Az ország leglátogatottabb erdős területeit kezelő Pilisi Parkerdő az aktív kikapcsolódást segítő fejlesztéseket valósít meg a következő időszakban. Javul az erdei kerékpáros-infrastruktúra, új elemekkel bővül a Nagyvillám-sípálya és további parkolóhelyek létesülnek a népszerű kirándulóhelyek meglévő, ám jelenleg túlzsúfolt parkolóiban.
2014 alighanem egyfajta törésvonalat jelent a nemzetközi diplomáciában. Miközben a Vasfüggöny leomlása után békülékeny, együttműködésre nyitott stílus jellemezte a világ nagyhatalmainak kommunikációját, a Krím annexiója után meredeken romlani kezdett a viszony Amerika és Oroszország közt. Aztán 2017-ben jött Donald Trump elnök és tett arról is, hogy a Kína és Amerika közti óvatos rivalizációt is kifejezetten konfrontatív, barátságtalan kommunikáció váltsa fel. A nagyhatalmak ma már szinte havonta dobálják egymásra a gazdasági szankciókat, kisebb kiberháborút folytatnak egymás ellen az interneten, illetve nyíltan beszélnek az egymással kapcsolatos bizalmatlanságról, egy-egy extrémebb esetben pedig a nyílt háború lehetősége is felmerül, mint elkerülendő kimenetel. Az igazság az, hogy a világ három katonai és politikai nagyhatalma - az Egyesült Államok, Kína és Oroszország -, mindig is egymással sok szempontból ütköző érdekek mentén működött, elsősorban az változott most meg, hogy ezt most már nyíltan felvállalják, ahelyett, hogy az együttműködés és együttélés lehetőségét keresnék egymással. De mit is akarnak ezek a nagyhatalmak egymástól? Nézzük.
Aláírta Joe Biden amerikai elnök hétfőn, a Fehér Ház kertjében a körülbelül 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot.
Egy évvel Joe Biden elnökké választása után úgy tűnik, igencsak nehéz helyzetbe került az Egyesült Államok 46. elnöke és az egész Demokrata Párt. Amerika első emberének népszerűsége szabályos mélyrepülésben van, szinte hetente bukik ki valamilyen jobb esetben bénázással, rosszabb esetben számottevő politikai kudarccal kapcsolatos hír. A Joe Biden által képviselt centrista, jobboldali szavazóknak is apellálni próbáló politika eddig látványosan nem vezetett eredményre, a Demokrata Párton belül egyre nagyobb a szakadás a mérsékelt és progresszív baloldali politikusok közt. Ha minden így megy tovább, a mérsékelt republikánus politikusok előretörése borítékolható, de még az is lehet, hogy a 2024-es elnökválasztás elhozza majd Donald Trump visszatérését is.
Amerikai idő szerint péntek éjszaka megszavazta a törvényhozás alsóháza Joe Biden amerikai elnök infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatát, azonban a szociális csomagról továbbra sem döntött.
A következő hét évben 1800 milliárd forintot biztosít a kormány a térségek saját fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására, a most elindult TOP Plusz program a korábbiaknál is nagyobb lehetőségekhez juttatja a kevésbé fejlett régiókat, településeket - mondta a pénzügyminiszter a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével kötött stratégiai partnerségi megállapodás aláírásakor kedden Budapesten.
A világ legnagyobb alapkezelőjét, a BlackRockot kért fel a világ vezető olajkitermelő országa, Szaúd-Arábia új, 53 milliárd dollárt befektetni kívánó infrastruktúra alapjának menedzselésére – számol be a hírről a Financial Times.
Kínai autókonvoj volt a célpontja egy öngyilkos merényletnek Pakisztán déli részén, a támadásban két helyi gyerek meghalt, többen megsebesültek, köztük egy kínai állampolgár - közölte szombaton a kínai nagykövetség. Az elkövető valószínűleg a pakisztáni tálib mozgalom tagja volt.
A csongrád-csanádi megyeszékhely és Szabadka között teljes hosszban megújuló vasúti összeköttetés magyarországi szakaszának munkálataira biztosított forrást a kormány. A 13,3 kilométeres Szeged-Röszke vasútvonal átépítésével és villamosításával az érintett nagyvárosok, regionális központok elérhetősége javul. A közel 41 milliárd forinttal támogatott beruházás további haszna, hogy megfelelő minőségű kerülőutat kínál majd a Budapest-Belgrád korszerűsítés miatt szükséges vágányzár idejére - áll az ITM közleményében.
