Mindkét technológia egy eszköz arra, hogy megszabaduljunk a fosszilis energiaforrásoktól. Az elektrifikáció felfutásának éppen szemtanúi vagyunk, és a zöld hidrogén területén is hasonló boomra készül a tudományos szféra. De nem holnap valósul meg minden. Türelem kell hozzá. A zöld hidrogén piacáról, magáról a technológiáról kérdeztük Tompos Andrást, a TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatóját, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai tanácsadó testületének vezetőjét.
Minden korábbinál nagyobb összeget fordítottak tavaly a közúti és vasúti infrastruktúra, illetve a légi közlekedés és hajózás fejlesztésére, bővítésére Romániában - tájékoztatott vasárnapi közleményében a szállításügyi minisztérium.
Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit - jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.
Sorra jönnek a bejelentések, hogy vízhiánnyal küzdenek az egyes települések, korlátozásokat kell bevezetni és szélsőséges esetben akár már az ivóvíz ellátás sem biztosított. Budapest északnyugati és északkeleti részén a fizikai adottságok is nehezítik a víz megfelelő ellátását, a hőség fokozza a fogyasztást, a helyzeten pedig az sem segít, hogy 40-50 éves hálózatok biztosítják a lakosság mindennapi vizét, amikre ráférne a korszerűsítés. De miért épp a Budapestről északkeletre és északnyugatra fekvő településeket érinti a vízhiány, ha az agglomeráció egészére igaz a hirtelen népességnövekedés a kiköltözési hullám miatt? Mire számíthatnak az ott élők, és mire az ország más részén vízhiánytól rettegők? Milyen a magyar vízellátási infrastruktúra? Hol számíthat a lakosság hasonló problémákra? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Magyar Víziközmű Szövetség segítségével.
Az Európai Unió 5,4 milliárd eurót fordít a fenntartható, biztonságos és hatékony közlekedési infrastrukturális létesítmények támogatására; Magyarországról öt kezdeményezés kap uniós támogatást - közölte az Európai Bizottság szerdán.
Hatalmas a felfordulás a logisztikai szektorban, az elmúlt évek kedvezőtlen körülményei miatt - ma már minden szereplő beletörődött, hogy bizonyos árukra akár éveket is várniuk kell. A bizonytalanságot és a folyamatos csúszásokat be is árazták a szolgáltatók. A munkaerőhiány viszont továbbra is égető probléma, a közúti fuvarkapacitás emelése nélkül a Budapest-Belgrád vasútvonal sem tudja megoldani az európai kikötők legnagyobb problémáját, a túlterheltséget. Az iparági összefogáson túl, a technológiai fejlesztésekben lehet a versenyképesség kulcsa, a hazai elektromos kamionok hosszú távon forradalmasíthatják a közúti árufuvarozást. A Portfolio Szemerey Lorándot, a WIN Capital vagyonkezelő tulajdonos-ügyvezetőjét kérdezte a logisztikai szektor kihívásairól, infrastruktúra- és technológiafejlesztésről illetve a cégcsoport hosszabb távú jövőképéről.
Ha az HBO úgy dönt, hogy második évadot is rendel a Besúgóból, akkor a sorozatbeli Kilián Kollégiumnak biztosan költöznie kell majd. A forgatás nagy részének helyszínéül szolgáló Corvinus Ménesi úti épületében ugyanis már javában zajlanak a felújítási munkálatok. A hetvenes évek végén épült, jellegzetes szocialista épület 2023-ra kívül-belül megújul: egy igazi zöld oktatási és innovációs központ lesz a Ménesi Campusból, sok közösségi térrel, kollégiummal, sportolási lehetőséggel és a legmodernebb technikával felszerelt adattérrel.
A tervezettnél korábban hozták meg a támogatási döntéseket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) polgári-katonai kettős célú és alternatív üzemanyagokat érintő közlekedési projektjavaslatairól. Magyarország a lengyelekkel holtversenyben a legtöbb nyertes pályázattal büszkélkedhet, öt hazai fejlesztési terv valósulhat meg összesen több mint 11 milliárd forint értékben. Közülük négy a tiszta és csendes elektromos autózás további térnyerését segíti elő az ultragyors töltőhálózat bővítésével és a fővárosi repülőtér belső töltőinfrastruktúrájának kiépítésével - tájékoztat az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Elképzelhető, hogy pár éven belül Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, maga mögé taszítva ezzel az Egyesült Államokat. A növekedés egyértelmű politikai és katonai ambíciókkal is párosul, a Kínai Kommunista Párt befolyása már most is tapintható a Távol-Kelettől egészen Afrikáig, Nyugat-Európáig. Bár az Egyesült Államok egyértelműen veszít befolyásából, ahogy az ázsiai nagyhatalommal való rivalizáció egyre intenzívebb lesz, még hosszú évtizedek kérdése lehet, mire Kína kulturális, katonai és politikai téren is dominánssá válik a világon – már ha valaha bekövetkezik egyáltalán ez a kimenetel.
Az ország leglátogatottabb erdős területeit kezelő Pilisi Parkerdő az aktív kikapcsolódást segítő fejlesztéseket valósít meg a következő időszakban. Javul az erdei kerékpáros-infrastruktúra, új elemekkel bővül a Nagyvillám-sípálya és további parkolóhelyek létesülnek a népszerű kirándulóhelyek meglévő, ám jelenleg túlzsúfolt parkolóiban.