A héten kétpárti támogatással elfogadta a szenátus a Joe Biden kormánya által szponzorált mintegy 1000 milliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztési csomagot. Bár ez a megállapodás egyelőre még csak erős szándéknyilatkozat, már látszik, hogy pontosan mennyi pénzt tervez költeni a Biden-kormány, illetve a Kongresszus az egyre rosszabb állapotban lévő amerikai infrastruktúra fejlesztésére. A legnagyobb tételt a csomagban, 110 milliárd dollárt, az úthálózat fejlesztése teszi ki, de sok pénz jut a vasútvonalak és a tömegközlekedés fejlesztésére is. Donald Trump dühös a megállapodás miatt, hiszen Biden a Republikánus szenátorok egy részének támogatását is megszerezte, illetve úgy tűnik, meg fog valósítani egy olyan ígéretet, amely Trump egyik fontos választási kampányeleme volt, de nem tudta elnöki ciklusa alatt beteljesíteni.
Egy kétpárti szenátorokból álló csoport közleményben bejelentette, hogy megállapodtak egy nagy összegű infrastruktúra-fejlesztő javaslatról, amely nem tartalmaz majd adóemeléseket. A javaslatot szélesebb körben is el kell majd fogadni.
Van olyan fejlesztése a Liget Budapest projektnek, ami egy hónap leforgása alatt több mint 110 ezres látogatottságot generált, így az évi egy millió főt is elérheti a projekt csupán egy elemének az érdeklődői száma. A Városliget bemutatása mellett, a városfejlesztési teendőkről, az üdvözölt irányokról és megoldásokról is szó volt az FM & Hybrid Office konferencián.
Rendkívül erős kritikákat fogalmazott meg David Folkerts-Landau a Fed monetáris politikájával kapcsolatban. A Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint a világgazdaság egy időzített bombán ül és az amerikai jegybanknak hozzáállása, amely az inflációval kapcsolatos problémákat egyszerűen háttrébe szorítja a gazdasági növekedés érdekében, súlyos következményekkel járhat.
Ismertette Joe Biden kormányának 2022-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezetét, mellyel növeli az infrastruktúrára, közegészségügyre, oktatásra költött finanszírozási keretet, illetve adóemelést vezet be a vállalatokra és a vagyonos háztartásokra – írja a Wall Street Journal.
Románia az uniós helyreállítási alapban rendelkezésére álló teljes összegre, 29,2 milliárd euróra fogja benyújtani a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervet (PNRR), amelyet a kormány előzőleg a bukaresti parlamentben is bemutat - jelentette be csütörtökön Florin Citu miniszterelnök.
1003 milliárd forint honvédelmi kiadást irányoz elő a 2022-es költségvetés benyújtott tervezete, ezzel jelentősen növekszik hazánk védelmi költségvetése a következő évben – írja a tervezetet szemlézve a Magyar Nemzet.
Támogatja a társasági adó emelésére tett javaslatot Jeff Bezos, az Amazon alapítója és vezérigazgatója, a világ egyik leggazdagabb embere.
3000-4000 milliárd dolláros infrastrukturális fejlesztési tervezetet készül bemutatni Joe Biden elnök. A csomag része egy 1800 milliárd dolláros adóemelés is, ezért nem biztos, hogy a Kongresszuson is átmegy majd – írja a New York Post.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az egyik vezető magyar informatikai vállalat, a Delta Systems és Európa egyik vezető toronyvállalata, a Vantage Towers Magyarország. A partnerség keretében a két vállalat az ország második legnagyobb mobilhálózati infrastuktúrájára építhet közösen 5G, IoT (Dolgok Internete), Ipar 4.0 és Smart Building megoldásokat ipari, vállalati, intézményi és oktatási ügyfeleknek.
Megjelent a "trolibusz felsővezeték hálózat és áramellátás kivitelezése a Budapest Baross utca-Üllői út-Kálvin tér nyomvonalon" építési beruházás pályázata - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csütörtökön az MTI-vel.
Nem jelent meglepetést a kinevezése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Afrikában ment mellé a lépés.
Úgy tűnik, túl optimisták voltak az áramfogyasztási előrejelzések.
Maximális büntetésre számíthatnak.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
